A hat éve működő kínai–európai áruszállító vasút már híressé vált a nemzetközi logisztikában. Hét ország, Kína, Fehéroroszország, Németország, Kazahsztán, Mongólia, Lengyelország és Oroszország áprilisban aláírta a kínai–európai áruszállító vasút együttműködési egyezményét. A cél az, hogy emeljék a vasút piaci részarányát és hozzájáruljanak a vasútvonalak mentén fekvő országok gazdasági fejlődéséhez. A 2011-ben indult kínai–európai teherszállító vasút csökkenti a Kína és Európa közötti áruszállítás idejét és emeli a kínai–európai kereskedelem hatékonyságát. A nyugat-kínai Chengdu és a lengyelországi Lódz közötti vasútvonal a kínai–európai áruszállító vasútvonalak egyike.

Nemrégiben asztali számítógépekkel, laptopokkal, háztartási gépekkel és mechanikai alkatrészekkel tele indult el az X8086-os számú vonat a nyugat-kínai Chengdu városból. 14 nap alatt érkezik meg a lengyelországi Lódzba. Ez a Chengdu–Lódz-vasútvonal 2013-ban kezdte meg a működését, idén április 16-ig összesen 559 vonat indult Chengduból Lódzba.

A vonaton nemcsak IT-termékeket, hanem virágokat és növényeket is szállítanak. Gao Yunfei, a virágok és más növények kereskedelmével foglalkozó cég vezérigazgatója elmondta, hogy korábban először tengeri úton Hollandiába szállították a virágokat és más növényeket, utána Hollandiából vitték az európai célországokba. De a kínai–európai áruszállító vasútvonalaknak köszönhetően a szállítás ideje jelentősen lecsökkent, a virágok és más növények sokkal frissebben érkeznek a vevőkhöz.

–––––––––––bejátszás (Gao Yunfei)––––––––––––––––

„Most a vonat Chengduból indul, Alashankounál kel át a határon Európa felé menet. 15 nap alatt érkezik célba. A korábbi tengeri szállításhoz 35 napra volt szükség. A rövidebb szállítási idő nagyon fontos a virágok és más növények kereskedelme során."

Ezzel párhuzamosan az európai áruk, így például a német autók ezen a vonalon érkeznek a kínai Chengduba. Ez megváltoztatta a korábbi helyzetet, miszerint a Chengdu által importált járművek először Tiencsinbe vagy Sanghajba érkeztek, és ezután szállították őket Chengduba.

Tavaly több mint 200 luxusautót importáltak a Chengdu–Lódz-vasútvonalon keresztül. Az idei cél 2000 luxusautó.

Mindennek köszönhetően a nyugat-kínai szárazföldi Chengdu fontos városa lett a kínai autólogisztikának. 2016-ban a kínai autólogisztikai értekezlet először került Chengduban megrendezésre. Korábban ezt az értekezletet általában Pekingben és Sanghajban rendezték.

Hasonlóan pozitív volt a változás a vasútvonal másik végén, a lengyelországi Lódzban is. A már 100 éve is tejterméket előállító Lowicz tavaly havonta 500 tonna tejport exportált Kínába. Egész évben összesen 10 millió euró értékű, 600 konténernyi tejtermék érkezett innen Kínába.

Lengyelország régi ipari központjaként Lódz nehezen fejlődik. A Chengdu–Lódz-vasútvonalnak köszönhetően a lengyel kormány azt tervezi, hogy az ország legfontosabb szállítási központjává fejleszti Lódzot. A terv több száz munkalehetőséget teremt a városban.

A tervek szerint a jövőben összesen három vasútvonal működik Chengdu és Európa között. A már említett Chengdu–Lódz-vasútvonal mellett március óta Fehéroroszországba, illetve még idén Isztambulba lesz vasútvonal Chengduból. Ye Song, a chengdui vasúti hivatal tisztviselője elmondta, hogy kezdetben hetente egyszer jártak Chengduból Európa felé vonatok, később hetente háromszor, az idei év elején naponta egyszer, mostanában pedig már naponta kétszer indulnak a vonatok, miközben a szállítási idő csökkent, a szolgáltatások minősége pedig folyamatosan emelkedik.

Chengdun kívül 27 kínai városból 11 európai ország 28 városa felé indulnak tehervonatok. 2016-ban 1702 tehervonat közlekedett Kína és Európa között, összesen 17 millió kilométert tettek meg, vagyis 424-szer megkerülhették volna a Földet. Az „Övezet és út" kínai kezdeményezés végrehajtásának köszönhetően a kínai–európai áruszállító vasútvonalak nemcsak egyszerűsítik a két fél közötti kereskedelmet, hanem újabb fejlődést hoznak a vasútvonal két végén levő városoknak is.