A 骑虎难下 qí hǔ nán xià mondásból annyit már tudunk, hogy a 骑虎 qí hǔ az tigrisen lovagol.

Minthogy peniglen a 难 nán azt jelenti, hogy nehéz, a 下 xià pedig hogy lefelé, lemegy, leszáll, az egész szólás értelme ez: ha tigrisen lovagolsz, nehéz lesz leszállnod.

Ne tévesszen meg senkit, hogy ezek szerint a 骑虎难下 qí hǔ nán xià a törököt fogtam, nem ereszt szólás megfelelőjének tűnik. Politikailag korrekt, posztendoxális, transzfronézises nyelven olyat egyébként sem mondanánk, hogy törököt fogtam, maximum azt, hogy white trasht fogtam, de még inkább az emberek csoportjaként ma egyedüliként ócsárolható waspot fogtam, nem eresztet ereszthetnénk meg.

A 骑虎难下 qí hǔ nán xià valójában jóval magvasabb gondolatot közvetít, mint hogy szorul a kapca. Ha például inkább úgy fordítjuk, hogy ha a szavakon lovagolsz, nehéz lesz leszállnod, máris látszik, hogy milyen mély értelme van. Ahogy Géczi Jánosnál olvashatjuk: „gondold meg jól barátom / ha eteted a metaforákat / és a puha léptű tárgyak között élő tigriseket". Mert hogy ugyi, akkor mi lesz. Illetve már így is mi lesz, hiszen nem is biztos, hogy jól javítottuk a Géczi-versez tartalmazó kötet nyilvánvaló nyomdahibáját.

Az előző kételyek fel sem vetődnek, ha ismerjük a 骑虎难下 qí hǔ nán xià hátterét. Ugyanis a közmondás eredete sem valami piszlicsáré ügyhöz köthető, hanem egy kínai császári dinasztia megalapításához, ami pedig, könnyen belátható, elég nagy horderejű lépés. Az Északi Zhou-dinasztia minisztere, Yang Jian (杨坚 yáng jiān) hallhatta először a 6. század végén, de egészen biztosan 581 előtt feleségétől, az amolyan kisdinasztiai Lady Macbeth-től, hogy 骑虎难下 qí hǔ nán xià, vagy valami ehhez hasonlót. A bölcs feleség ugyanis azt mondta férjurának, hogy az Északi Zhou-dinasztia haldoklik, a helyzet olyan, mint ha tigrisen lovagolnál, veszélyes róla leszállni, nincs más választásod, mint folytatni a politizálást. Ez, főleg azok számára, akik még soha nem alapítottak császári dinasztiát, nem tűnik túlzottan logikus gondolatmenetnek, de Yang Jian kezében az lett, hiszen az Északi Zhou-dinasztia helyén megalapította a Sui-dinasztiát.

Az előzőekből az is következik, hogy a közmondásnak talán inkább úgy kellene hangzania, hogy ha haldokló tigrisen lovagolsz, nehéz leszállnod róla. De ha ismerjük keletkezésének történetét, akkor persze úgy is jó, hogy 骑虎难下 qí hǔ nán xià.

És még egy, messzire vivő gondolat. Anyanyelvük terén a kínaiak egyik kedvence és büszkesége az ellentmondás, sőt kontradikció jelentésű 矛盾 máo dùn kifejezés, ami a (szóban forgó történetben legalábbis) mindent átdöfő lándzsa (矛 máo) és a(z ugyanott) minden átdöfés ellen megvédő pajzs (盾 dùn) árusának példázatából ered. Egyébként méltán büszkék rá, mert ugyan a science-mathematics.com honlapon elintézik annyival a kérdést, hogy „Mutually exclusive, hence meaningless question.", de egyrészt a kínai szólás már jó régi, vagyis évszázadokkal ezelőtt, állítólag már az i. e. 3. században megragadta a kínai egyszerű emberek, a kínai nép fantáziáját egy ilyen filozófiai probléma, hiszen azért is lett belőle közmondás, másrészt pedig az előbbi pofonegyszerű megoldás ellenére még ma is sokan és sokat tudnak vitatkozni a kérdésről.

Nos, egy ilyen lándzsapajzsos ellentmondás juthat eszünkbe a 骑虎难下 qí hǔ nán xià kapcsán, mert mi történik akkor, ha egy ilyen leszállninehéz tigrisen lovagolunk, és közben hirtelen 拦路虎 lán lù hǔ?!?!? Vagyis szó szerint: akadályozza az utat egy tigris. Tehát ha tigris zárja el az utat. Ilyenkor se továbbmenni nem tudunk, se az alattunk levő tigrisről nem tudunk leszállni. Majdnem olyan furcsa helyzet ez, mint amit Zilahy talált ki A szökevény című regényében, mikor is Grünfeld Lajos is a között a hat koporsóvivő egyetemista között volt, akik Grünfeld Lajos koporsóját cipelték az Országház előtt a vállukon. És a két szituáció megoldása is hasonló lehet: „a saját temetése után következő napon a kávéházban billiárdozott egy katonatiszttel".