170613lin |
Deng Chundong, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia marxista kutatóintézetének vezetője a megnyitón a kínai-szerb barátság alapjait elemezte. Szerbia szocialista ország volt, és a két ország már ekkor hagyományos barátságot ápolt. Jugoszlávia felbomlása után Szerbia továbbra is szoros kapcsolatot tartott fenn Kínával, ugyanakkor Kína nagy figyelemmel kísérte Szerbia helyzetének alakulását. A NATO-bombázás idején a kínai-szerb barátság kiállta a próbát, és tovább erősödött. Rámutatott: az utóbbi években a kínai-szerb viszony tovább fejlődött, és azt reméli, hogy a fórumon keresztül megvalósul a két ország közötti baráti együttműködések és a népek közötti barátság előmozdításának célja, és a fórum révén még több eredményt hozhat az „Övezet és út" kezdeményezés keretében folyatott kínai-szerb együttműködés, megerősödik a cserekapcsolat, az együttműködés és a barátság a Szerb Kommunista Párttal.
A szerb Újvidéki Egyetem filozófia szakának vezetője beszédében jelezte, hogy az „Övezet és út" kezdeményezés fejlett és pragmatikus, és nemcsak Kína szomszédjai számára előnyös, hanem nagy jelentőségű a világ- és regionális gazdaságban felmerülő problémák kezelésében is.
A következő előadás során a szerb nemzetközi politikai és gazdasági kutatóintézet kutatója elmondta, hogy az „Övezet és út" hozzájárul az érintett országok fejlődéséhez, előmozdítja a kínai gazdaság integrációját a világ országaival, ami hosszú távú fejlődési célkitűzés. A „16+1" mechanizmus kedvezően hat Kína és a KKE-országok közötti együttműködések erősítésére. Szerbia és Kína között hagyományos barátság áll fenn. Elhelyezkedéséből adódóan Szerbia fontos szerepet játszik az „Övezet és út" stratégiában, és a két fél tovább erősítheti az együttműködést a kereskedelem, a kultúra, az energia és a távközlés területén.
Más jelentések szerint számos lelet támasztja alá a tengeri selyemút árukereskedelmének virágzását, a termelési technikákat és az esztétikai ötletek kommunikációját. Június 8-án A Kelet találkozása a Nyugattal – A tengeri selyemút a 13-17. században címmel rendeztek kiállítást Hamburgban a kulturális örökségek kínai állami hivatalának, a Guangdongi Múzeum és a Hamburgi Nemzetközi Tengerészeti Múzeum közös szervezésében. A német érdeklődők a tárlaton keresztül közelebbről is megismerhetik a selyemút kultúráját és a hagyományos kínai-német barátságot.
Az „Övezet és út" kiépítésének és a kínai-német diplomáciai kapcsolatok felvételének 45. évfordulójának apropóján rendezték a kiállítást. Shi Mingde, Kína németországi nagykövete és Liu Shuguang, a kulturális örökségek kínai állami hivatalának vezetőhelyettese is megjelent a megnyitón. A nagykövet hozzátette, hogy idén lesz a kínai-német diplomáciai kapcsolatok felvételének 45. évfordulója. Az utóbbi években folyamatosan emelkedett a két fél közötti politikai bizalom, és a pragmatikus együttműködések eredményeket hoztak. Németország pozitívan reagált a Kína által felvetett „Övezet és út" kezdeményezésre. Li Keqiang kínai miniszterelnök a közelmúltban látogatást tett Németországban, ahol eszmecserét folytatott Angela Merkel német kancellárral a fontos kétoldalú és nemzetközi kérdésekről. A két vezető egyaránt úgy vélekedett, hogy Kínának és Németországnak meg kell erősítenie az együttműködéseket a globalizáció, a szabad kereskedelem, a klímaváltozás kezelése kapcsán és egyéb területeken.
A mostani kiállításon 110 tárgy és 15 kapcsolódó tárlat látható, amelyek a 13-17. század, vagyis a kínai Déli Song-dinasztia és a Qing-dinasztia kezdete idején folytatott árukereskedelmet, a vallás fejlődését, a kulturális cserekapcsolatokat és a tengeri régészetet mutatják be, és azt, hogy Kína hogyan segíti a tengeri selyemút fejlődését, virágzását és a globalizációt. Egy látogató, Karin Bauer elmondta, hogy a kiállításon keresztül megismerte a tengeri selyemút történetét, és mély benyomást tett rá a kínaiak szorgalma és barátsága. Az unokái már jártak Kínában, és nagyon kedvelik Kínát.
A kiállítás szervezője kijelentette, hogy a tárlat nemcsak a történelmet és a kultúrát mutatja be, hanem a kínai és a német gazdaság és kereskedelem szép perspektíváját. Mint mondta, Hamburg a legnagyobb német kikötőváros, fontos konténer-tranzitközpont. Sanghaj Hamburg testvérvárosa. A két város között hagyományosan szoros kapcsolat áll fenn, és ha az új selyemútprojekt jól fejlődik, akkor Hamburg és több más város is hasznot húzhat a Kínával folytatott kereskedelemből.
