nyitott kapu

A 1989-es rendszerváltás során Magyarország kilépett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsából és visszatért az európai gazdasági vérkeringésbe. Az elmúlt években az európai gazdasági válság miatt, Magyarországot és Lengyelországot is beleértve, egyes közép- és kelet-európai országok meghirdették a keleti nyitás politikáját, a keleti országokkal való egyre szorosabb együttműködések reményében.

A kínai vámhivatal adatai szerint 2013-ban a kínai-magyar kétoldalú kereskedelem értéke elérte a 8,41 milliárd dollárt, ami 4,27%-os növekedésnek felel meg az előző évhez képest. Orbán Viktor is elmondta a februári Kínai-magyar Gazdasági és Kereskedelmi Fórumon, hogy a kínai-magyar kereskedelem volumene hatszorosára nőtt az elmúlt tíz évben, az intenzívebb kereskedelem pedig hatékonyan előmozdította a magyar gazdaság fejlődését.

Persze nemzetközi viszonylatban nem számít nagynak a nyolcmilliárdos kétoldalú kereskedelmi forgalom. Chen Xin, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európa-tanulmányok Intézetének gazdasági témákért felelős igazgatója azonban rámutatott, hogy Kína a világ második legnagyobb gazdasága, Magyarország pedig több szempontból is kedvező adottságokkal bír Európában, emiatt a két ország együttműködéseiben még nagy potenciál rejtőzik.

Az Országos Népi Gyűlés és a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület épp lezárult ülésszaka nagy médiafigyelmet kapott. A magyar sajtó leginkább a kínai kormányzat munkabeszámolójában megjelölt 7,5%-os idei növekedési célt emelte ki. Chen Xin szerint Kína 7,5%-os növekedési célja illeszkedik Kína törekvéseihez a gazdaság átfogó szerkezetátalakításában.

„A kínai gazdaság már több mint 20 éve növekszik gyors ütemben, és eközben néhány nem fenntartható jelenség is kialakult. Ezen kívül a világgazdasági helyzet is sokat változott, így az előző, exportnövekedésre épülő növekedési modellel szakítani kell. A kínai kormány már néhány évvel ezelőtt megfogalmazta, hogy Kínának át kell alakítania a gazdasági növekedés szerkezetét, és bővíteni a belföldi keresletet."

Chen elmondta, hogy az egykori gyors növekedés sok problémát okozott a környezetvédelem és a termelési kapacitás tekintetében. Így a kínai gazdaság növekedési ütemének 7,5%-on tartása megfelel a növekedés szerkezetének átalakítását célzó erőfeszítéseknek.

Chen Xin szerint a lassuló kínai növekedés kevésbé érezteti majd hatását Magyarországon, vagy más közép- és kelet-európai országban. Bár az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, és az elmúlt években végig az első, illetve a második számú exportpiac volt Kína számára, a kelet- és közép-európai országokkal folytatott kereskedelem a Kína-EU forgalom csak kis részét teszi ki. Más szempontból viszont, Kína gazdasági szerkezetátalakítása nagy lehetőségeket teremthet Magyarország számára.

„A kínai piac nagyon nagy. Kína most elindított gazdasági szerkezetátalakítása és a belföldi kereslet bővítése kitűnő lehetőségeket teremt a közép- és kelet-európai országok számára, beleértve Magyarországot is."

A kínai kormány 2014-es munkabeszámolójában Li Keqiang kínai miniszterelnök 77-szer említette reform szót. Ez azt mutatja, hogy a kínai kormányzat komolyan veszi a reformokat. Chen Xin szerint a kínai reformok új utat mutatnak Magyarországnak és más közép- és kelet-európai országnak is.

Chen elmondta, hogy az 1990-es évektől kezdve Kína a globális nyitás útját követi. Magyarország pedig az 1989-es rendszerváltás során kilépett a KGST-ből, és visszatért az európai gazdasági munkamegosztásba.

„Most azt láthatjuk, hogy a rendszerváltás ez előtt a magyar külkereskedelem 80-90%-a történt a KGST keretein belül. 1989 után nemcsak Magyarország, hanem a többi új EU-tag gazdasága is kb. 80%-ban függ az EU piacától. Ezt azt jelenti, hogy korábban Magyarország túlzottan a keleti piacra volt utalva, most pedig a nyugati piacra. Ehhez képest a kínai nyitás egész gazdasági folyamata a világpiacra irányul."

