Egyébként már Marx is megemlékezett a 四大发明 sì dà fā míng kínai találmányairól, de ő nyilván konceptuális okoknál fogva csak hármat sorolt fel az iránytű, a puskapor, a papír és a nyomtatás négyes fogatából. A papírkészítést és a nyomtatást ugyanis láthatóan összevonta, mint a protestantizmus és a tudományok elterjedésének, illetve fejlesztésének eszközét.

De persze a két találmány nem egyszerre alakult ki. A papírkészítést illeti az elsőség, bár fordítva izgalmasabb lenne a történet, hiszen nyilván mindenki megnézne egy papiruszra, agyagtáblára, kutyabőrre vagy pásztorok botjára, csont tűtartóra nyomtató gépet, még akkor is, ha fából vaskarikaként csak amolyan metikulózus kludge, vagy éppen ellenkezőleg, okosba megbuherált Rube Goldberg-gép lenne. Az imént említettekhez képest papírra nyomtatni nem nagy wasistdas.

A papírkészítés kínaiul 造纸 zào zhǐ. De a kifejezés fordításaként, okulva-tanulva a sör-ser, de még inkább a pisil-pisál-pesel változatok példájából, magyarul talán helyesebb lenne inkább papírművességet, sőt papírmívességet mondani, hiszen a 造 zào azt is jelenti, hogy épít, a 造房子 zào fáng zi példának okáért egyenesen házat épít. Márpedig az ősi papírkészítési technikára, kínaiul 造纸术 zào zhǐ shù, gondolva a „papírt épít" kifejezés egyáltalán nem tűnik túlzónak.

Sőt, az sem baj, ha tudjuk, hogy egy másik nagy felfedezés, igaz, nem kínai, hanem annál is régebbi, az ivarosan szaporodó állatvilág minden bizonnyal legnagyobb felfedezése is köthető a 造 zào szóhoz. A 造人 zào rén kifejezésről van szó, amely alapesetben teljesen ártatlan kifejezés, a motivációs beszédek kedvenc idézetét, a Thomas Fullertől származó „Great hopes make great man" mondást is ezzel a 造人 zào rén-nel fordították kínaira, például emígyen, (és naná, hogy a két great két különböző szó lett a kínaiban): 远大的希望造就伟大的人物 yuǎn dà de xī wàng zào jiù wěi dà de rén wù.