Jiangxi tartomány régészeti hivatala november negyedikén tartott sajtótájékoztatót a Haihunhou sírban talált kincsekről. Haihun az időszámításunk előtti első és második században uralkodó Nyugati Han-dinasztia egyik állama volt, a most feltárt sírról pedig úgy vélik, hogy az Haihun uralkodójáé volt.

A sírkomplexum 40 ezer négyzetméteren terül el, nyolc sír és egy lovaskocsi temetkezési hely található benne.

Az ötéves feltárás után szakértők kijelentették, hogy a sírkomplexum egyértelműen a legjobban fennmaradt uralkodói sír a Nyugati Han-dinasztia korából. Az eddig feltárt sírok közül ennek maradt meg legteljesebb módon a struktúrája, elrendezése és rituális rendszere.

Sok értékes leletet és nagy mennyiségű fémpénzt találtak a sírkomplexumban, amiből arra következtetnek, hogy ott egy arisztokratát helyeztek örök nyugalomra.

Régészek szerint a fő sír valószínűleg Liu He sírja, ő a Han-dinasztia legnagyobb császárának, Wu császárnak az unokája. A Han-dinasztia ideje Kína egyik legprosperálóbb időszaka volt. Liu azután kapta a Haihunhou címet, hogy császárságának csupán 27 nap után véget vetett a császári klán, Liu tehetségtelensége és erkölcstelensége miatt. Haihun egy nagyon kis királyság ősi neve volt Észak-Jiangxiban.

Haihunhou sírja továbbra is feltárás alatt áll, így újabb nagyszerű leletekre számíthatunk onnan a jövőben. Most pillantsunk bele, hogy eddig milyen fényűző tárgyak kerültek elő a sírból, betekintést nyerve egykori tulajdonosuk életébe.

A régészek több mint tíz tonna Wuzhu bronzérmét, tízezer egyéb arany, bronz és vas leletet, valamint jáde ékszereket, fatablókat és bambuszlapokat találtak a helyszínen.

Kétezer évvel ezelőtt a lyukas bronzérméket zsinórra fűzték, tíz zsinegnyi érme negyed kiló aranyat ért. A korban körülbelül 2,5 kilogramm arany volt egy középosztálybeli család teljes vagyona.

November 17-én kínai régészek 50 nagyméretű aranyérmét és 25 darab pata alakú aranyöntvényt találtak a sírban. Han-dinasztia korabeli sírban eddig sosem találtak ilyen sok aranyat.

Régészek találtak egy gesztenyéket tartalmazó bronzedényt is a Haihunhou sírban. Az edény alakja arra enged következtetni, hogy az arisztokraták körében kétezer éve is népszerű volt a hotpot.

A hotpot étkezés során az asztalon lévő lobogó levesbe mártanak vékonyra szeletelt húsokat, gombákat, zöldségeket, amelyek néhány másodperc alatt megfőnek, így egyből fogyaszthatók.

A háromlábú bronzedényt – lábast – azért azonosították hotpot edényként, mert a lábak között széntartó tálcát alakítottak ki, így a parázsló szén felszolgálás után is forrásban tudta tartani a levest.

A gesztenyét tartalmazó edényen szén- és egyéb ételmaradványokat találtak, ami arra utal, hogy a temetési szertartás előtt is használták a lábast. Egy szakértő szerint nagyon is valószínű, hogy Liu nagy kedvelője volt a hotpotnak.

A sírkomplexumban egy bronz alkohol lepárlót is találtak, ezzel hirtelen ezer évvel korábbra helyeződik a tömény szesz kínai történelme. Zhang Zhongli régészeti szakértő elmondta, hogy ez előtt a legkorábbi hasonló lelet egy Yuan-dinasztiabeli sírból került elő, és a lepárlással készült alkoholról a legkorábbi írásos feljegyzések szintén a Yuan-dinasztia korából származnak.

Zhang elmondta, hogy az alkohol luxuscikknek számított a Nyugati Han-dinasztia idejében. A közembereknek nemigen akadt alkalma megkóstolni azt, azonban az arisztokraták előszeretettel fogyasztották.

Előkerült a sírból egy pár kétezer éves, füstelnyelő bronzlámpa is.

Mindkét lámpa ludat formáz, nyakuk hátrafordul, szájukban halat tartanak. A lángot a hal alatt gyújtották meg, az onnan származó füst a halba szállt, majd a lúd nyakán keresztül az edény üreges, vízzel töltött belsejébe került, így a víz megszűrte a füstöt. A lámpások tisztítás céljára szétszedhetők, és még árnyékolók is tartoznak hozzájuk, amivel a fény erőssége szabályozható.

A régészek november 14-én jelentették be, hogy az eddig előkerült legrégebbi Konfuciusz képmást találták meg a Haihunhou sírban.

A régészek két portrét állítottak helyre, amelyek közül az egyik valószínűleg Konfuciuszt ábrázolja.

„Ez az ősi bölcsről készült legkorábbi, eddig felfedezett portré." --mondta Xin Lixiang, a feltárás vezetője, egyben a Qin- és Han-dinasztiák legnagyobb régészeti szakértője.

Szakértők eddig a kelet-kínai Shandong tartományban talált sírfreskót tartották a legkorábbi Konfuciusz ábrázolásnak, az az első-második század körül készült.

[China Daily]