November 12-én Pekingben megkezdődött az emberek közötti barátság 2015-ös pekingi nemzetközi fóruma. Az eseményen részt vett Várhegyiné Szuszky Katalin is, a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnök-helyettese (MKBT). A következőkben Wang Yuzhe kollégám vele készített interjúját hallhatják.

A magyar–kínai kapcsolatok normalizálódását követően a Társaság újjászervezésére 1988 nyarán került sor. A kezdeti időszakban milyen eredményeket értek el?

A társaság 1959-ben már megalakult, és működött egészen a hatvanas évek közepéig, de miután a politikai kapcsolatok megromlottak, abba kellett hagyni működésünket. 1988-ban szervezték újjá (a társaságot). Az újjászervezés híres sinológusok segítségével történt meg, mint például Galla Endre, Józsa Sándor, Csongor Barnabás, Ferenczy Mária; illetve be lettek vonva diplomaták is, Juhász Ottó, Iván László, akik ugye Kína-szakértők. Így lett 1988-ban újraszervezve a társaság.

Hogyan értékeli a magyar-kínai kapcsolatok alakulását az elmúlt években?

Az 1980-as évektől kezdve a magyar-kínai kapcsolatok fejlődésnek indultak. Először ugye állami szinten, a kereskedelmi kapcsolatok gyorsan fejlődtek, illetve a '90-es évek elejétől, miután megjelent a kínai kolónia Magyarországon, a magánszféra is be lett vonva ebbe a kapcsolatrendszerbe. Nagyon sok kínai üzletember érkezett Magyarországra, főleg '91-'92-től. Volt egy időszak, amikor vízum nélkül lehetett beutazni Magyarországra Kínából. Ebben az időszakban körülbelül százezer kínai kereskedő, kínai magánember jött Magyarországra, nyitotta meg saját üzletét, nyitott céget Magyarországon, és elkezdődött a cég és cég közötti közvetlen kereskedelem is a két ország között. Körülbelül 2010-től kezdve, a magyarországi kormányváltás után, a kínai-magyar állami szintű politikai, gazdasági kapcsolatok rendkívüli módon megélénkültek. Ez a tendencia a mai napig is folytatódik.

Ön szerint most milyen a kapcsolat?

Én szerintem most nagyon jó a kapcsolat a két ország között, talán lehet azt mondani, hogy az elmúlt húsz év során ez az az időszak, amikor a legjobb a kapcsolat a két ország között.

Milyen területen a legjobb a kapcsolat?

Politikai területen rendkívül jó a kapcsolat, gazdasági területen fejlődő a kapcsolat. Ez azt jelenti, hogy minden évben egyre több kínai vállalkozás érkezik Magyarországra, nagyon nagy mennyiségű pénzt fektetnek be a kínai befektetők Magyarországon, egyre többen érkeznek Magyarországra ilyen céllal. Nagyon sok nagy kínai vállalkozás, a Huawei, a Wanhua, nagyon nagy befektetést hajtott végre a legutóbbi években. A turizmust említeném meg, ami az én szakterületem. Én már több mint húsz éve dolgozom a turizmusban. Egy számot említenék: a tavalyi évben Magyarországra érkezett kínai turisták száma csak 60 ezer fő volt. Viszont ebben az évben csak októberig már több mint százezer kínai turista érkezett Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy szinte megduplázódott az idei évben a Magyarországra érkező kínai turisták száma.

Ön szerint miért nő ilyen gyorsan a kínai turisták száma?

Biztos azért is, mert Magyarországnak rengeteg turisztikai látnivalója van. Kínában nagyon sok ember ismeri Budapestet. Lehet, hogy azért, mert Buda és Pest két különálló város volt, Chen Peisi (Pest) Kínában népszerű színész, bátyja pedig Buda. Lehet, hogy ezért is ismerik a várost, de azért is, mert a város látképe gyönyörű. A világon szinte egyedülálló, hegyekkel, Dunával, a pesti látképpel együtt. A városon kívül egyéb más desztinációk is vannak, például Szentendre, a Dunakanyar, a Balaton, Magyarország északkeleti része, a Mátra, a Bükk, a borvidékek, amik nagyon népszerűek a kínai turisták körében is. Például az egri borvidéket is nagyon szeretik. Valószínűleg azért is (növekszik a kínai turisták száma), mert már híre ment az országnak Kínában. Jártak már ott emberek, visszatértek, és azt mondták, hogy Magyarországon nagyon családias a hangulat, nagyon vendégszeretőek a magyarok.

