Július öt és tizedike között Li Keqiang kínai miniszterelnök Bulgáriába látogat és jelen lesz a Szófiában esedékes a Kína és a Kelet- és Közép-Európai országok 7. csúcstalálkozóján. Az esemény megrendezéséről még 2011-ben, az első Kína és 16 Kelet-és Közép-Európai ország gazdasági és kereskedelmi fóruma után döntöttek, és azóta minden évben megrendezik. Ez már a hetedik alkalom lesz a sorban.

Li Keqiang kínai miniszterelnök korábban azt mondta, hogy az elmúlt évek alatt jó eredményeket értek el a „16+1 együttműködések" során. A Kína és a 16 Kelet-és Közép-Európai ország közötti középtávú együttműködési tervet hat évvel ezelőtt dolgozták ki. A tervek között megtalálható a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítása valamint a Budapest–Pireusz közötti szárazföldi és tengeri összeköttetés megvalósítása is. De az is nagyon fontos szerephez jut, hogy a „16+1"megállapodás előmozdítja Kína és az érintett kelet-és közép-európai országok fejlődését. Az elmúlt években Kína fenn tudta tartani az erőteljes gazdasági növekedését, és folyamatosan optimalizálta a gazdasági szerkezet. A kelet-és közép-európai országok is pozitívan kezelték az európai adósságválságot és sikeresen megvalósították a 3%-os gazdasági bővülést.

Ezen a héten tartják a 7. csúcstalálkozót. Hogyan lehet az együttműködésen keresztül összekötni Kínát a Közép-Kelet-Európai országokkal? A Kína és a KKE csúcstalálkozó milyen szerepet játszik Kína és Magyarország, valamint a kelet- és közép-európai országok fejlődésében? Az Övezet és Út kezdeményezés milyen hatást gyakorolt Kínára és Magyarországra? Műsorunkban meghívtuk Kusai Sándor Ázsia-szakértőt, korábbi pekingi nagykövetet. Most hallgassuk meg mit gondol a „16+1 együttműködés"- ről!

0706kusaisandor

Q: Tisztelt Nagykövet Úr, megtiszteltetés számomra, hogy elfogadta a felkérésemet az interjúra! 1986 óta eddig már sokszor töltött be Kínával kapcsolatos pozíciót, a legutóbb pedig a Magyar Köztársaság kínai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt. Mondhatnám, hogy tanúja volt a kínai-magyar kapcsolatok több mint 30 éves fejlődésének. Visszatekintve az elmúlt 30 évre, van olyan esemény, amely mély benyomást keltett önben? Hogyan látja Kína és Magyarország jelenlegi kapcsolatát?

A: Több olyan esemény volt ilyen hosszú idő alatt. Talán most kettőt említenék. Az egyik az, 1991-ben a magyarországi rendszerváltás után Qian Qichen akkori kínai külügyminiszter Budapestre látogatott, és megerősítette azt, hogy a kínai kormány továbbra is jó kapcsolatokat kíván ápolni Magyarországgal, történjenek bármilyen változások is Magyarországon vagy a világban. Én úgy éreztem akkor, hogy ez egy fontos forduló pont volt, abban, hogy továbbra is jó viszonyban legyünk. A másik nagyon fontos esemény pedig 2003-ban volt, amikor Medgyessy Péter miniszterelnök Kínába látogatott, és 44 év után először újra indította a magyar-kínai kapcsolatok fejlődését, hiszen 44 évvel előtte volt utoljára magyar miniszterelnök Kínába. Én úgy gondolom, hogy ez volt a két forduló pont, ami az én szakmai karrieremre esett. Ma pedig azt tudom mondatni, hogy amikor a magyar-kínai kapcsolatokkal foglalkoztam, akkor még nem gondoltam volna, hogy ilyen gyors és lendületes fejlődés fogja jellemezni a kapcsolatokat. Szerecsés vagyok, hogy ebben hosszabb ideig részt vehettem, hiszen ma a magyarországi és kínai kapcsolatok olyan szinvonalon vannak, olyan eredményesek, mint még soha. Ez látszik a mennyiségi mutatókon, a kereskedelmen, a befektetéseken, az emberek utazásain, és látszik a minőségi mutatókon is, hiszen a magyar-kínai kapcsolatok 5'36'', szerkezete, sokrétűsége példátlanul fejlett, mondhatjuk úgyis, hogy ma Magyarország és Kína kapcsolatai semmivel nem maradnak el egyetlen európai ország és Kína kapcsolataitól sem, sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben.

