Elsőként 2012 áprilisában, Varsóban került sor Kína és Közép- és Kelet-Európa (KKE) vezetőinek csúcstalálkozójára, legutóbb pedig a kínai Suzhou adott otthont a találkozónak tavaly novemberben. Összesen négyszer találkoztak Kína és a KKE-országok vezetői. Az utolsó csúcs mottója az „új kiindulópont, új területek és új jövőkép" (New Starting Point, New Fields and New Vision) volt. Az új kiindulópont utalás arra, hogy Kína először adott otthont a találkozónak, és utalás arra is, hogy a „16+1 együttműködési mechanizmus" a fejlődés fontos időszakához érkezett.

Az elkövetkező években Kína és a KKE-országok szoros együttműködést fognak folytatni a gazdaság és kereskedelem, a kultúra és a helyi kooperáció területén, de már eddig is szép eredményeket értek el. A két fél közötti export-import kereskedelmi volumene a 2010-es 43,9 milliárd dollárról 2014-re 60,2 milliárdra nőtt. A közép- és kelet-európai vezetők közül Andrzej Duda lengyel elnök volt az első, aki beszédet mondott Kína és a KKE-országok gazdasági fórumán.

„Mind Kína, mind a KKE-országok egyre fontosabb szerepet játszanak a nemzetközi gazdaságban, ezért együtt kell működnünk, be kell fektetnünk és meg kell terveznünk a jövőnket. A KKE-országok kulcsfontosságú jelentőséggel bírnak a Kína és Európa közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Lengyel elnökként támogatom az együttműködés keretében zajló közös programokat. Ismét fogunk majd találkozni, és bízom abban, hogy a mai találkozó, eszmecsere és a megállapodás megkötése kétségkívül fenntartható érdekeket teremt a közeljövőben."

A gazdasági és kereskedelmi együttműködéseken kívül a két fél az infrastrukturális létesítmények építésének területén is áttörést ért el. A Kína és a KKE-országok közötti együttműködésben példaértékű a magyar-szerb vasútvonal kiépítése. Az erről szóló szerződést november 24-én, a negyedik csúcstalálkozót követően írták alá. Li Keqiang kínai, Orbán Viktor magyar és Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is megjelent az aláírási ceremónián. Orbán Viktor angol nyelven mondott beszédet az eseményen.

„A mai nappal új szintre lépett az együttműködésünk, ami a csúcstalálkozó keretében elért gazdag eredmények egyike. Meggyőződésem, hogy Kína a közép- és kelet-európai országok állandó együttműködési partnere."

Aleksandar Antic szerb energia- és bányaipari miniszter a ceremónián elmondta, hogy ma valóra vált ez a lehetetlen küldetés.

„Az aláírt megállapodás megerősítette a magyar-szerb vasút újjáépítésének minden pontját. A projekt két éven belül be fog fejeződni, és a korszerűsített vasút óránkénti 200 kilométeres sebességgel tud majd közlekedni."

A találkozó másik témáját jelentő „új területek" az Adriai-, Balti- és fekete-tengeri regionális együttműködést és a pénzügyi vállalatok létrehozását öleli fel. A cél új együttműködési projektek kifejlesztése a logisztikai szolgáltatások és a finanszírozás területén.

Románia, Bulgária, Horvátország, Albánia, Lengyelország és a balti államok a három tenger mentén fekszenek, és ha ki tudják használni a kikötői területek előnyeit, akkor jelentősen lerövidülhet a Kína és a KKE-országok közötti szállítási távolság, sőt, a logisztikai költség is csökkenhet, így a gazdasági fejlesztés is felgyorsulhat. Josip Leko, a horvát parlament elnöke úgy véli, hogy földrajzi előnyének köszönhetően Horvátország nagymértékben profitálhat a kínai-horvát széleskörű együttműködésekből.

„Kína a világ legnagyobb gazdaságainak egyike. Az >>egy övezet, egy út<< kezdeményezés összeköti Európát Ázsiával és Afrikával. Horvátország földrajzilag fontos helyet foglal el az >>egy övezet, egy út<< mentén, ami nagy örömünkre szolgál, hiszen ez új üzleti lehetőségeket hozhat Horvátországnak a kikötőkön keresztül, és nemcsak Kínából, hanem más európai országokból is. Így a kínai-horvát kétoldalú együttműködés fejlesztése különösen fontossá vált. Reméljük, hogy a jövőben saját elgondolásainkkal és kezdeményezéseinkkel is részt vehetünk a világ építésében."

Kína és a KKE-országok már megállapodást kötöttek a befektetési együttműködési alapról és a kamatcsere projektjéről, és a legutóbbi csúcstalálkozón bejelentették, hogy aláírták a kínai-KKE együttműködés középtávú tervét (Medium-term Plan for Cooperation between China and Central and Eastern European Countries), amelynek keretében a kínai-KKE pénzügyi vállalat létrehozásának lehetőségét is vizsgálják. Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kifejtette, hogy Csehország kész kapuként szolgálni a kínai pénzügyi vállalatok megjelenésében a közép- és kelet-európai országokban.

„Prágában már működik a Bank of China fiókja, de más kínai pénzügyi intézményekre is számítunk. Tegnap ellátogattam a Sanghaji Pudong Fejlesztési Bankba (Shanghai Pudong Development Bank, SPD Bank), amely a nemzetközi üzleti tevékenységben való részvételt és egy csehországi fiók létrehozását fontolgatja. Csehország továbbra is törekszik az üzleti terjeszkedés megvalósításának elősegítésére. Prága üdvözli a kínai pénzügyi intézmények helyi fejlesztéseit."

A középtávú terv utolsó pontja az „új jövőkép" volt. Li Keqiang kínai miniszterelnök együttműködési kerettervet terjesztett elő, amelynek célja a kölcsönösen előnyös partnerség. 2016 a kínai-KKE kulturális kapcsolatok éve. Ezzel kapcsolatban Costin Borc román miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy a kulturális cserekapcsolatok megalapozzák a két állam közötti cserekapcsolatok sikerét.  

„Ha a két fél együttműködéssel kapcsolatos jövőképéről esik szó, feltétlenül beszélnünk kell annak alapjáról. Nincs olyan együttműködés, amelyet egy nap alatt meg lehet valósítani. A Kínai Nemzetközi Rádión keresztül üzenjük minden hallgatónak, hogy meg akarjuk erősíteni a román-kínai kulturális és oktatási cserekapcsolatokat. A 2016-os kulturális évben leginkább a kulturális és idegenforgalmi kooperációra fogunk összpontosítani, mert a két fél csak akkor tud jobban együttműködni, ha lakói jobban megértik egymást."

November 11-én este Li Keqiang a kínai-KKE csúcstalálkozó végén az előző és a következő találkozót szervező ország vezetőivel tárgyalt, és hangsúlyozta, hogy várakozással tekint a kínai-KKE együttműködések elé.

„A 16+1 együttműködési mechanizmus működése az elmúlt három évben jól alakult, és már eredményeket is látunk. A mostani csúcs fontos eredményt is hozott, ami az ötéves középtávú terv. Ez azt jelenti, hogy a 16+1 együttműködési mechanizmust nem a körülmények alakítják majd, és problémák esetén nem fogjuk szüneteltetni az együttműködést, hiszen van egy részletes tervünk, így az együttműködések mindenképpen folytatódnak."