Chen Xin elmondta, hogy bár Kína külkereskedelmében az EU-val folytatott kereskedelem a leghangsúlyosabb, az Egyesült Államokkal való kereskedelem értéke sem kicsi. Az utóbbi időben Kína is egyre nagyobb figyelmet fordít a fejlődő országok piacaira, és igyekszik javítani a fejlett országokkal szembeni külkereskedelmi arányt.

„Szerintem mind Magyarország, mind a többi közép- és kelet-európai ország szempontjából a kínai fejlesztési út szolgálhat például. E modellel ezen országok is átalakíthatják exportpiacaik szerkezetét. Nem arra kell gondolni, hogy kilépnének az EU-ból, csupán külpiacaik diverzifikálásáról van szó."

Chen Xin szerint, ha Magyarország megtartaná jelenlegi exportpiacait az EU-ban, emellett pedig még nagyobb erőfeszítést tenne a piacszerzésben más országokban, így például Kínában, az biztosan pozitív hatással lenne a magyar gazdaság átfogó növekedése szempontjából hosszú távon.

Bár a kínai gazdasági növekedés régóta tartja gyors ütemét, ez sok problémát is hozott, például többletkapacitások kiépülését és környezetszennyezést. Jelenleg Kína és Magyarország, illetve a többi közép- és kelet-európai ország között az együttműködés nem túl intenzív, tehát az nagy növekedési potenciállal bír.

Chen Xin szerint a többletkapacitás miatt Kínának a termelés bizonyos részét célszerű lenne áthelyezni más régiókba. Ezen kívül Kína egyre több kereskedelmi akadállyal néz szemben az EU-ban. Ha Kína bővíti a közép- és kelet-európai országba irányuló befektetéseit és kapacitásának egy részét oda áthelyezi, azáltal a kínai vállalatok könnyebben elérhetik az EU piacát, hatékonyan csökkentve ezzel a kereskedelmi akadályokat.

„Ezen országoknak számos vonzó tulajdonsága van, például a kiépült piacgazdaság, a képzett munkaérő és a nyugat-európai országokhoz képest alacsonyabb bérköltségek. A régió egyes területein a munkaerőköltség még olcsóbb is, mint a fejlett part menti kínai tartományokban. Mindezek miatt a befektetési és kereskedelmi tevékenységek megerősítése szempontjából nagy lehetőségek rejlenek Kína és a régió együttműködésében."

Az elmúlt 20 évben Magyarország sok külföldi befektetőt vonzott, számos multinacionális vállalat telepedett meg az országban. Ahogy Chen Xin fogalmazott, ma Kína a világ műhelye, és Magyarország is az egyik európai gyártóközponttá válhat.

„Kína sok tapasztalatot szerzett a gyártóiparban. Ma a kínai vállalatoktól is azt is kérik, hogy gyártókapacitásuk egy részét vigyék külföldre. A kínai vállalatok építhetnek a meglévő magyar ipari alapra, ez még nagyobb együttműködést indíthat be. Egy ilyen együttműködés nem biztos, hogy Magyarországon kívül más országgal létrejöhet."

Tavaly Kína, Magyarország és Szerbia közösen vasúti fejlesztést jelentett be a Budapest–Belgrád vonalon. Ennek megvalósulása nemcsak Kína, hanem Magyarország érdeke is. Orbán Viktor idei kínai látogatásán a két ország szintén sok megállapodást kötött. Mindezek biztosan nagy hatással lesznek a kétoldalú kereskedelem alakulására idén. Chen Xin a két ország jövőbeli gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak fejlődéséről szólva elmondta, hogy ő óvatos, azonban optimista a kérdéssel kapcsolatban.

„Az utóbbi időben azt láttam, hogy sok pozitív fejlemény történt a magyar gazdaságban. Például nemrégen létrejött egy fontos mezőgazdasági megállapodás, és ez jó lehetőségeket teremt a magyar agrárexport számára. Ezen kívül jelenleg mind Kína, mind Magyarország vizsgálja a kínai vállalatok magyarországi ipari beruházásainak lehetőségét. Ezek miatt a pozitív tényezők miatt úgy gondolom, hogy a következő években újabb lendületet kaphat a kínai-magyar kereskedelem."

 (Írta/Fordította: Wang Yuzhe)