Ha kínaiul nézünk, de még inkább hallunk labdarúgó-mérkőzés közvetítését, akkor legtöbbször természetesen a 球 qiú szót halljuk, mégpedig leginkább így: 好球 hǎo qiú. Ez nyilván nincs ellenére a teljesen hasonló kiejtésű, bár másképpen írt 好逑 hǎo qiú című Hebei tartományban kiadott női magazinnak. Az előző persze azt jelenti, hogy jó labda, lett légyen az passz (ami egyébként 传球 chuán qiú) vagy kapura lövés (amiből viszont kakukktojásként hiányzik a labda szó, hiszen ez 射门 shè mén), ez utóbbi, vagyis a női magazin címe pedig magyarra fordítva jó kollekció, jó összeállítás, természetesen a divat területén, nem pedig egy focicsapaté.

De nem csak ezért ütheti meg a fülünket a 球 qiú szó olyan gyakran meccsközvetítést nézve. Egy másik ok az, hogy a fociterminológia sok olyan kínai szavában is szerepel a labda szó, amelyek magyar és például angol párhuzamában nem vagy nem feltétlenül, ahogy az a passz - 传球 chuán qiú esetében is látható volt, és amire még lesz is példa bőven, mivel nagyon úgy tűnik, hogy a kínai labdaokos nép, sőt, jobban belegondolva, a mindjárt következő, illetve a fájó szívvel kihagyott példák tömkelege mián a világ egyik leglabdaokosabb népe, és még bele sem kell gondolni, plusz az egyik szót nyugodtan el lehet hagyni, mégis igaz, hogy a világ legpingponglabdaokosabb népe.

De vissza a focilabdához, bár a következő példa a kezdőrúgás, kínaiul 开球 kāi qiú, vagyis kezdő labda. Éppen ezért nemcsak a fociban, hanem a kézilabda, de a baseball, sőt a golf esetében is így nevezik a játék kezdetét. (A fentebb említett asztalitenisz és rokona, a tenisz viszont már azt mondja az adogatásra, hogy 发球 fā qiú)

Nos, 开球 kāi qiú után kellő számú, bár a sokpasszos játéknál elég nehéz megmondani, mennyi is a kellő, elég az az eléghez, hogy jó néhány 好球 hǎo qiú, után aztán a következő fejlődési szint a 传球 chuán qiú-k és a 射门 shè mén-ek szerelemgyereke a 进球 jìnqiú, vagyis a gól, illetve a gólt lő, góllövés. A gólt kínaiul lehet így is mondani: 球门 qiú mén. Míg az előző szó szerint „bemegy a labda", az utóbbi „labda a kapuban". Akárhogy is, gólnélküli döntetlen esetén nyilván nem halljuk annyiszor a kettőt együtt sem, mint egy gólzáporos mérkőzésen a kettő közül bármelyiket, de persze riportere válogatja.

Aztán van olyan focimeccs is, amelyen egyetlen egyszer sem hangzik el, egy másikon pedig akár százszor is a 点球 diǎn qiú szó. Erre sem nehéz rájönni a képernyő előtt ülve, hogy ez meg minden pontrúgások (a 点球 diǎn qiú szó szerint: pontlabda) királya, a tizenegyes lehet, hiszen az is elképzelhető, hogy egy mérkőzésen nemhogy tizenegyest nem rúgnak, de még csak nem is reklamálják, és persze az ellenkező véglet, amikor hullanak a focisták, mint a legyek a tizenhatoson belül, aztán vagy megadják a büntetőt vagy nem, vagy berúgják vagy nem, mindenesetre beszélni lehet róla. Ilyenkor aztán van 点球 diǎn qiú dögivel.