A Henan Art Group

Tavaszünnepkor Kínában teljesen megszokott dolog húsos táskát enni, templomi vásárra menni, újévi gálaműsort nézni vagy pénzzel teli piros borítékot kapni. Ilyen tapasztalatokat azonban már nemcsak Kínában, hanem Európában, sőt, Magyarországon is szerezhetnek a kínai tavaszünnep idején. A kínai Kulturális Minisztérium által szervezett, az Örömteli tavaszünnep néven ismert fesztivál idén már az 5. alkalommal került megrendezésre a világ 103 országában, 294 városba hozva el a különleges, Kínára jellemző előadásokat. Az idei tavaszünnep (azaz kínai újév) előtt Kína kétszer küldött művészdelegációt Magyarországra, Lengyelországba és Bulgáriába azzal a céllal, hogy a helyiek és az ott lakó kínaiak is osztozhassanak a tavaszünnepi jó hangulatban.

A február elsején, a holdnaptár szerint a ló évének második napján, a budapesti Millenáris Parkban Örömteli tavaszünnep címmel tartott fesztiválon Xiao Qian, Kína magyarországi nagykövete, Berta Krisztina helyettes államtitkár, Szeneczey Balázs budapesti polgármester-helyettes és Cserkész Gábor, a magyarországi Kínai Kulturális és Művészeti Központ elnöke is megjelent – a mintegy 20 ezer főnyi érdeklődővel együtt. A rendezvényen sok érdekes programon vehettek részt, így például kínai ételeket kóstolhattak, kipróbálhatták a kínai kalligráfiát, az origamit, a teaszertartást, próbálkozhattak a lámpásokra írt találós kérdések megfejtésével, de a tájcsival és a hagyományos kínai orvoslással is megismerkedhettek. A közép-kínai kultúrát képviselő Henan Art Group társulat néptánccal, énekekkel és harcművészeti bemutatóval szórakoztatta a közönséget; ez bizonyult a nap csúcspontjának és került a közönség figyelmének középpontjába.

Kedves hallgatóink! Az imént a Henan tartományi Zhengzhou Ének- és Táncegyüttes zenészeit hallhatták, ahogy a guzheng nevű ősi kínai húros hangszeren játszottak a budapesti fesztiválon. A kínai kultúra sokszínűségét nyilván nem lehetséges egy néhány órás gálaműsorban széleskörűen bemutatni, ezért a résztvevő művészeti társulatok nagy figyelmet szenteltek a műsorrend kialakításának. Sun Shujie, a Henan Art Group társulat alelnöke, egyben a budapesti delegáció vezetője a helyszínen nyilatkozott tudósítónknak.

„Egyrészt szeretnénk bemutatni a közép-kínai kultúra jellegzetességeit, másrészt hangsúlyoznánk a hagyományos kínai művészetet. Ezért az összetett műsorokban saolin kungfu és néptánc szerepel, amelyeknek a korábbi évek előadásaiban is nagy sikere volt. Ezenkívül a hagyományos guzheng és banhu nevű húros hangszereket bemutató előadások is láthatók, ezek a henani jellegzetességet tükrözik. Így a közönség nyelvismeret nélkül is élvezheti előadásunkat."

Szokás szerint, a visszatapsolt külföldi művészek egy-egy helyi dalt is eljátszanak, ami közelebb hozza a művészeket a közönséghez. A henani művészek is felkészültek erre fellépésük előtt.

„A kínai számokon kívül a két zenésznek el kell játszania egy-két magyar dalt is, így először a főpróbán eljátszották a kiválasztott dalokat a helyszínen dolgozó magyar személyzetnek és tolmácsoknak, akik ha azt mondják, hogy igen, ezt ismerjük, akkor azt a fesztiválon is eljátsszák, ezzel érintve meg a magyar szíveket."

A változatos táncokat és énekeket felvonultató műsorban természetesen a kungfu volt a tekinteteket leginkább vonzó műsorok egyike. A henani művészeti együttes egyik csoportjának legidősebb tagja 19 éves, a legfiatalabb pedig csak 10 éves. A csoportot – elképesztő előadásainak hála – többször is visszahívták a színpadra. Guo Zhenju, aki a henani Tagou Harcművészeti Iskola edzőjeként első alkalommal utazott külföldre, elmondta: nem gondolta, hogy ennyire népszerű a kínai harcművészet Magyarországon. Számára felejthetetlen élmény volt magyar kungfu gyakorlókkal közösen fellépni.

