Szilas Cecília, Magyarország pekingi nagykövete elmondta, hogy Magyarország az Európai Unió tagjai közül elsőként írt alá egyetértési nyilatkozatot a Selyemút Gazdasági Övezet és a 21. Századi Tengeri Selyemút kiépítése során folytatott együttműködés előmozdításáról, amikor Wang Yi kínai külügyminiszter 2015 májusában látogatást tett Budapesten. A nagykövet asszony szerint több európai ország is követte a magyar példát, és hasonló megállapodást írt alá Kínával. Magyarország saját érdeke mellett a régió érdekét is szem előtt tartva döntött a kapcsolatok megerősítéséről az „Övezet és út" kapcsán. Magyarország szerint az „Övezet és út" keretében az egész európai piac találkozik a kínai piaccal, ezért Magyarország elsőként és nagyon pozitívan reagált a Kína által felvetett együttműködési kezdeményezésére.
Szilas emlékeztetett arra is, hogy Budapesten jött létre a régió első RMB-klíring (jüanalapú elszámoló-) központja. A Bank of China által működtetett centrumon keresztül minden jüanban lebonyolított tengerentúli pénzügyi tranzakciót, ügyletet el lehet végezni. A kínai renminbi, vagyis jüan egyre nagyobb szerepet játszik a nemzetközi kereskedelemben. A budapesti RMB-klíring központ nemcsak támogatja a magyar-kínai kétoldalú kereskedelmet, hanem más közép- és kelet-európai vállalatok kínai partnerekkel folytatott üzleti tevékenységét is.
A magyar nagykövet elmondta, hogy Magyarország örömére szolgál, hogy mindig az elsők között lehet a Kínával együttműködő európai vagy KKE-országok közül. Magyarország szeretné megerősíteni és elmélyíteni a pragmatikus együttműködéseket Kínával a múlt eredményei alapján. Az „Övezet és út" magyar-kínai kormányközi együttműködési mechanizmus kialakítása fontos szimbólum, hiszen a világ országai és a nemzetközi szervezetek közül Magyarország az első, amely kétoldalú egyezményt kötött Kínával az „Övezet és út" kezdeményezésben folytatott együttműködés elősegítéséről.
Szilas hangsúlyozta, hogy Magyarországot kiváló elhelyezkedése miatt több kínai vállalat a térség legjobb befektetési célországának tartja. Magyarország az európai kontinens közepén fekszik. Nyugati irányban 500 milliós nyugat-európai piac, keletre és délre 200 milliós kelet-európai és balkáni piac érhető el. A kínai Huawei, a Bank of China, a ZTE, a Wanhua és több kínai vállalat is beruházott Magyarországon, sőt, vannak olyan kínai cégek, amelyek Magyarországon hozták létre regionális vagy európai bázisukat. 2016-ban újabb kínai vállalatok ruháztak be Magyarországon: a kínai vasúti óriás, a CRRC kirendeltséget létrehozott Budapesten, a BYD kínai autógyártó vállalat Komáromban épít gyárat, valamint a Lenovo és a Wanhua egyaránt bővítette magyarországi beruházását.
A magyar kormány 2010-ben hirdette meg a „keleti nyitás" politikáját, amelyben kiemelt figyelmet kapnak a keleti kereskedelmi partnerek. A „keleti nyitás" politikája alapján Magyarország nemcsak gazdasági, hanem politikai, kereskedelmi kapcsolatot is igyekszik kiépíteni keleti partnereivel, különösen az ázsiai országokkal, amelyek közül kiemelt helyen áll Kína. Szilas kijelentette, hogy Magyarország „keleti nyitás" politikája és a Kína által felvetett „Övezet és út" kezdeményezés jól illeszkedik egymáshoz, kiegészíti egymást. Az „Övezet és út" együttműködései jól mutatják Kína szerepét a világgazdaságban. Magyarország az „Övezet és út" kezdeményezés pozitív együttműködési partnere szeretne lenni.
Idén Budapest ad otthont a Kína és közép-kelet-európai országok hatodik csúcstalálkozójának. Szilas kiemelte, hogy 2011-ben Budapesten zajlott Kína és a közép- és kelet-európai országok első gazdasági és kereskedelmi fóruma, és folyamatosan kialakult a Kína és a 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési mechanizmusa. Magyarország az elsők között szerepel a Kínával folytatott együttműködésekben a 16 KKE-ország közül. Magyarország elő fogja mozdítani a 2017-es budapesti „16+1" csúcstalálkozó gyakorlati eredményeinek megvalósítását, tette hozzá.
A magyar nagykövet asszony szerint Magyarország szívesen látja mind a kínai kultúrát, mind a kínaiakat. Sok kínai több tucatnyi éve él Magyarországon, és itt található a legnagyobb kínai kolónia a KKE-országok közül. Magyarországon kínai és magyar két tanítási nyelvű általános iskola, középiskola is működik. Az ELTE-n jött létre az első tengerentúli kínainyelvtanár-képző központ. Jelenleg 27 magyar közoktatási intézményben lehet kínai nyelvet tanulni. Több magyar egyetemen is van kínai szak. Magyarországon négy Konfuciusz Intézet működik, ahol lehet kínaiul is tanulni. A nagykövet szerint a kínai nyelvet és kultúrát jól ismerő és értő országban a kínai vállalatok könnyebben érhetnek el sikert.
20170716dashi.m4a |