Egyesek szerint létezik egy erős kínai fenyegetés. Erről mi az Ön véleménye?

Én nem hiszek ebben. Nem is hallottam még Magyarországon, hogy kínai fenyegetés lenne. Én ilyesmiről Magyarországon nem hallottam. A magyar emberek örülnek annak, hogy sok kínai befektető érkezik az országba, mert munkahelyeket teremtenek. Nekem az a véleményem, hogy ha érkezik egy tőkeerős kínai vállalkozás, az nem fenyegetést jelent, hanem az munkaerőt alkalmaz, adót fizet Magyarországon, ezáltal a magyar gazdaságot jobbítja.

Kína milyen hatással lehet Magyarországra, illetve Európára?

Gazdasági hatása? Megint csak azt tudom mondani, hogy a kínai befektetőket nagyon szívesen látjuk Európában, szerintem egész Európára jellemző ez, hogy nagyon szívesen látjuk a befektetőket. A kínai befektetések élénkítik az európai gazdaságot, többek között a magyar gazdaságot is.

Milyen szerepet játszhat Magyarország a kínai-európai kapcsolatokban?

Én azt hiszem, hogy egy hídszerepet játszhat az ország. A magyarok zöme is azt gondolja, hogy valahol mi keletről származunk, valahol a mi népünk egy keleti nép. A magyar nép többsége így gondolja. A kínaiakban is él egy ilyen megfogalmazás a magyarokkal szemben, hogy a magyarok a kínaiak rokonai. Valahol mi Európa és Kína között egy hídszerepet is betölthetünk.

Hamarosan véget ér 2015. Ön szerint idén milyen eredmények születtek a két ország kapcsolatában?

Én azt hiszem, hogy a 2010. körül megkezdett úton haladtunk továbbra is, tehát a fejlődés útján. Azt hiszem, hogy sok tekintetben ez a 2015-ös év kiemelkedő eredményt fog hozni a két ország kapcsolatában.

Ezek milyen hatással lehetnek a jövőre nézve?

Erről az útról nem szabad letérnünk. Tehát amit elkezdtünk, ezt az utat kellene folytatnunk, a politikai kapcsolatok még jobbá tételét, illetve a gazdasági kapcsolatok szorosabbá tételét, ezt kellene folytatnunk továbbra is.

November végén a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor Kínába látogat. Ez is egy nagyon fontos, kiemelkedő eseménye ennek az évnek. Illetve, ahogy a beszédemben is említettem, 2015 elején Magyarországon volt egy magyar–közép-kelet-európai turisztikai fórum, ami szintén kiemelkedő esemény volt. Azt hiszem, hogy a turizmusban is egy kiemelkedő fejlődésnek vagyunk tanúi.

A magyar-kínai baráti társaság mivel járulhat hozzá a kapcsolatokhoz?

A mi társaságunk egy civil szervezet, nem állam alapított, támogatott szervezet. Ez egy civil alapokon nyugvó szervezet kezdetektől fogva. Ez a civil szervezet azon munkálkodik, hogy főleg kulturális, illetve oktatási területen segítsük elő a két ország népének kapcsolatát. Azért is nagyon jó, hogy ezen a fórumon részt veszünk, mert ugye ennek a fórumnak is az a vezérmondata, hogy a nép és nép közötti kapcsolat felvétele lenne a legfontosabb. Nekünk is ez a célunk, hogy oktatási, kulturális téren az adott régió, adott nép, adott vállalat adott csoportjával vegyük fel a kapcsolatot közvetlenül.

Ön szerint mi a „népi diplomácia" jelentősége?

Én úgy gondolom, hogy fontos szerepet játszik, mert népi diplomácia nélkül lehet, hogy nincs nagy diplomácia sem.

Hogyan értékeli a Kína és a kelet- és közép-európai országok közötti együttműködéseket az elmúlt években?

Én azt hiszem, hogy legalábbis reményeink szerint megvalósulni látszik egy olyan tendencia, hogy Magyarország lesz a központja ennek az együttműködésnek. Magyarországon szerveztek kulturális, turisztikai, egyéb együttműködési fórumokat közép- (és) kelet-európai országok és Kína között. Reményeink szerint Magyarországon keresztül fog megvalósulni ez a kínai–közép-kelet-európai ilyen jellegű turisztikai, oktatási illetve kulturális kapcsolat.