Hogyan képes a technológia javítani az életminőségünkön? Hogyan tudunk tájékozódni a világban látás nélkül? Ezek a kérdések foglalkoztatják a feltalálót és az IBM munkatársát, Chieko Asakawát, aki 14 éves kora óta vak. A kutatócsoportja által kifejlesztett új technológiák a látáskárosultaknak segítenek abban, hogy önállóan is fel tudják fedezni a világot. Chieko úgy véli, hogy a szélesebb körű hozzáféréssel mindenki jól jár. Mai műsorunkban az ő életét és kutatómunkáját mutatjuk be.

A vak programtervező informatikus (computer scientist) megkapta az IMB munkatársainak adható legmagasabb elismerést (IMB Fellow). Az általa vezetett kutatócsoport gyengén látók számára tervez okostelefonos alkalmazásokat, ezzel kényelmesebbé téve az életüket.

11 éves volt, amikor úszás közben megsérült egy látóideg, és lassan, 14 éves korára elveszítette a látását. Középiskolában a gyengén látók osztályába került. Ekkor vált életfilozófiájává egy mondás, amely mind a mai napig végigkíséri az életét.

„Amit egyszer elkezdett, azt fejezze is be."

A gyengén látók elhelyezkedése Japánban sem volt egyszerű az 1970-es években. A fiatal lány csak arra vágyott, hogy normális életet élhessen, és ura legyen saját sorsának. Felső középiskolásként megtanulta a Braille-írást. Szerencséjére a vakok ekkor már külön egyetemi felvételi vizsgát tehettek. Ő az angol irodalom szakot választotta, hogy egyszer majd vakokat taníthasson angol nyelvre. Akkoriban ez volt minden vágya.

Az 1980-as években a televízióból tudta meg, hogy vakokból is lehet programtervező informatikus. A lány két évig járt egy olyan iskolába, ahol vakok tanulták az informatikát.

„El sem tudja képzelni, hogy a vakok számára milyen nehéz megtanulni a számítógép használatát!"

Két év után sikerült elsajátítania a számítástechnika alapjait, és az IBM tokiói kutatóintézetében megkezdte az angol nyelvet Braille-írásra fordító program kifejlesztését.

„A jelentkezést és a sikeres interjút követően az IBM vendégkutatója lettem. 1984-ben készültem el a programmal, és megtanultam, hogy hogyan alkalmazhatom a programtervező informatikát a munkámban."

A Braille-írást digitálissá alakította. Az általa létrehozott weboldalolvasó segédeszköz jelentősen segítette a vakok oktatását.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint világszerte 285 millióan látáskárosultak, és ebből a vakok száma 39 millió, a gyengén látóké pedig 246 millió. 90 százalékuk alacsony jövedelmű és a vakok 82 százaléka ötven év feletti. A japán szakember azt szeretné elérni, hogy a vakok újra lássanak, persze digitálisan. Jól tudja, hogy ezt nem lesz egyszerű megvalósítani.

Kutatócsoportjával egy kognitív támogató rendszert készít, amely a képernyő és a hang felismerésével segíti a látáskárosultakat a mindennapi kommunikációban és az interakcióban.

„Most egy olyan kis alkalmazáson dolgozunk, amelynek segítségével a vakok is főzhetnek. A program kognitív motorja lehetővé teszi, hogy minden ételt és hozzávalót felismerhessenek."

Az okostelefonnal letapogathatják az alapanyagokat, és a telefon közli az adott hozzávaló nevét. Az általa tervezett digitális termékek többsége okostelefonon is használható, hiszen ma már szinte mindenkinek van telefonja, és nincs szükség másik eszközre. Manapság sokan fenyegetésként élik meg a mesterséges intelligencia terjedését. Chieko úgy gondolja, hogy a tudomány és a technológia egy jobb világot teremt. A számítógép nem helyettesít, hanem megváltoztatja az embert.

2017 elején kutatócsoportjával a tokiói üzletnegyedben tesztelte a NavCog nevű navigációs rendszert.

„21 ezer négyzetméteren 220 érzékelőt állítottunk fel, és az így szerzett adatok alapján egy térképet készítettünk, amelynek pontossága egy és két méter között van."

A látáskárosultak a rendszer navigációs funkciójával tájékozódhatnak a negyedben. Chieko egy példával is szolgált. Ha olyan étteremet akar találni, ahol tartanak bort vagy szusit, akkor a látáskárosult csak bemondja a telefonba, hogy mit szeretne, és követi a hangos utasításokat egészen az étteremig. Ha kerekesszéket használ, akkor a rendszer akadálymentes útvonalat tervez.

Chieko elmondta, hogy vak barátai már használják az alkalmazást, és ennek segítségével vásárolnak az üzletnegyedben, pont úgy, mint bárki más, akinek nincs problémája a látással.

A japán szakember szerint a fogyatékkal élőknek másoknál is jobban kell ismerniük a legújabb technológiákat, hiszen csak ezek segítségével tudják korrigálni fogyatékosságukat. Hozzátette, hogy az emberek közötti cserekapcsolatok is fontosak a fogyatékossággal élők számára, hiszen így könnyebben tudnak beilleszkedni a társadalomba.