A hagyományos kínai holdnaptár az évet 24 évszakjelzőre osztja. A téli napforduló nevű az év 22. évszakjelzője, amely idén december 22-én kezdődött és január 6-án ér véget.

A téli napforduló évszakjelölő első napja az év legrövidebb napja és leghosszabb éjszakája, mivel a Nap közvetlenül a Baktérítőre süt. Ezt követően a napok egyre hosszabbak lesznek, az éjszakák pedig rövidülnek. A téli napforduló az év leghidegebb időszakát is jelzi. Következzen kilenc dolog, amit érdemes tudnia a téli napforduló évszakjelzőről.

Régi korokban élt egy mondás, miszerint a téli napforduló ugyanolyan fontos, mint a tavaszünnep.

Már az időszámításunk előtti 11. és 3. század között, a Zhou-dinasztia alatt is szertartásokat mutattak be az isteneknek a téli napforduló évszakjelző első napján. Akkoriban a téli napforuló jelezte az új év kezdetét. Az időszámításunk előtti 206 és időszámításunk szerinti 220 között uralkodó Han-dinasztia alatt a téli napforduló egy külön ünneppé vált. Hivatalos ünnepségeket szerveztek erre a napra, ekkor a hivatalnokok és közemberek egyaránt pihenhettek.

A későbbi dinasztiák során, így a Tang-, a Song-, vagy a legutolsó Qing-dinasztia alatt a téli napfordulókor áldozatot mutattak be az Égnek és az ősöknek.

A tél közepén az élet kezd álomba merülni, lenyugodni. Ekkor jót tesz a testnek, ha megfelelő mennyiségű mogyorófélét fogyasztunk, így földimogyorót, diót, gesztenyét, mogyorót vagy mandulát. A kínai hagyományos orvoslás szerint a mogyorófélék enyhe természetűek, és így legtöbbjük táplálja a veséket, valamint erősíti az agyat és a szívet.  

Észak-Kínában a téli napfordulóhoz tartozik a töltött tésztabatyuk evése. A mondás szerint a téli napforduló évszakjelző első napján tésztabatyukat kell enni, a nyári napforduló első napján pedig tésztát.

A Juangsu tartományban található Suzhou városban wontont esznek a téli napfordulókor. A wonton szintén töltött tésztabatyukból áll, azonban azt levesben szolgálják fel. A legenda szerint 2500 évvel ezelőtt a helyi Wu állam királya teljesen megcsömörlött a mindenféle drága ünnepi étkektől, és valami újat követelt. Egy Xishi nevű szépség ekkor lement a konyhába, hogy teljesítse uralkodója kívánságát, és wontont készített. Az étel nagyon ízlett az uralkodónak és sokat evett belőle. Xishi emlékére Suzhouban ezért mindig wontont esznek a téli napfordulón.

Az ünnep alatt Sanghajban tangyuant esznek. Ez egyfajta töltött tésztagolyó, amit ragacsos rizs lisztjéből készítenek.

Yinchuanban, a Ningxia Hui Autonóm Régióban a helyiek szellemünnepnek hívják a téli napfordulót. Ezen a napon szokás vékony tésztával készült birkahúslevest enni. Az ünnepi levest agynak nevezik, és megosztják azt szomszédaikkal.

Hangzhouban a téli napforduló alatt hagyományosan rizssüteményt fogyasztanak. Régen az ünnep közeledtével minden család maga készítette a süteményt, amit aztán őseiknek áldoztak fel, valamint családtagjaiknak és barátaiknak ajándékozták őket. Ma már kevesen készítik ezt az ételt otthon, de a téli napfordulókor még mindig sokan vesznek rizssüteményt.

Tajvanon a helyiek kilencrétegű süteményt áldoznak őseiknek. Az azonos családnevű, vagy egy nemzetségbe tartozó emberek összegyűlnek őseik templomaiban, hogy elődeiknek áldozatot mutathassanak be. Az áldozat bemutatását mindig nagy bankett követi.

Azukibabos ragacsos rizses kása

A Jangcétől délre fekvő néhány vidéken a téli napforduló évszakjelző első napján az egész család egybegyűl, hogy egy azukibabból és ragacsos rizsből készült ételt egyenek, amely a hagyomány szerint elűzi a szellemeket és más gonosz dolgokat.