Maya kínaiként a világ egyik legnehezebb nyelvét beszéli, és az elmúlt 25 évben elsajátította a világ második legnehezebb nyelvét, a magyart. Március 16-án Maya – aki a Kínai Kulturális és Művészeti Központ alelnöke, egyben az M1 televízió-csatorna kínai nyelvű híradójának bemondója – Magyarország pekingi nagykövetségén járt, ahol 18 évvel ezelőtt dolgozott. Maya és édesapja az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett aznapi megemlékezésen vett részt, és magukkal hozták az édesapa kínai nyelven most megjelent könyvét, A magyar királyok története című művet.

Mayával édesapja könyvéről, a Kínai Kulturális és Művészeti Központ rendezvényeiről, magyarországi híradós munkájáról, és a Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) Panoráma című magazinjának magyarországi kiadásában folytatott együttműködésről beszélgettünk.

Miért választotta a magyar nyelvet?

Maya: Édesapám az új Kína által külföldre küldött tanulók egyike volt, így jól tud magyarul. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem szakán tanult. Tanulmányainak befejezése után Kína budapesti nagykövetségén dolgozott kulturális attaséként, jelenleg nyugdíjas éveit tölti. Azért tanultam magyarul, mivel gyermekkorom képeskönyvei, művészeti könyvei mind Magyarországról szóltak. Édesapám hatására választottam a magyar szakot az egyetemen, amelynek befejezése után két évet dolgoztam Magyarország pekingi nagykövetségén, és 1998-ban Magyarországra költöztem.

Nemrég jelent meg édesapja könyve a magyar királyokról. Miért írta ezt a könyvet?

Húsz évig élt Magyarországon, és nyugdíjasként is sokat gondol Magyarországra. A kínaiak nem sokat tudnak Magyarországról, és csak az elmúlt években kezdtek hallani arról, hogy Magyarország milyen szép. Édesapám ezért akart könyvet írni saját tudása, ismeretei és tapasztalata alapján, hogy legyen egy olyan eszköz, amely megmutathatja a kínaiaknak, hogy milyen is Magyarország és milyen múltra tekinthet vissza.

Az utóbbi években a Kína és Magyarország közötti cserekapcsolatok egyre szorosabbá váltak. A kultúra ismerőjeként mi a véleménye a kínai-magyar kapcsolatok alakulásáról?

Maya: Politikai szinten Kína és Magyarország folyamatosan szoros kapcsolatot tart fenn, a magyar kormány gazdaságpolitikájának része a keleti nyitás. Ráadásul – az én tapasztalatom szerint – vannak, akik úgy gondolják, hogy a magyarok ősei keletről vándoroltak Európába, tehát a nyugaton élő keletiek utódjai. Szeretik Kínát, és rajongnak a kínai kultúráért. Közel 18 éve élek Magyarországon. Körbeutaztam egész Európát, és mégis úgy érzem, hogy a magyarok mutatnak a legnagyobb érdeklődést a kínai kultúra iránt.

Minden évben szervezünk „kínai napot" és más jellegű művészeti fesztiválokat Budapesten, és ilyenkor a magyarok mindig a vártnál többen jönnek el. Vannak olyanok is, akik jobban ismerik a kínai kultúrát, mint a kínaiak… A kulturális cserekapcsolatok tényleg szorosabbá váltak az utóbbi években a két ország között, ami szerintem a gazdasági együttműködéseknek köszönhető. Magyarország az „övezet és út" kezdeményezés bejelentése után első európai országként írt alá egyetértési nyilatkozatot Kínával.

Kínában úgy tartják, hogy ha üzletet szeretnél kötni, akkor először össze kell barátkozzatok. Ezt követjük mi is: a kulturális rendezvényeken keresztül keressük a magyarok barátságát. Szerintem a két fél csak akkor tud üzletelni, ha jól megérik egymást. És a kulturális cserekapcsolatok lényege pont a másik kulturális hátterének megismerése.

Milyen rendezvényeket szerveznek Magyarországon?