Q: Ebben a hónapban rendezik meg Kína és a Kelet-Közép-Európai országok közötti csúcstalálkozót. Az esemény megrendezéséről 2011-ben, egy akkori a Kína és 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fóruma után döntöttek, és azóta minden évben megrendezik, ez már a hetedik alkalom lesz a sorban. Abban az időben Ön Magyarország kínai nagyköveteként dolgozott. Miért fontos ez a csúcstalálkozó és hogyan lehet ezen keresztül összekötni Kínát a Közép-Kelet-Európai országokkal?

A: Nagyon kedves, hogy visszaemlékezett, hogy ennek a fontos együttműködési formának a kezdeteinél, én is bábáskodhattam. Annak idején, 2011-ben nagyon sokat dolgoztunk azon, hogy ez a projekt indulhatson. Volt egy nagyon jó kínai kollégám FU Ying miniszterhelyettes asszony, aki akkor a külügyminiszter-helyettes volt, vele együtt tényleg nagyon sokat dolgoztunk ennek a folyamatnak az elindításán.

Örülök, hogy a folyamat ilyen szépen kibontakozott, és ilyen gyönyörű fejlődésen ment át. Arról kell nagyon világosan szót ejteni, hogy Kína és Közép-Kelet-Európa országai között az 1990-es években a 2000-es évek elején a kapcsolatok messze nem voltak olyan széles körűek és olyan mélyek, mint a miénk lehetett volna. Ebben a térségben itt Közép-Kelet-Európában nagyon sok változás zajlott, nagyon sok feladatuk volt ezeknek az országoknak – közeledniük kellett az Európai Unióhoz, meg kellett oldaniuk egy sor gazdasági és társadalmi problémát, így a Kínával való kapcsolat építése egy kicsit háttérbe szorult. Hosszú évekig Kína sem nagyon 8'30'' ezeket az országokat, hiszen a nyugat-európai országokkal könnyebb volt kapcsolatot építeni és nagyobb eredményeket is lehet attól várni. A 2010-es évek elejére viszont mindenki számára világossá vált, hogy eljött az ideje annak, hogy szorosabbra fűzzük Kína és ennek a térségnek a kapcsolatait, és ehhez meg kellett keresni azt a formát, ahol ezt el lehet végezni. Ez a miniszterelnöki csúcstalálkozó, amely elindult 2011-ben illetve 2012-ben, és immár a 7. csúcstalálkozónál tart, ez beigazolta, hogy egy kiváló forma, egy kiváló módszer arra, hogy a kapcsolatok lendületesen fejlődjenek. Gyakorlatilag ma ez a forma, amelyben ennek a térségnek az országai, amelyek kicsi vagy közepes országok, valóban együtt közösen tudnak fontos partnerekké válni Kína számára.

Q: Ön szerint a Kína és a KKE csúcstalálkozó milyen szerepet játszik Kína és Magyarország, valamint Kína és közép-kelet-európai országok közötti kapcsolatok előmozdításában? Kérem, ismertessen néhány példát!

