• Magunkról• Oldaltérkép• Kapcsolat
HÍREK MÁS PERSPEKTÍVÁBÓL
Nagyvilág | Gazdaság | Biztonságpolitika | Kultúra és Társadalom | Sport | Tudomány
Dzsumaa Kína legdélebbi muszlim falvában
2017-01-12 16:17:16
CRI

Minden pénteken pontosan déli 12 órakor felhangzik az adzán hangja a huihuii Ősi-mecsetben, Kína legdélebbi tartományában, Hainan tartományban. Az imára hívó éneket hallva a mecset közelében élő muszlimok imádkozni indulnak. Nemsokára autók állnak meg a mecset kapuja előtt, és cipők töltik meg a lépcsőket. Nyüzsgő embertömeg gyűlik össze a mecset minden részében, több száz muszlim vesz részt a pénteki imán.

A huihuii Ősi-mecset Sanya város Fenghuang járásának Huihui falvában fekszik. Huihui falut a közeli Huixin faluval együtt Sanyahui nemzetiségi falunak hívják.

A hui nemzetiség kínai egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége, muszlimok. A VII. században a perzsa és arab üzletemberek tengeren és szárazföldön érkeztek Kínába, ahol letelepedtek. A XIII. században a mongol hadsereg nyugati expedíciója miatt sokan érkeztek nyugatról Kínába. A hanok, a mongolok és az ujgurok idővel különleges hui nemzetiséggé váltak. 2000-es statisztikai adatok szerint összesen 9 millió 816 ezer 800 hui lakik Kínában, és az egész országban megtalálhatók. A huik kínai nyelvűek, az arab a második nyelvük. A mindennapi nyelvben is sok arab és perzsa szót használnak.

Sanyahui nemzetiségű falu Kína legdélebbi huik lakta területe, több mint 10 ezren élnek itt. A falu a Song- és a Yuan-dinasztiában (960–1368) alakult, vagyis már több mint 800 éves múltra tekint vissza. Hainan tartomány sziget, az itteni muszlimok különböznek a szárazföldön élőktől. Nemcsak a családnevek, hanem a viselet, a kultúra és az arcok is mások. Sőt most már saját nyelvük is van a Hainanon élő huiknak, a huihui nyelv.

Egyesek szerint a hainani hui nemzetiség a harcok miatt menekült ide. Mások szerint a vietnami, kínai elnevezéssel zhancheng muszlimoktól származnak. Az itteni muszlimok több száz éve követik a saját hagyományaikat. Az ősi házak gerendáira is felvésték a saháda feliratot. A kínai reform és nyitás után a helyi huik megkeresték az őseiket, és Vietnamban rátaláltak a zhanchengekre. A sanyahuik és a zhanchengek nyelvében a hagyományos szavak 30-40%-a teljesen megegyezik.

Li Jun, a mecset imámja elmondta, hogy a nőkön és a gyereken kívül a helyi muszlimok szigorúan megtartják az imákat, télen és nyáron is, illetve akkor is, ha nagyon elfoglaltak. A 12 év feletti férfiak mindig részt vesznek az imákon.

Amikor befejezte a félórás adzánt, Li Jun khutba szertartást végez a mecsetben levő muszlimoknak. A szokásnak megfelelően a pénteki dzsumuaa idején délután Li Jun a Koránt idézve végzi a szertartást a helyi muszlimoknak. A téma általában időszerű társadalmi problémák, illetve nemzetpolitikai kérdések kombinációja. A mai téma a családi harmónia.

„Mindennapi életünkben a társadalom tagjaként el kell végeznünk a feladatainkat. Követjük a hitet, hozzájárulunk az ország és a nemzetiségünk fejlődéséhez is. Teljesíteni kell a feleségünk, a gyerekeink, az idősebbek és a fiatalabbak iránti kötelességeinket. Tisztelni kell az időseket, törődni kell a gyerekekkel, a társadalom hasznos tagjának kell lennünk" – mondta Li Jun.

A Huihuiban levő Ősi-mecset Hainan tartomány legnagyobb mecsete, a hui nemzetiségű faluban azonban még további 5 mecset van. Az általános vallási tevékenységeken kívül a 6 mecset felváltva tartja a maulid ünnepet, Mohamed próféta születésnapjának ünnepét. A maulid ünnepen a muszlimok először megfürdenek és felöltöznek, majd ünneplő ruhában mennek a mecsetbe. Ott a Koránból olvasnak, énekelnek, történeteket hallgatnak Mohamed próféta életéből.

