Május 5-én délután Jin Zhuanglong, a C919-es nagy sugárhajtóműves repülőgép program parancsnoka elmondta, hogy a C919-es sugárhajtóműves repülőgépnek sikeres volt az első útja.
A gép útját figyelő tömegben egy öregember nagyon feltűnő volt. Ő Cheng Bushi, a Sanghaj Y–10, Kína legkorábbi utasszállító repülőgépének főtervező-helyettese.
„Nagyon vidám és nagyon izgatott vagyok, mert saját szememmel láthatom a C919-es nagy repülőgép első sikeres útját."
Cheng Bushi szerint sok a hasonlóság a Sanghaj Y–10 és a C919-es között. Az 1970-es években az Airbus első A300-as utasszállító repülőgépe még csak terv volt, amikor az első kínai nagy sugárhajtóműves utasszállító repülőgép már működött. Az Y–10 hosszú évek kutatómunkája után sikeresen 1980-ban már több százezer kilométer próbautat tett meg. Az Y–10 a kínai repülőipar büszkesége volt akkoriban, tette hozzá Cheng Bushi, aki azt is elmondta, hogy az Y–10 nagy utasszállító repülőgép gyártása során sok technológiai újítást próbáltak ki, amelyek a mai szakértők szerint is helyesek voltak.
„Például a motor felszerelési módszere. Az Y–10 motorja a szárnyszelvény alatt volt a tervek szerint, amiről nagy viták voltak. De az idő bebizonyította, hogy ez a felszerelési módszer helyes volt. Az Y–10 repülőgép kabinjában az volt a legjobb, hogy csak egy csatorna volt, aminek a helyességét a későbbi vizsgálatok és a kínai repülőipar fejlődése is bizonyította. Egycsatornás repülőgépre van a legtöbb szükség."
Az Y–10 nagy utasszállító repülőgépet végül nem állították forgalomba a pénzügyi források hiánya és az akkori gyenge kínai ipari bázis miatt. Cheng Bushi szerint viszont az Y–10 az alapja a C919-es repülőgépnek.
„Az Y–10 nagyon hasznos volt. Az Y–10 programon keresztül a KKP Központi Bizottsága tudta, hogy Kína is gyárthat nagy repülőgépet. A program során a tudósok oktattak, kapcsolódó technológiákat dolgoztak ki, és bázist is építették. Mindez alapja volt a C919-es nagy sugárhajtóműves repülőgépnek."
Mao Yinfeng, a C919 programjának főmérnöke ezzel egyetértett.
„A sanghaji repülőgépgyár csak egy repülőgép-javító műhely volt. Az Y–10 program után lett repülőgépgyár. A mai sanghaji repülőgépgyár a legversenyképesebb polgári repülőgépgyár Kínában."
A kínai nagy repülőgép álma nem állt meg az Y–10 program befejezése után. 2015-ben jött ki a piacra a nemzetközi szabvány alatt gyártott ARJ21-es utasszállító repülőgép. Az ARJ21 program megvalósítása során sok tehetséges repülőgép-ipari ember született, akik a C919 megvalósításában is részt vettek.
„Sok tehetséges embert ismertünk meg az ARJ21 program megvalósítása során. A most végzett munkákat mi is meg szerettük volna valósítani. A tehetséges emberek az ARJ21 programról átmentek a C919-es programjára" – mondta Jiang Jian, a C919 program főmérnöke.
Cheng Bushi azt mondta, hogy cipő- és inggyártással nem lehet segíteni a repülőgépipar fejlődését. Kínának önállóan kell gyártani repülőgépet, ami nemcsak országos stratégia, hanem nemzeti érdek is.
„Sok pénzt költünk repülőgépek vásárlására. A kínai gyártású repülőgép nagyon jó Kínának és a kínaiaknak is" – mondta Cheng Bushi.