A: Ennek a csúcstalálkozónak a legfontosabb jellemzője, hogy rendszerezett, összefoglaló kereteket ad arra, hogy a kapcsolatokat milyen irányba fejlesszük. Ez Magyarország számára is nagyon fonots, hiszen a 10 milliós Magyarország, egy közepes európai ország, Kínához mérve pedig kifejezetten kis ország, ezért önmagában, kevésbé lenne értékes partner Kína számára. Viszont mivel Magyarország Közép-Kelet-Európa közepén van, ezért az a szerep, amit fölvállal, hogy elősegítse az egész térség és Kína együttműködését, az felértékeli Magyarországot is, és általában az egész közép-kelet-európai térséget a kínai gazdasági, politikai, társadalmi tényezők számára. Hadd mondjak néhány példát erre! Végül is mind a mai napig Magyarországon van a legnagyobb kínai befektetés. A Borsodchem nevű magyar vegyipari vállalat, amelyet a Wanhua kínai vállalat vásárolt meg, sikeresen fejlődik, és az üzleti tevékenysége messze túlterjedt Magyarország határain, kiterjdt az egész közép-kelet-európai térségbe. Vagy ugyanilyenek a tervben lévő vasút fejlesztése, a Budapest-Belgrád vasút, vagy ugyanilyenek nagyon fontosak az emberek közötti kulturális kapcsolatokkal összefűggö fejlődések. Egész Közép-Kelet-Európában sok kínai Konfuciusz Intézet nyílt, és Magyarországnak az kifejezetten kedvező, hogy Magyarországon már négy Konfuciusz Intézet is működik az ország különböző pontjain. Azt tudom mondani, hogy a magyar-kínai kapcsolatoknak a gazdasági, kereskedelmi, és az emberi kapcsolatok terén is, egyik legfontosabb kerete,szervező ereje, ez a csúcstalálkozó, illetve ez a Kína-KKE együttműködés, amely nemcsak a térségnek, hanem Kínának is hasznos és természetesen Magyarországnak különösen kedvező.

Q: Milyen elvárásai vannak a mostani csúcstalálkozóval kapcsolatban?

A: Én arra számítok, hogy a mostani csúcstalálkozó, amelyre Szofiában illetve Bulgáriában kerül sor, elő fogja mozdítani a konkrét együttműködések fejlesztését. Napjainkra kialakult kínai és e térség országai kapcsolati szerkezete, létre jöttek azok az intézményes formák, keretek, jogi szabályok, amelyek lehetővé teszik a kapcsolatok fejlesztését. Eljött annak az ideje, hogy nem cask a kereskedelemben, hanem a befektetésekben, az innovációban, a technológiai együttműködésekben és sok más területen egyre nagyon súlyt kapjanak a konkrét együttműködések. Én abban is bízom, hogy nemcsak egy-egy kelet-közép-európai ország és Kína között lesznek konkrét eredmények, hanem ez a térség most már regiónálisan és hatékonyabban tud együttműködni Kínával, azaz valódi regiónális projektek indulnak, amelyben kettő vagy több kelet-közép-európai ország együtt vesz részt a Kínával folytatott kapcsolat-építésében. Ez lenne a legnagyobb legfontosabb előretörés. És még egy dologra számíok a csúcstalálkozóval kapcsolatban. Köztudomásul, hogy az Európai Unióban, Európa nyugati részén, nem mindenki nézi örömmel ennek az együttműködésnek a fejlődését. Én remélem, hogy a mostani csúcstalálkozó sikerül előrelépni abban is, hogy az Európai Unióval és a nyugati európai partnereinkkel is megértessük, hogy ez a regionális együttműködés nem ellenük van, hanem értük, ezzel a regionális együttműködéssel nem gyengül az Európai Unió, hanem erősödik, és az Európai Unió és Kína kapcsolatai is fontos előremutató, mozgatórugót, motort kapnak.

Q: Magyarország gazdaságilag az egyik legfejlettebb a Közép-Kelet-Európai országok sorában különösen jól teljesít a gépjárműiparban és a gépgyártásban. Kína is törekszik arra, hogy a következő tíz évben növelje saját gyártási ágazatánakhozzáadott értékét. Ebből a szempontból, mit gondol a Kína és Magyarország közötti együttműködés lehetőségeiről?

