A kínai falvak hasonlítanak is meg nem is a magyar falvakra. Persze ahogy kínai falu nincsen, úgy magyar falu sincsen, csak falvak vannak, ahány tájegység annyiféle. Ezért aztán mégis van olyan kínai falu, amelyik hasonlít valamelyik magyar falura. De a következőkben nem ilyenekről lesz szó.

Hongcun és Xidi faluról ugyanis az embernek nem az jut eszébe, hogy egy faluban jár. Inkább skanzennek, múzeumnak, élő kövületnek tűnik az Anhui tartomány Yixian megyéjében található két település.

A Huangshan hegy mellett fekvő Hongcun faluba, illetve a tőle néhány kilométerre található Xidi faluba belépőt is kell fizetni. A március elseje és november 30-a közötti főszezonban 104 jüan, vagyis kevesebb mint 5 ezer forint, a december elseje és február 28-a közötti időszakban pedig természetesen még ennél is olcsóbb a belépőjegy ára. Ez pedig sem Kínában nem drága, sem pedig akkor, ha azt vesszük, hogy Hongcun és Xidi faluban mit kapunk a pénzünkért. Időutazást.

És ez csak enyhe túlzás. Mindenki meggyőződhet az állítás igazságtartalmáról, aki már járt az elbűvölő, mesebeli, természetesen kínai mesebeli falvakban.

Ha pedig nem járt ott valaki, akkor a tények őt is meggyőzhetik. Például az a tény, hogy Hongcun falu kulcsfontosságú történelmi és kulturális emléknek számít és mint ilyen állami védelem alatt áll. Azt szokták mondani, hogy Kína 10 legszebb falva közé tartozik, ami akkor is jelent valamit, ha esetleg másik száz falu is büszkélkedhet ugyanezzel a kitüntető címmel. Nem utolsósorban azért lehetünk ennyire biztosak ebben, mert 2000-ben az UNESCO is elismerte Hongcun falu szépségét és jelentőségét, amikor Xidi faluval együtt felvette a világörökségek listájára.

Hongcun faluban egyébként annyira időutazónak érezhetjük magunkat, hogy az utcácskáin járva nyilván minden turistának eszébe jut, hogy itt 5 percen belül meg lehetne kezdeni egy olyan film forgatását, amely a császárság korában játszódik. Nos, hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Tigris és a sárkány című Oscar-díjas filmet valóban itt is forgatták.

De Xidi falu sem panaszkodhat, hiszen a Déli Song-dinasztia idején (1127-1279) kezdődött az építése és jelenleg is van a faluban 140 ősi épület, amelyek a 14. és a 19. század között épültek. Ősi vízellátásának ma is csodájára járnak, hiszen teljesen természetese, környezetbarát módon oldották meg a kérdést.

Az építkezéshez egy bivaly testfelépítését vették alapul. A Nanhu tó a bivaly hasa, a Hold tavacska a bivaly gyomra, a csatornák pedig a bivaly beleit szimbolizálják.

Ennek a dizájnnak köszönhetően a falu lakosai mindennapi élete már évszázadokkal ezelőtt is kényelmes volt, hiszen voltaképpen bevezették a folyóvizet a házakba, de legalábbis a küszöbök elé.