A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetemen a magyar szak 1961-ben indult meg hivatalosan, hosszú ideig ez volt Kína egyetlen magyar nyelvet oktató felsőoktatási intézménye. A több mint 50 éves nyelvoktatási tapasztalat alapján, valamint a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem különböző országokat és régiókat kutató szakirányainak koordinálása érdekében alapították meg a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem Magyar Kutatóközpontját. Dr. Xu Yanyi, az egyetem magyar tanszékének vezetője, valamint a Magyar Kutatóközpont igazgatója riporterünknek a következőket mondta:
„Létrehoztuk az egyetem Magyar Kutatóközpontját, amelynek feladata Magyarország és a kínai–magyar kétoldalú kapcsolatok tanulmányozása. A fő irány a Magyarországgal kapcsolatos alapvető kutatási területekre vonatkozik, például magyar történelemre, kultúrára, társadalomra, politikára, gazdaságra, valamint a kínai–magyar kétoldalú viszonyokra."
A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem Magyar Kutatóközpontja az egyetem hagyományos magyar nyelvi oktatásának új fejlődési iránya. A kínai egyetemek közül 2015 novemberében a Pekingi II. Idegen Nyelvi Főiskola alakította meg az első magyar kutatóközpontot. A Pekingi II. Idegen Nyelvi Főiskola olyan „felső középiskola és egyetem közvetlen művelési rendszert" hajt végre a magyar szakos diákoknak, amely azt jelenti, hogy az egyetem által felvett diákok hároméves középiskolai és négyéves egyetemi tanulmányokat végeznek. Az első 20 fős csoportot 2015-ben, a második, szintén 20 fős csoport 2016-ban indították. Duan Shuangxi, az egyetem magyar tanszékének vezetője, valamint a magyar kutatóközpont igazgatója riporterünknek ismertette a helyzetet:
„A pekingi felső középiskolába felvételi vizsgán keresztül 20 diákot veszünk fel magyar szakra. A diákok összesen 7 évet töltenek az egyetemünkön, ami azt jelenti, hogy a felső középiskolai és egyetemi tanulmányokat egyaránt nálunk végzik. Ez a rendszer egyrészt az ≫Övezet és út≪ kezdeményezésre reagál, másrészt a pekingi felsőoktatási reform egyik próbája."
Értesülések szerint jelenleg a Pekingi II. Idegen Nyelvi Főiskolán két középiskolásos csoport és egy rendes egyetemi hallgatói csoport is van, összesen 60 magyar szakos diákkal. Ennyi kínai diák egyetlen más kínai felsőoktatási intézményben sem tanul magyarul. A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem és a Pekingi II. Idegen Nyelvi Főiskola mellett a Kínai Média Egyetem (Communication University of China) szintén nyitott magyar szakot. 2007-ben és 2011-ben két magyar szakos csoport hallgatói végeztek. Értesülések szerint a Kínai Média Egyetem ismét tervezi, hogy magyar szakot indít.
2016 októberében a Sanghaji Idegen Nyelvi Egyetem (Shanghai International Studies University) és a Sichuani Idegen Nyelvi Egyetem (Sichuan International Studies University) is indított magyar szakos csoportot. Attól kezdve Kínában már nemcsak Pekingben lehet magyar nyelvet tanulni. Nemrég a Tiencsini Idegen Nyelvi Egyetem szintén magyar szakot indított. Wang Binling, az egyetem magyar tanszékének vezetője elmondta: „Idén a Tiencsini Idegen Nyelvi Egyetem szintén létrehoz magyar szakot, szeptemberben lesznek hallgatóink. A csoport kicsi lesz, 7–10 diákkal indulunk. A magyar szak az egyetem Európai Kulturális Főiskolájához tartozik, ugyanitt idén még finn és cseh szak is indul."
Az utóbbi években a kínai–magyar kétoldalú kapcsolatok az „Övezet és út" kezdeményezés végrehajtásával, valamint a Kína és a közép- és kelet-európai országok együttműködési mechanizmusának elmélyítésével folyamatosan fejlődtek. A két ország kereskedelmi volumene jelentősen növekszik, a kölcsönös befektetések is ugrásszerűen nőnek. A gazdasági és kereskedelmi cserekapcsolatokon kívül a két ország közötti oktatási és kulturális együttműködések is egyre gyakoribbak és színesebbek lesznek. Idén februárban Pekingben filmfesztivállal kezdődött a Kína és a közép- és kelet-európai országok média-együttműködési éve, áprilisban Budapesten tartottak kínai filmfesztivált. Az egyre több kétoldalú együttműködés miatt nő az igény tolmácsokra és fordítókra. Nemcsak Kínában tanulnak egyre többen magyar nyelvet, hanem Magyarországon is egyre népszerűbb a kínai nyelv. A hagyományos felsőoktatási intézményeken kívül jelenleg négy Konfuciusz Intézet működik Magyarországon, továbbá több Konfuciusz-tanterem is van középiskolákban és általános iskolákban. Reméljük, hogy az ezekben a nyelvoktató intézményekben végzett tolmácsok és fordítók is előmozdítják a kínai–magyar kapcsolatok és együttműködések egyre jobb fejlődését.
0518xiongyu |