A: Én úgy gondolom, hogy Kína számos területen jelentős eredményeket ért el, a technológiák fejlesztésében, a különböző innovációk megvalósításában. Én abban bízom, hogy tovább fog erősödni Magyarország és Kína között a gépgyártási, járműgyártási együttműködés, elsősorban arra számítok, hogy kínai beszállítók, részettség gyártók  is megjelennek Magyarországon, itt fognak alkatrészeket gyártani a Magyarországon összeszerelt gépjárművekhez. De ez szerintem csak egyik ma már egyre kevésbé fontosabb része az együttműködésnek. Én abban bízom, hogy az elektromos autó fejlesztésében, más fejlett technológiák fejlesztésében is hatékonyabb együttműködés lesz Magyarország és Kína között. Fontos lenne, hogy közös kutatások induljanak, és azok a kutatások gyakorlatban is megvalosuljanak. És még egy területen látok jelentős lehetőséget – Kína ma a világ korszerű digitális pénügyi műveleteiben, az elektronikus kereskedelemben, a különböző elektronikus fizetési módokban, az élenjáró országok közé tartozik. Magyarországon e téren egy kicsit megkésett a fejlődésén, bízom benne, hogy a digitális gazdaságban, a telekommunikációban, a digitális pénzügyekben is az együttműködés előre fog lépni, és Magyarország minél hamarabb elérheti azt a szintet ezen a téren, amelyen Kína.

Q: Mi a véleménye az „Övezet és Út" kezdeményezésről? Különösen Magyarországra vonatkozóan.

A: Az „Övezet és Út" kezdeményezés egy nagyon fontos kínai kezdeményezés, amelyhez ma már közel 70 ország csatlakozott. Ennek a kezdeményezésnek az igazi jelentősége az, hogy 21. század modern követelményei szerint teszi szükségessé Ázsia, Európa és Afrika ennek a hatalmas három kontinensleg kiterjedő gazdasági térségnek az újra szervezését, összekötetéseinek fejlesztését, és a gazdasági együttműködési előmozdítását. Ez új viszonyokat teremt, óriási lehetőségeket nyit minden érintett ország számára, így Magyarország nem véletlenül volt az első európai ország, amely a kínai kormánnyal aláírta az együttműködést – az „Övezet és Út" kezdeményezés területén. Én pozitívan ítélem meg az „Övezet és Út" kezdeményezést és szerintem Magyarország számára is nagyon nagy jelentőséget mutat. De még egy fontos dolog van, hogy kapcsolódjunk az előzőhöz, a Kelet-Közép-Európa és Kína Közötti Együttműködés egyre inkább szerves részévé válik az „Övezet és Út" kezdeményezésnek. Én úgy gondolom, hogy az lenne a fontos, ez a két fontos kezdeményezés összekapcsolódjon, és Magyarország számára is akkor lesz a leghasznosabb minden előrelépés ezen a területen, ha az „Övezet és Út" kezdeményezés összhangban kerül a Kelet-Közép-Európa és Kína Közötti Együttműködéssel és így együtt tudnak fejlődni.

Q: Kína több éves tapasztalattal rendelkezik az infrastruktúra-építés és az energia területén, kiváló minőség és jóár-érték arány jellemzi. Jelenleg az Európai Unió a Juncker Tervezet végrehajtásán dolgozik, amely ösztönzi az infrastruktúra-építést, új energia fejlesztését, vállalati finanszírozást. Megfigyelése szerint ezen a területen van valami új együttműködési lehetőség Kína és Magyarország között?

A: Én szerintem ezen a területen nagyon jelentős együttműködési lehetőségek vannak. Nagy a lehetőség potenciál, amelynek a kiaknázása valamivel lassabban halad, mint ahogy szükséges lenne. Itt az infrastruktúra fejlesztésben sokat szoktak beszélgetni a Budapest-Belgrád vasútról, de itt nemcsak vasutakról van szó, vagy arról lehet szó, itt a modern infrastruktúra – telekommunikációs infrastruktúra, és a hagyományos infrastruktúra – közlekedés, szállítás, együttes fejlesztését kell előtérbe állítani. Ugyan így az új energetika területén is fontos lenni bővíteni. Az együttműködés nemcsak a fejlesztésben, hanme a gyártásban is. Gondolok ki, nemcsak a napenergiára, szélenergiára, hanem például az elektromos autókra és az azok kiszolgálásához szükséges technológiákkal. A finanszírozás hasonlóan fontos. Itt nagyon fontos, hogy a finanszírozás versenyjogilag szabályos legyen, és nagyon fontos, hogy a vállalat minél jobban hozzáférjenek az előnyös pénzügyi feltételekhez. Ezek nem egyszerű kérdések egyébként, de úgy gondolom, hogy az Európai Unió és Kína közötti együttműködés is meg kell újítani, és ennek a megújítása lehet, ha még nagyobb figyelem fordítodik a modern technológiákra, a szoros infrastruktúrális kapcsolatokra. Csak így lehet megoldani az egyénként mind Európa-, mind Magyarország-Kína között szenáló közös kérdéseket, akár vita kérdéseket is, illetve válaszolni azokra a problémákra a környezetvédelemtől a demográfiai kérdésekig, amelyek tulajdonképpen Kínát és Európát, így Magyarországot is érintik.

