A yao nemzetiség ősi és titokzatos története kétezer évre vezethető vissza. A Guizhou tartományi Libo megye Yaoshan faluját yaók lakják. A településen komoly gondokat okozott a szegénység. A központi vezetés és a helyi kormányzat erőfeszítései révén a falu előnyt kovácsolt színes kultúrájából, és Yaoshan fejlődésnek indult, sőt, a jólét is nőtt. A yaókról készült összeállításunkat hallják.

Az ősi falu Libo megyében található. Gazdag és színes népszokásai ideális hellyé teszik a hagyományos települést azok számára, akik a yao kultúrával akarnak megismerkedni. A yao egyik különleges ága a baikuyao etnikai csoport. Az UNESCO a legteljesebb nemzetiségi kultúra megőrzőjeként ismerte el ezt a nemzetiségi ágat. A baikuyaót az emberi civilizáció élő kövületének is nevezik. A baikuyaók színes esküvői és temetési szokásokat őriznek. Gabonaraktáraik és egyéb épületeik ma is egyedi stílusúak, ruházatuk és bronzdobjuk szerepel a nemzeti szellemi kulturális örökségek között.

A 28 éves yao nemzetiségű lány, Lu Jinmei Yaoshan óvónője. A nyári szünidőben idegenvezetőként dolgozott. Hagyományos yao ruhában mesélt a turistáknak a titokzatos és ősi kultúráról. Egykor a baikuyaók kizárólag a rájuk jellemző elvont szimbólumokkal fejezték ki életük történéseit és kultúrájukat. Lu elmondta, hogy hozzá hasonlóan sok helybeli lány ma is tud hímezni és ismeri az ősi szokásokat. Az esküvői ruhát is különleges hímzéssel díszítik.

„A faluban gyakran látni, ahogy a lányok együtt hímeznek. Az esküvői ruhám készítését már középiskolás koromban elkezdtem. Van időm ezzel foglalkozni. Azt hiszem, a jövőben megpróbálok boldogabb lenni, hiszen ha komoly vagyok, akkor a munka is nehezebben megy. Boldog vagyok, ha sikerül befejeznem egy ruhát, ami különösen jó érzés" – mesélte Lu.

A hegyekben élő baikuyaók becsületesek, szorgalmasak és bátrak. A hegyvidék veszélyei és a közlekedési nehézségek miatt Yaoshan gazdasága viszonylag lassan fejlődik. A reformokat megelőzően a sarló és a kapa játszotta a főszerepet a régió mezőgazdaságában, de ez egyúttal a természet és az élet tiszteletét is jelezte. A falu máig megőrizte az ősi örökséget. A tiszta szemű falubeliek csendesek és kedvesek. Kevés az olyan hely Kínában, ahol ilyen embereket találni. Sokan aggasztónak tartják, hogy a gazdaság fejlődésével kezd eltűnni az etnikai csoportok hagyományos kultúrája. A 21. század beköszönte óta több nemzetiségi falu tűnt el, de még szép számmal találni ősi szokásokat és káprázatos kulturális örökségeket. Vajon hogyan lehet megteremteni az egyensúlyt a modernizáció és a hagyomány védelme között? Ez a világon mindenütt problémát jelent. Egy híres zenész és a szellemi kulturális örökségek védelmének szakértője, Tian Qing elmondta, hogy a hagyományos falvak védelmének kulcsát a lakosság megtartása jelenti.

„Azt hiszem, hogy a legnehezebb feladat az, hogy a hagyományos falvak védelme életet leheljen a településekbe, visszatérjen az élet és ezzel együtt a lakosság."

Yaoshan az elmúlt években vizsgálta a migrációt és az ökológiát, és a nemzetiségi falvak kiépítésének, a nemzeti kulturális örökség védelmének és a turizmus fejlesztésének integrációjával történő utat. A vándormunkásoknak megfelelő munkát kell biztosítani, hogy hozzá tudjanak járulni a kulturális örökség védelméhez.

He Jianhua a 90-es évek generációjának tagja. A vállalkozó ezüstboltot üzemeltet a faluban. Mint mondta, felismerte a nemzeti kulturális örökséggel kapcsolatos igényeket és lehetőségeket.

„A yaók ilyen dolgokat használtak, de ma már senki sem készít hasonló tárgyakat. Arra gondoltam, kitanulom a mesterséget."

He elmondta, hogy évente mintegy 30 ezer jüant keres, ami többszöröse annak, amit a feldolgozóiparban kapott. Hozzá hasonlóan sok helyi fiatal tért már vissza, hogy új karrierbe kezdjenek.

Zhou Guangxiang, a Libo megyei Yao Zun utazási iroda ügyvezetője elmondta, hogy az elmúlt néhány évben szép eredményeket sikerült elérni a nemzetiségi kultúrák idegenforgalmának fejlesztésében és a jólét javításában.

„Több mint hatvan yao nemzetiségűt foglalkoztatok. 2013-ban a havi fizetés csupán ezer jüan volt, tavaly év végén pedig már 2300 jüan. Egyre többen döntenek a hazatrés mellett.

2012 áprilisában Yaoshan 3A szintű utazási célpont lett. Egyre több fiatal törődik a nemzetiségi kulturális örökségek védelmével és továbbörökítésével, de ők is jól tudják, hogy a modern kultúra jelenti a gazdaság motorját.