„A kínai harcművészet széles körben elterjedt, a helyiek harcművészeti iskolákat is alapítottak. Együtt léptünk föl a fesztiválon, ők is nagyon profik. Arra gondoltunk, jobb lenne, ha együtt léphetnénk fel a helybeli kungfu-t gyakorlókkal a fesztiválon, ez nagyon passzol a rendezvénysorozat témájához is. De ez csak Magyarországon volt lehetséges, a másik két országban nem volt erre mód."

Budapesten kívül az együttes még Pécsett és Kazincbarcikán is fellépett. Márta István, a pécsi rendezvénynek otthont adó Zsolnay Kulturális Negyed vezetője az előadás után kifejtette, hogy jó hangulatban telt a tavaszünnepi fesztivál a Zsolnay Kulturális Negyed E78-as színháztermében, és a helyszínen lévők most már jobban értik a kínai kultúrát, különösen a harcművészetet.

„Idáig csak a filmekből ismertük ezt a tulajdonképpen nemcsak harci, hanem kulturális ágazatot. Most sokkal többet tudtunk meg róla itt Pécsen is. Lenyűgöző volt, a cirkuszi, az akrobatikus és harcművészeti elemeket keverték azzal a fajta mentalitással, akarattal és hozzáállással, amely csak a kínaiakra jellemző. Nagyon szimpatikus, megnyerő és attraktív művészeti ág."

A fesztiválon mutatták be a Pálcikával Budapesten című kiadványt, amely a budapesti kínai közösséget mutatja be az érdeklődőknek. A gasztronómiától kezdve a hagyományos kínai orvoslásig rengeteg szemszögből igyekeztek rávilágítani arra, hogyan élnek a kínaiak Magyarországon. A könyv egyik szerzője, Esztergályos Attila a fesztiválon fotósként is részt vett.

A fotós lencséjén keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy mindenki mennyire jól érezte magát a fesztiválon.

„Én, meg szerintem még a (közönség) 99%-a, a holdújévi sárkányos-oroszlános bemutatót, azt pl. életemben nem láttam még élőben, csak filmen, és mindig meg akartam nézni és most így hírtelen elém került, már ez megérte. Meg az, hogy nagyon sok ázsiaival találkoztam és láttam rajtuk, hogy így élvezik, hogy róluk is szól, de még több magyar is volt, ők is élvezték, tehát tök jó."

A társulat 17 napos turnéja során 11 előadást tartottak, délelőtt utaztak a következő városba, délután főprobát tartottak, és este már fel is léptek: általában így zajlottak mindennapjaik a turné során. Azonban ahogy kezdetét vette az előadás, ezek a fiatal harcművészek rögtön elfelejtik a fizikai fáradtságot és készen állnak arra, hogy legjobb formájukat, a lehető legbriliánsabb előadást nyújtsák a közönségnek. A csak 20 év körüli átlagéletkorú művészek közül sokan vannak olyanok, akik még nem ünnepelték a kínai újévet külföldön, családjuk nélkül. Guo mester elmondta, hogy bár az idei tavaszünnep kissé fáradtságos, de érdekes és jelentőségteljes is volt.

„Néha honvágyunk van, de a gyerekek jól tudják, hogy fájdalom nélkül nincs nyereség. Egyébként érdekes volt itt tölteni a tavaszünnepet. Nagyon jól gondoskodott rólunk a Borsodchem, a vendéglátónk. Kínai ételekkel, húsostáskával és kínai pálinkával fogadtak minket, és piros borítékban pénzt is adtak ajándékba a gyerekeknek, ahogy az tavaszünnepkor szokás. Együtt töltöttük a holdév utolsó estéjét velük és nagyon jól éreztük magunkat."

A magyar szervezők szerint az Örömteli tavaszünnep turnéjának minden állomásán teltház volt. Xiao Qian kínai nagykövet köszöntötte a Budapesten ünneplő kínaiakat és magyarokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a ló éve azért fontos a két ország kapcsolatai szempontjából, mert az idén van a diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulója. A kínai művészek szép emlékeket hoztak a résztvevőknek, a henani művészek előadásai pedig jó alaphangot adtak a kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok évfordulójáról való megemlékezéseknek.

Az Örömteli tavaszünnep fesztivál előreláthatóan az elkövetkező években is világszerte megrendezésre kerül, és egyre több, a Henan Art Group társulathoz hasonló népművészeti társulat fog részt venni rajtuk, a kulturális cserekapcsolatokon keresztül több lehetőséget teremtve a kínai kultúra külföldi terjedésének. A művészek pedig a kínai kultúra esszenciájával tolmácsolhatják Kína tavaszünnepi üdvözletét a nagyvilág számára.