Suzhouban járva a bőség zavarával küzdünk. Ha nem megyünk sehova, mármint egyetlen hivatalos turistalátványossághoz, idegenforgalmi nevezetességhez sem, akkor is hatalmas élményben lesz részünk a városban. Hát még ha elkezdjük felkeresni a leghíresebb nevezetességeket. Akkor aztán turistáskodhatnánk akármeddig a városban. Ami persze legtöbbünknek nem jön össze, hiszen akármeddig csak a suzhouiak maradhatnak Suzhouban, amiért is természetesen irigykedve gondolunk rájuk.

Itt van viszont a városba látogatók számára az egyik legfontosabb dilemma: mi legyen a kisebb nevezetességekkel? Azokat is megnézzük? Vagy csak a leghíresebbekhez menjünk el, és azokat élvezzük ki a hírnevükhöz méltóan?

Akárhogy is döntünk, a kevésbé híres suzhoi nevezetességekkel is meg lehet ismerkedni, például az itt következő ismertetetés révén.

Suzhou ősi városától északnyugatra fekszik a Tigris-hegy. A régi időkben az a mondás járta a hegy kapcsán, hogy egy kis sziget a hatalmas tengerben. Az ókorban még Haiyong-hegynek nevezték, és emiatt az említése miatt nyugodtan elmondhatjuk, hogy már 2500 éve is látványosságként tartották számon a Tigris-hegyet. Ez persze érthető is, hiszen a Tigris-hegy festői szépségű, ugyanakkor számos történelmi emlék is található a hegyen és környékén, valamint több legenda is kapcsolódik hozzá, és ez utóbbi mindig növeli az adott hely fényét, jelentőségét.

Ez a festői hely pompásan testesíti meg a természeti szépségről vallott kínai esztétaikai gondolatokat, mivel van itt domb és víz is, amelyek kapcsolatban állnak egymással. Hiszen a hegy folyóvíz nélkül vagy a folyóvíz hegy nélkül hiányérzetet okoz a kínaiak számára.

Az sem elhanyagolható természetesen, hogy pagodákat, csarnokokat, tornyokat, kioszkokat, pavilonokat és árkádokat építettek a hegyre, mégpedig aprólékos gonddal, ami nemcsak az építmények szépségét jelenti, hanem azt is, hogy gondosan megválasztották a helyeket valamennyi építmény számára.

De persze ez csak azok számára meglepetés, akik még nem hallottak a fengshui elméletéről, márpedig aki Kínával kapcsolatban még nem hallott a fengshuiról, az vajon miről hallhatott. Egyszóval a hegy, a víz és az emberi építmények harmonikus együttese különleges festői látványt alakított ki a Tigris-hegyen vagy inkább a Tigris-hegyből. Olyannyira különlegesre sikeredett a természet és az ember közös műalkotása, hogy külön nevet is adtak neki, minthogy így hívják: a templomba rejtett hegy.

A hegyet a Háborgó Tenger-hídon áthaladva lehet elérni, majd a látogatók a második kapuhoz érnek, amelyet általában Tört Gerenda-csarnokként vagy Kettős Gerenda-csarnokként emlegetnek, és amelynek több része is még a Yuan-dinasztia idején, tehát legkésőbb a 14. század közepén épült. Persze azóta többször hozzá is építettek, például az ajtót, az elöl levő oszlopokat, cserepeket stb. A csarnokban viszont a Song-dinasztia (960-1279) építészeti jellegzetességeit mutatják be.

De ez csak egyetlen példa a Tigris-hegy rendkívül mély történelmi és kulturális hátteréről. Hiszen a környéken a történelem folyamán összesen 56 templom, 96 szent hely, 54 emlékív, hírességek 119 sírja és 53 híd volt.