Q: Manapság a kínai-magyar gazdasági és kereskedelmi együttműködések gyors fejlődését tapasztaljuk, és folyamatosan bővül a kereskedelem volumene. De problémák is léteznek a két ország között, például kiegyensúlyozatlan a kereskedelem helyzete. Hogyan látja a két ország lehetőségeit és kihívásait a gazdaság és kereskedelem terén? Mit gondol, milyen eszközökkel lehetne javítani ezen?

A: Én úgy gondolom, hogy Magyarország és Kína között valoszínűleg sohanem lehet majd kiegyensúlyozott kereskedelem, hiszen Kína egy hatalmas ország, Magyarország pedig egy közepes ország, ráadásul a távolság is nagyon nagy köztük. Nagyon fontos természetesen, hogy Kínában minél több jó magyar terméket vásároljanak és így növekedjen a magyar export. De én a modern globalizált gazdaságban ennél fontosabbnak tartom azt, hogy a termelési együttműködések, a több országos átfogó értékláncok és termelési láncok jól működjenek és jól fejlődjenek. Én szeritem nincs abból nagyon nagy probléma, ha sok kínai alkatrész jön Magyarországra, és jelentős a kereskedelmi hiány. De ezeket az alkatrészeket itt Magyarországon jól eladható termékekbe szerelik be, és azokat Nyugat-Európába adják el. Ezért ott megnőni fog a magyar kereskedelmi többlet. Én úgy gondolom, hogy ma már a kereskedelmet nem lehet egyszerűen egy vagy két ország közötti forgalomként értelmezni, a mai világgazdaságban összetett termelés és értékesítési rendszerek működnek. Nem az a fontos, hogy van-e egyensúly, hanem az a fontos, hogy a kereskedelem az áruk mozgása, a szolgáltatások mozgása, az mind a két félnek hasznot, profitot, eredményt hoz-e. Én úgy gondolom, hogy szerkezetileg ez irányba kell tovább menni a magyar-kínai kapcsolatokban, erősíteni kell azokat az értékláncokat, amelyek együttesen segítik, hogy Magyarország gazdasága is jól fejlődjön és Kína gazdasága is jól fejlődjön.

Q: Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban olyan országok ellen emelte meg a vámtarifákat, mint Kína, az Európai Unió és Kanada, így jelentősen megnőtt az aggodalom a globális kereskedelmi háborúval kapcsolatban. Véleménye szerint Kína és az Európai Unió, beleértve Magyarországot is, milyen intézkedéseket tehet a kereskedelem szabadságának megőrzése érdekében?

A: Én nem rejtem véka alá, hogy ebben a kérdésben én messze nem értek egyet Donald Trump elnökelés kormányának politikájával, miközben azt értem, hogy az amerikai általános kereskedelem hiánya mindenféle társadalmi, gazdasági és egyéb gondokat is okoz az Egyesült Államokban. Szerintem a büntető vámok bevezetése, a kereskedelmi háború kockázatának növelése nem jó megoldás erre a problémára. Én úgy gondolom, hogy sem Magyarország, sem Kína, sem az Európai Unió nem érdekelt abban, hogy kereskedelmi háború legyen. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a kereskedelem jól szabályozottan, tisztességesen folyjon, és ebből mindenki profitálhasson. Ehhez Kínának, az Európai Uniónak, azon belül Magyarországnak is egy részről továbbra is folytatnia kell a kereskedelmét, másrészt erősítenie kell egymással a kereskedelmi kapcsolatokat, akár úgyis, hogy az Egyesült Államokban magas vámmal sújtott termékek egymás közötti kereskedelmével részben kiváltja az amerikai piacot, és harmadszorban pedig ki kell dolgoznia azokat a módszereket, azokat a jogi és üzleti megoldásokat, amelyek a tisztességes kereskedelem, a tisztességes verseny feltételeteit elősítik. Ehhez használni kell a nemzetközi intézményeket, és hogy ha nagyon kellemetlen, ártalmas dolgok születnek Amerikában, akkor bizony adott esetben hasonló büntető vámokat kell bevezetni az amerikai áruk ellen. De nem ez a hosszú távú megoldás, hogy egymás ellen vámokat vezetünk be, hanem az a megoldás, hogy a problémákat megoldjuk, és olyan kereskedelmi tevékenységet folytatunk, amely tisztességes, becsületes, de előremutató is fejlődik.

