A Kínai Nemzetközi Rádió (CRI) jelentése szerint 2015-ben Kína és Magyarország kormányközi egyetértési nyilatkozatot írt alá a Selyemút Gazdasági Övezet és a 21. Századi Tengeri Selyemút kiépítése kapcsán folytatott együttműködésről. Magyarország első európai országként írt alá nyilatkozatot Kínával az „Övezet és út" kezdeményezésről. Szilas Cecília, Magyarország pekingi nagykövete a hamarosan megrendezésre kerülő „Övezet és út" magas szintű nemzetközi együttműködési fórum apropóján adott exkluzív interjújában a CRI-nek elmondta, hogy Magyarország szívesen működik együtt Kínával az „Övezet és út" kezdeményezés keretében.

A magyar kormány 2010-ben hirdette meg a „keleti nyitás" politikáját, amelynek egyik fontos része a Kínával folytatott együttműködések megerősítése. Az „Övezet és út" kezdeményezés és Magyarország „keleti nyitás" politikája nemcsak fölrajzilag, hanem tartalmilag is fedi egymást.

„A 2008-as pénzügyi-gazdasági válság tanulsága, hogy az Európától való túlzott mértékű függés gazdaságilag sérülékennyé tette Magyarországot" – fogalmazott a nagykövet asszony, hozzátéve, hogy „ez a felismerés ösztönözte a magyar kormány 2010-ben meghirdetett >>keleti nyitás<< politikáját, melynek értelmében a hagyományos európai partnereink mellett külpolitikánk kitüntetett figyelmet fordít azokra a feltörekvő gazdaságokra, amelyek a globális válság idején is stabil és dinamikus növekedést mutattak. A >>keleti nyitás<< politikája keretében ezen országokkal, köztük a Kínai Népköztársasággal – mint legjelentősebb ázsiai kereskedelmi partnerünkkel – a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok széleskörű fejlesztésére törekszünk. A magyar kormány >>keleti nyitás<< politikája földrajzi értelemben és céljaiban egyaránt szerencsés átfedésben van Kína >>Övezet és út<< kezdeményezésével, amely kiválóan tükrözi, és egyben praktikusan reagál a globális gazdaság és világrend átformálódására. Magyarország aktív részese kíván lenni ennek a mechanizmusnak, élni kíván az ebben rejlő lehetőségekkel."

Kína Magyarország első számú kereskedelmi partnere az Európai Unión kívüli országok között. 2016-ban a kínai-magyar kereskedelem volumene közel 8 százalékos növekedést produkált, és Magyarország Kínába irányuló kivétele 20 százalékos növekedést ért el az azt megelőző év hasonló időszakához képest. Magyarország 2016-ban az elsők között csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) tagjaihoz. Az AIIB kormányzótanácsa a napokban tette közzé döntését, amely szerint Magyarország 12 további tagjelölt társaságában az elsők között válhat a bank rendes tagjává. A nagykövet asszony elmondta, hogy a kínai és magyar gazdasági és társadalmi kapcsolatok gyorsan fejlődtek az utóbbi években a Kína és a közép- és kelet-európai országok együttműködési formációjában. „Magyarországon nyílt meg a régió első RMB-klíringközpontja, hazánk bocsátott ki a régióból először kínai jüanban (renminbi) denominált kötvényt. Magyarországon működik Európa egyetlen teljes kínai nyelvű oktatási intézményrendszere az általános iskolától az egyetemig. Magyarországon nyílt meg 2014 májusában a kínai-KKE regionális turisztikai központ, elsőként a különböző szakterületek hasonló központjai közül, és Budapesten nyitotta meg közép- és kelet-európai irodáját a Kínai Turisztikai Hivatal is. A számtalan >>első<< jelző tehát jól jellemzi a magyar-kínai kapcsolatok kitűnő alakulását" – fogalmazott.

Az „Övezet és út" magas szintű nemzetközi együttműködési fórumát a hétvégén, május 14-én és 15-én rendezik Pekingben.

„Magyarország nemcsak deklarációk szintjén kíván partner lenni az >>Övezet és út<< kezdeményezésben, így nem csupán megállapodást írtunk alá elsőként Kínával, de a világ >>Övezet és út<< mechanizmusban részes mintegy száz országa és intézménye közül elsőként Magyarország alapított Kínával Övezet és Út Munkacsoportot, amely tavaly novemberben kezdte meg a gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, infrastruktúrafejlesztési, mezőgazdasági, illetve oktatási, kulturális és turisztikai területeket felölelő szakértői munkáját. Magyarország az >>Övezet és út<< kezdeményezésre egy nagyszabású civilizációs projektként tekint, és bízik abban, hogy ez a kezdeményezés képes lesz összhangot teremteni Kína és Európa, illetve az övezet által átszelt térségek eltérő civilizációi között, képviselve és szolgálva a selyemutak mentén fekvő országok közös érdekeit és törekvéseit."

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is jelen lesz az „Övezet és út" magas szintű nemzetközi együttműködési fórumon. Ez a fórum hivatott az „Övezet és út" kezdeményezés következő időszakának körvonalazására. Szilas Cecília elmondta, hogy Magyarország részese kíván lenni ennek a munkának, illetve részesedni kíván az „Övezet és út" kezdeményezés jövőbeni sikereiből.

20170518dashi