A rendezvények témáit a magyarok érdeklődési köre alapján választjuk ki. A témák között szerepel a kínai kungfu, a teaművészet, a népzene, a kalligráfia és a festés. A magyarokat ezek iránt érdeklődnek leginkább. Nálunk a Kulturális és Művészeti Központnál van egy hagyományos magyar-kínai zenekar ku-csenggel, kínai cimbalommal, pipával, lófejes hegedűvel, erhúval (kéthúros kínai hegedű) vagy kínai, mongol és nyugati énekesek is, akikkel közösen kétórás koncerteket tartanak. A zene univerzális nyelv, amely áthidalja a határokat. A kínai népzenét, népi hangszereket a magyar népzenével és hangszerekkel kombináljuk, ami így a kínaiaknak és a magyaroknak is tetszik.

A tavaszünnepről is megemlékezünk. A kínai holdújévhez közeli hétvégén rendezzük minden évben. Az egynapos rendezvényre különböző területekről hívunk meg intézeteket, szervezeteket, például a Konfucius Intézetet, az asztaliteniszklubot, a kungfuklubot vagy a kalligráfiai klubot, de részt vesznek még kínai konyhát, élelmiszereket és termékeket bemutató cégek is. Vannak még szórakoztató programok gyermekeknek, rajzolás, arcfestés, különböző jellegű versenyek. Reggel 10 órától délután 6 óráig egymást követik a színpadon az előadók, este pedig egy közös műsorra kerül sor. Az első tavaszünnepi rendezvény napján hatalmas hóesés volt. Nagyon csalódottak voltunk, mivel azt gondoltunk, hogy senki sem kimenni a nagy hóban. De legnagyobb meglepetésünkre reggel 10 órakor, a kiállítási központ nyitásakor már rengetegen álltak sorban. Aznap több mint 10 ezer látogatónk volt. Ez a szám Kínában nem számít nagynak, de ez azt jelenti, hogy minden kétszázadik budapesti közül ott volt a tavaszünnepi rendezvényen. Tapasztalatunk az, hogy színes műsort kell összeállítani, és akkor mindenki megtalálja a kedvére való programot. Az ehhez hasonló események megkönnyítik a kínai kultúra terjesztését, a jövőben talán a kereskedelmi fórumot vagy a vállalatok közötti találkozásokat is bevezethetjük.

Meséljen egy kicsit a híradós munkájáról!

A kínai nyelvű híradó ötperces adása 2016 elején debütált a magyar közszolgálati hírtelevízión, és ezzel a kínai lett az M1 negyedik idegen nyelvű híradója az angol, német és orosz híradók után. A nyelvi akadályok miatt a Magyarországon élő külföldieknek nincs könnyű dolguk, ha tudni akarják, mi történik Magyarországon. A műsor csak ötperces, de az élő közvetítés előtt 2-3 órán át készülünk. A késő esti időpont kimerítő tud lenni, de ez nagy küldetést jelent nekem. A magyar kormány és az M1 nagy erőfeszítéseket tett, hogy megvalósulhasson a kínai nyelvű híradó, ami azt jelenti, hogy fontosnak tartják az ott élő kínai közösséget. Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy vállalhattam ezt a munkát.

Segíti a rádió Panoráma című magazinjának magyarországi nyomtatását és terjesztését. Mik a tapasztalatai ezzel kapcsolatban?

A Panoráma egy magyar nyelvű magazin, amely Kínáról nyújt tájékoztatást. A cikkek a modern kínai társadalmat, a fiatal kínaiak életét, a kínai gazdaságot és kultúrát mutatják be. A Kínát kutató szakemberek és a Kínát szerető átlagemberek is találnak benne hasznos olvasnivalót, és az interneten magyar nyelven elérhető információk korlátozottsága miatt hiánypótló kiadvány. Nagy siker a Panoráma! A nagykövetségi rendezvényeken ingyen beszerezhető, hiszen fontos, hogy a magyarok, különösen a felső- és a középosztálybeliek tudják, mi történik Kínában.

A Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) magyar nyelvű adása is kedvező fogadtatásban részesült Magyarországon. A magyar nyelvű rádióadás, weboldal lehetővé teszi, hogy a Kína iránt érdeklődő magyarok hasznos és értékes információkra tegyenek szert. Örülök, hogy Magyarországon is hallhatom a szülőhazámban készített műsorokat. Tudom, hogy a CRI idén ünnepli a magyar adás 40. évfordulóját. Szívből gratulálok a sikerhez, és remélem, hogy a jövőben még nagyobb sikereket ér majd el a CRI magyar szerkesztősége.

(Szerző: Lea)