Q: Magyarország is gazdag kulturális történelemmel rendelkezik. Több magyar film is nyert díjakat a nemzetközi filmfesztiválokon. Ilyen például a Mephisto, a Saul fia, vagy éppen az egyik legfrissebb díjnyertes alkotás, a Testről és Lélekről. Emellett számos világhírű zenész született Magyarországon. Pekingben működik Magyar Kulturális Intézet, Magyarországon pedig létrehozták a Konfuciusz Intézetet. Milyennek értékeli a kínai-magyar kulturális kapcsolatokat?

A: Amikor az egyik korábbi kérdésére azt mondtam, hogy Magyarország és Kína kapcsolatai az utóbbi bő két év- másfél két évtizedben óriási fejlődésen mentek át, nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is. Akkor többet között éppen arra gondoltam, hogy a kulturális, oktatási, emberek közötti kapcsolatok felzárkóztak mára a gazdaság kapcsolatok mellé. Úgy gondolom, ez minőségileg új helyzetet teremt a magyar-kínai kapcsolatokban, és rendkívül sok lehetőséget nyitt mind a két ország számára. Nagyon örülök annak, hogy én lehettem a magyar nagykövet Pekingben, akkor létre jött a Magyar Kulturális Intézet, és örülök annak is, hogy segítettem több Konfuciusz Intézet létrehozásában Magyarországon. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kulturális értékek, a műalkotások, legyen szó filmről, zenéről, festészetről, bármiről, színházról, azok rendszeresen cserélődjenek a két ország között, megismerjük egymás gondolkodását, életérzéseit. A másik, amit nagyon fontosnak tartok, hogy mind a két országban fejlődik és kibontakozik a kulturális piac. A piaci feltételek között a fizetőképes keresletre építve a művészeti alkotók és az ők alkotásai közötti csere is átbővüljön. Minél több a piaci érdeklődés, minél több galléria mutat be a másik országból származó festményeket, mozik játsszák a filmeket, annál erősebb megértés a két ország között, annál jobban megismerjük egymást. Én úgy gondolom, hogy nagyon nagyok az eredmények a kulturális kapcsolatokban, de még nagyobb a mozgástér. És utoljára egy dolgot szeretnék mondani, én nagyon bízom abban, hogy az interneten, a digitális szférában, a kibertérben is még aktívabb lesz a kulturális tartalmak, cseréje a két ország között. Ez a jövő. A fiatal döntő részben ma már digitális kibertérben fogyasztják a kultúrát is. Arra kell figyelnünk a kétoldalú kapcsolatokban, hogy a magyar és a kínai kultúra termékei egymás számára ebben a szférában is elérhetők legyenek!

Q: A menekültügyi kérdés az európai politikai körökben igen ellentmondásos téma, Magyarország és az EU között is vitáznak a képviselők emiatt. Mi a véleménye erről a kérdésről?

