Kedves hallgatóink, itt a Kínai Nemzetközi Rádió! Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök Kazahsztán fővárosában, Asztanában tartott háromoldalú megbeszélést. A három vezető abból a célból találkozott, hogy tovább erősítse az együttműködést, illetve megvitassa, milyen ellenintézkedéssel lehetne enyhíteni a fennálló válságot. A részletekről, kérjük, hallgassák meg rádiónk riportere, Yue Wenliang tudósítását Kazahsztánból.

A megbeszélésen a három államfő a jelenlegi világgazdasági helyzetről és annak országaikra gyakorolt hatásáról, a három állam közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködésekről, az ukrán helyzetről, illetve egy sor egyéb kérdésről konzultált egymással. A világgazdaság helyzete és annak kihatásai kapcsán Vlagyimir Putyin orosz elnök elmondta：

„A világgazdaság még ma sem stabil, az üzleti tevékenységek visszaesése és a nyersanyagárak csökkenése pedig közvetlenül érinti a Független Államok Közössége tagállamait. 2014-ben a Független Államok Közössége gazdasági növekedése csupán 0,9% volt, ami idén várhatóan 1,4%-kal tovább csökken."

Nurszultan Nazarbajev kazah elnök kijelentette, hogy a világgazdaság lelassulása, az ukrán válság, az Oroszországgal szemben bevezetett nyugati szankciók, az olaj és földgáz árának csökkenése Oroszországra, Fehéroroszországra és Kazahsztánra, illetve az Eurázsiai Gazdasági Unióra egyaránt hatással lesz idén. A helyzet enyhítésére pedig a három országnak közös válságkezelő tervet kell kidolgoznia.

„Idén országaink és az általunk létrehozott Eurázsiai Gazdasági Unió súlyos próba elé néz. Államaink gazdasági fejlődésének biztosítása érdekében intenzív eszmecseréket kell folytatnunk arról, hogyan erősíthetnénk meg az együttműködést és oldhatnánk meg a problémáinkat. A mostani válság legyűrésére közös cselekvési tervet kell kidolgoznunk."

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy monetáris unió mielőbbi létrehozását javasolta, amely segítségével a három ország jobban ellen tudna állni a külső gazdasági és pénzügyi fenyegetéseknek, és meg tudná óvni az Eurázsiai Gazdasági Unió nagy piacát.

„A megbeszélésen egyezségre jutottunk a monetáris politika jövőbeni koordinálásáról. Talán elérkezett a megfelelő pillanat egy monetáris unió létrehozására is. Ha a három ország vállvetve harcol, könnyebben ellen tudnak állni a külső gazdasági és pénzügyi fenyegetéseknek, és meg tudják védeni az Eurázsiai Gazdasági Unió nagy piacát."

Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök véleménye szerint a három ország hazai termékei részarányának növelése az államok közös nagy piacán, szavatolni tudja az érintettek kereskedelmi növekedését.

„A kereskedelmi növekedés támogatásának első számú problémája, hogy hogyan növeljük a három ország hazai termékeinek részarányát a három ország közös nagy piacán. Ezen túlmenően igyekszünk felszámolni a három ország közötti meglévő és lehetséges jövőbeni kereskedelmi akadályokat is."

A világgazdasági helyzeten és a három ország közötti gazdasági együttműködés megerősítésén kívül, a nemzetközi helyzet, elsősorban az ukrán válság is napirendre került a három államfő között. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök szerint diplomáciai eszközökkel kell megoldani az ukrán konfliktust.

„Az ukrán válságot kizárólag diplomáciai eszközökkel lehet kezelni. Minden erre irányuló döntésnek összhangban kell lennie a nemzetközi jog alapelveivel. Bízunk abban, hogy Ukrajna helyzete hamarosan stabilizálódik anélkül, hogy szuverenitása, függetlensége és területi integritása csorbát szenvedne."

Februárban folytatódtak az Ukrajnáról szóló tárgyalások az Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, Petro Porosenko ukrán államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök alkotta normandiai négyek és az őket kísérő személyek között Fehéroroszország fővárosában, Minszkben. Az államfők mellett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes, Jurij Usakov, az elnök segédje és Dimitrij Peskov, a Kreml szóvivője vett részt a megbeszélésen. Vlagyimir Putyin orosz elnök a találkozó után bejelentette, hogy megegyezésre jutottak az ukrán válság hosszú távú rendezése és a kelet-ukrajnai tűzszünet ügyében. A megállapodás értelmében a fegyvernyugvás február 15-én vette kezdetét. Putyin azt nyilatkozta, hogy az Oroszország, Ukrajna és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által aláírt dokumentum szellemében a három fél ténylegesen végre fogja hajtani az ukrán válság megoldásáról tavaly szeptemberben kötött minszki megállapodást. Oroszország, Ukrajna, Franciaország és Németország február 11-én és 12-én több tárgyalást folytatott az ukrán válságról, amelyek eredményeként február 15-én nulla órától tűzszünet lépett életbe és kezdetét vette a fegyverek kivonása a háborús térségből. Február 12-én az ENSZ, az amerikai Fehér Ház és az Európai Unió egyaránt üdvözölte a megállapodást, ám hangsúlyozták: mindez csak akkor ér valamit, ha a tűzszüneti egyezményt és a megegyezés többi elemét hosszú távon be is tartják.

Vlagyimir Putyin orosz elnök is abbéli reményének adott hangot, hogy az ukrán kormány maradéktalanul betartja és végrehajtja a múlt havi minszki négyoldalú tárgyaláson született megállapodásban foglaltakat. Ezen kívül a fehérorosz, kazah és orosz államfő abban is konszenzusra jutott, hogy rendszeres párbeszédet folytat a különböző válságok kezelése érdekében. A három elnök legközelebb május 8-án az orosz fővárosban, Moszkvában találkozik.

imre