Ha Shaolin, a Hainan Tartományi Iszlám Vallási Szövetség elnöke elmondta, hogy elegendő számú és minőségű mecset biztosítja a helyi muszlimok vallási tevékenységét. Ha Shaolin szerint összesen két hui nemzetiségű falu és hat mecset van Sanya városban. Ezek a Huihui faluban fekvő Északi-mecset, Ősi-mecset, Nyugati-mecset, Keleti-mecset, illetve a Huixin faluban lévő Déli-mecset és Nankai-mecset. A két faluban összesen 10–11 ezer muszlim él, az ő lelki életükről 30 tagú, államilag elismert vallási testület gondoskodik, lényegében eleget téve a muzulmán hittel kapcsolatos igényeknek.

A kínai reform és nyitás politikája után az itteni muszlimok élete egyre jobb lett. Az itt élő hanok is megtanulták tiszteletben tartani a helyi muszlimokat, sőt a lányok is férjhez mennek hui nemzetiségi faluba. A hagyományt megtartva egyre nagyobb lett a hírneve és magasabb a státusza a huiknak. De mint más fejlődő régióban, a fejlesztéssel ide is megjött a modern életstílus is, és kárt okozott a hagyományoknak. Sanya muszlimjai is megszenvedték ezt. Egyesek elkezdtek alkoholt inni, dohányozni, sőt szerencsejátékokat játszani. Az alkohol miatt többször volt verekedés is. Ez nagyban befolyásolta a helyi közbiztonságot. A muszlimok aggódnak, hogy a nemzetiségük a harcokat túlélte, de most nehezen tudják megvédeni magukat a rossz modern szokásoktól.

Ebben a helyzetben a mecset egykori imámja cselekvésre szánta el magát. Az imám az általános oktatáson kívül a helyiek problémáival is elkezdett foglalkozni, és ehhez önkénteseket is alkalmazott. Az önkéntesek nemcsak az alkoholfogyasztást felügyelték, hanem türelmesen segítettek azoknak, akiknek az élete kisiklott az alkoholizmus miatt. Mindez végül teljes sikert aratott a falu muszlimjai körében, akik most nemcsak egészségesen élnek, hanem hasznuk is van az egyre több turistából.

Dzsumaa napján sok turista érkezik a mecsetbe. A 24 éves Wang Xiang Qinghai tartományból jön. A huihuii Ősi-mecsetbe tett első látogatása során Wang Xiangot lenyűgözte a nagyszerű épület.

„Itt erős az iszlám hangulat. Úgy láttam, hogy sok muszlim hagyományt fenntartanak Huihui faluban, és az emberek megőrizték a helyi szokásokat is, a vallásban és a mindennapi életükben egyaránt. Nagyon nagy az itteni mecset. Nálunk is van sok muszlim, de kevés az ilyen szép mecset. Tényleg nagyszerű" – mondta Wang Xiang.

Az Ősi-mecsetben nagy a tömeg, sokan más tartományból érkeztek. Zhang Qinglin, egy Qinghai tartományi turista minden évben eljön a családjával Sanya városba pihenni. Zhang Qinglin azt mondta, hogy Sanya városnak a szép és tiszta környezeten kívül hui nemzetiségi hangulata is van. Az itteni harmonikus és befogadó életstílust Zhang Qinglin családja nagyon élvezi. Amikor Sanyában vannak, minden pénteken eljön az egész család ebbe a mecsetbe.

„Ma az imám nagyon jól beszélt. A férj és feleség közötti kapcsolatról volt szó, és sokat tanultunk az elhangzottakból" – mondta Zhang Qinglin.

Sanyahui nemzetiségi faluban sok tapasztalatot szerezhetünk a különböző nemzetiségek harmonikus együttéléséről. Ezek a tapasztalatok nemcsak a kínai társadalom, hanem más országok számára is hasznosak.

Vélemény
Hírek top10
Műsorok top10
Egészségtippek
Heti kínai vicc
• Az úrfi
Ketten vitatkoznak: ki a boldogabb, a nagyúr avagy az úrfi? Egyikük azt mondja, hogy a nagyúr a boldogabb, hiszen minden földi jóval rendelkezik, mindenkinek parancsolhat. A másik viszont azt állítja, hogy az ifjú úr a boldogabb, hiszen gond nélkül él, mindent készen kap, nem úgy mint az apja...
More>>
Nyelvlecke
Bemelegítés
Párbeszédek
Nyelvi Lábjegyzet
Kulturális tippek
Gyakorlatok
China ABC
A politikai rendszer
A gazdasági helyzet
A kínai nagy fal
A kínai evőpálcika
Főbb kínai vallások
Turizmus
Világörökség
Táj-kép
Utazzunk a múzeumokba
MűsorvezetőkKorábbi verzió
2009-es weboldalunk
2004-es weboldalunk
Kapcsolat
E-mail: hun@cri.com.cn Tel: 86-10-6889-2124 Fax: 86-10-6889-2089
Címünk:
Hungarian Service, CRI-32 China Radio International P.O.Box 4216, BEIJING P.R.China 100040
© China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China