A: Én úgy gondolom, hogy a menekült kérdés, vagy ahogy mások nevezik a migrációs kérdés, egy rendkívüli összetett és bonyolult kérdés, amelyre nincs egyszer megoldás. Sokan úgy gondolják a világban, hogy a menekültek befogadása, mindenkinek a beengedése a megoldás, mások pedig úgy gondolják, hogy nem szabad befogadni, beengedni, mert az veszélyezteti az adott országot. Ez a kérdés sokkal bonyolultabb ennél, nincsenek rá ilyen egyszerű megoldások. A menekült kérdés részben politikai eredetű – a világ különböző részein vannak válsághelyzetek, háborúk, és más katasztrófák, részben pedig gazdasági eredetű, ami összefügg a klímaváltozással, az életfeltételek romlásával és így tovább. Ha egy kérdésnek sok oka és bonyolult oka van, akkor arra a kérdésre többféle, összehangolt, komplex megoldást kell találni. Nincs egyetlen megoldás. Úgyhogy, én bízom abban, hogy itt Európában is meg fogják találni a megfelelő megoldást. Abban is bízom, a nemzetközi szervezetek keretében Kína is hozzá fog járulni ahhoz, hogy a világválság kócaiban, a Közel-Keleten, Afrikában egy sor probléma megoldódjon, és ezzel csökkenjen az Európára nehezedő menekült vagy migrációs nyomás.

Q: Úgy tudom, hogy nagy figyelemmel követi a kelet-ázsiai eseményeket is. Az utóbbi két hónapon Kim Jong-un észak-koreai vezető történelmi találkozót tartott a dél-koreai elnökkel és az amerikai elnökkel is. Stabilabbá válhat ezután az északkelet-ázsiai helyzet? Mennyire optimista a jövővel kapcsolatban?

A: Én egy optimista ember vagyok, úgyhogy, ebben a kérdésben is alapvetően optimista vagyok. Szerintem északkelet-ázsia helyzetének stabilizálása az egész világ békéje szempontjából nagyon fontos. Úgy gondolom azonban, hogy a a koreai nukleáris kérdés sem egy egyszerű ügy. Valoszínűleg ezzel az egyetlen csúcstalálkozóval, egy csapással nem is fog megoldódni. Nagyon nagy eredmény sor került Donald Trump és Kim Jong-un találkozójára, az észak-koreai vezető és a dél-koreai elnök is nagyon eredményes találkozót tartott, de az ilyen magas szintű politikai megbeszéléseknek a legfontosabb feladata, hogy megnyissák az utat a részletek rendezése elő. Már pedig ahogy mondani szokták, hogy az ördög mindig a részletekben rejlik. Én abban bízom, hogy ez a tárgyalási folyamat, Amerika és Észak-Korea között, a két Korea között tovább fog ütemesen haladni, nem fullad hosszú évekre kudarcba, és minél előbb kézzel fogható megoldások születnek. Úgy gondolom, ebben Kínának meghatározó szerepe lesz, célszerű és fontos, hogy Kína előremozdítsa, segítse a helyzet stabilizálását, megoldását olyan megoldásokkal, amelyek mindenkinek az érdekeit figyelembe veszik.

Q: Miután véget ért a nagyköveti megbízatása, elkezdett tanítani az egyetemen, emellett pedig a nemzetközi kapcsolatok kérdését is tanulmányozza. Elárulná, hogy milyen témával foglalkozik most? Van-e új terv a jövőben?

A: Nekem nagyon nagy örömet okoz, hogy tanítani kezdhetem az egyetemen, és így tapasztalataimat, tudásomat átadhatom a fiatalabb generációknak. A fiatalabb generációk képviselői természetesen mindig okosabbak, mint az öregek. De ahhoz, hogy az okosságukat használni tudják, szükségük van tudásra és tapasztalatra is. Most én nyári szünet van, és múlt héten fejeztem be a vizsgákat az egyetemen, természetesen a következő félévben is folytatni fogom az oktatói tevékenységemet – Kelet-Ázsia politikai viszonyait, illetve Kína fejlődését, Kína társadalmát és politikai rendszerét tanítom. Nagyon örülök annak, hogy a következő tanévben már a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia néhány aspektusát is alkalmam lesz tanítani, ezúttal nem csak Ázsiában, hanem általában a szakmát, a diplomáciát, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő tudást. A kutató munkámban pedig most leginkább Kína fejlődésével, a kínai politikai reformokkal, a politikai rendszer változásaival foglalkozom, illetve Kínai nemzetközi szerepének, felemelkedésének, új típusú, nagy hatalmi viszonyainak tanulmányozását végzem. Ezekről fogok a közeljövőben tanulmányokat megjelenteni.