0711lliinngulangyu.mp3 |
Az ülés dokumentuma leszögezi, hogy a Gulangyu sziget a Qing-dinasztia utolsó felében Kína modern történelmének szemtanúja volt, a globalizáció korai szakaszában a multikulturális cserék, kapcsolatok és tanulások modellje. A helyiek és külföldiek közösen építették Gulangyut, az épületek jellemzői és stílusai a kínai, a délkelet-ázsiai és az európai kultúra és hagyomány közötti integrációt képviselik, sőt kialakult egy új építkezési stílus, a xiameni stílus. Ez a stílus nemcsak Gulangyuban terjedt el, hanem hatást gyakorolt Délkelet-Ázsiában és távolabbi helyeken is.
2008-ban kezdődött meg az a munka, amely végül Gulangyu világörökséggé válásához vezetett. A listára kerülés után Song Xinchao, a kulturális örökségek kínai állami hivatalának vezetőhelyettese kijelentette, hogy más világörökségekhez képest Gulangyu sziget fiatal és egyedülállóan érdekes kulturális örökség, amely a kínai hagyományos kultúra mély gyökereit, a világ különböző kultúráinak befogadását, integrációját és a közös fejlődést képviseli. Gulangyu sziget kulturális stílusa máig vibrálóan egyedi.
Gulangyu Xiamen városhoz tartozó kis sziget a Jiulongjiang folyó torkolatánál, a területe csak 1,9 négyzetkilométer.
„A Gulangyu híres látnivaló Kínában, a zongora szigetének is nevezik. A kis szigeten 150 rekordot értek el, például elsőként itt fényképeztek, elsőként itt volt modern labdarúgás, itt alapították az első kínai lányiskolát és az első óvodát, a nyugati orvoslás is először itt jelent meg Kínában."
Miért fűződik ilyen sok rekord Gulangyu szigethez? 1843-ban Gulangyu kereskedelmi kikötő lett, 1903-ban nemzetközi telepet hoztak létre a szigeten, ahol a helyiek, a tengerentúli kínaiak és a külföldiek együtt laktak, és ezért a hagyományos kínai kultúra, a tengerentúli kínaiak kultúrája és a nyugati kultúra kölcsönösen hatott egymásra. A múlt század kezdetén 500 külföldi élt Gulangyu szigeten, a külföldiek és a tengerentúli kínaiak körülbelül ezer különböző stílusú épületet építettek, lányiskola és óvoda is lett a szigeten, bevezették a zongorát, az orgonát és más nyugati hangszereket. Itt kapott zenei képzést Yin Chengzong, Xu Feiping, Lin Junqing és több más híres kínai zenész. Manapság Gulangyu szigeten az egy főre jutó zongorák száma a legmagasabb Kínában, több mint száz zenészcsalád van a szigeten, 2002-ben a Kínai Zenészek Egyesülete Gulangyunek a „Zenesziget" nevet adta.
Idén májusban kezdte meg hivatalosan működését a Téli Palota Múzeum Gulangyu Külföldi Kulturális Örökségek Múzeuma. Shan Qixiang, a Téli Palota Múzeum vezetője elmondta, hogy Gulangyu különböző stílusú épületei jól tükrözik, hogy Kína legújabb kori történelme során hogyan integrálódott a világba.
A turisták és a helyiek nagy tapssal fogadták a hírt, hogy Gulangyu szigettel bővül az UNESCO világörökségi helyszíneinek listája.
„A repülőtéri transzferben láttam az éjszakai Xiament, gyönyörű volt! Valóban megérdemli a sikert ez a hely."
Chen hölgy Gulangyu Longtou lakóparkjában lakik, rajong a szép kis szigetért.
„Izgatottan vártam a hírt, nagyon boldog vagyok, hogy Gulangyut felvették a világörökségek listájára. Az utóbbi években sok változás történt a szigeten, régebben sok kábel volt a levegőben, ezeket a sikeres pályázat érdekében most föld alá helyezték. Az utcák tiszták és rendesek. A régi házakat felújították, minden megszépült."
Gulangyu sziget a világörökségek része lett, ugyanakkor sokan laknak és élnek itt. Gulangyu változásának szemtanúi, a helyiek mit várnak a sziget jövőjétől? Ding hölgy a tudósítónak elmondta:
„Gulangyu sikeres pályázata után sokan felfigyelnek a szigetre, valószínűleg rengeteg turista látogat ide. Remélem, hogy a turizmus fejlődésével párhuzamosan továbbra is megvédik a régi épületeket, vigyáznak a kulturális örökségre."
Az 1990-es években a helyi kormányzat javaslatot tett a történelmi épületek védelmére, azóta tilos engedély nélkül építeni és bontani. 2000-ben a xiameni kormányzat kihirdette a Xiameni Különleges Gazdasági Övezet Gulangyu történelmi épületei védelméről szóló rendeletet, 2011-ben jóváhagyták a Gulangyu kulturális örökségeinek védelméről szóló rendeletet. Liao Zhitang a Gulangyu kutatóközpontban a régi épületek javítási szakértője, 1995 óta körülbelül száz xiameni stílusú régi ház javításában vett részt.
Gulangyu sziget számára a sikeres pályázat csak az első lépés. A világörökségi kérelem benyújtásához, most pedig a világörökségi státusz megtartásához elkötelezettség és eltökéltség szükséges. Ugyanakkor Gulangyu annak is példája, hogy Kína jobban védi az ökológiai és az emberi környezetet a jövő nemzedékek számára.
A jövőben Kína a jogrendszer, a tudomány és technológia, a bel- és külföldi együttműködések, valamint kormányzati és nem kormányzati erők segítségével óvja természeti és kulturális örökségeit. Du Yue, a Kínai UNESCO Bizottság főtitkára jelezte, hogy Kína 52 világörökségén keresztül bemutatja a világnak a leggazdagabb és a legrégibb kultúrát. Kínában a világörökségek védelméről szóló munka új szakaszba lépett.
