• Magunkról• Oldaltérkép• Kapcsolat
HÍREK MÁS PERSPEKTÍVÁBÓL
Nagyvilág | Gazdaság | Biztonságpolitika | Kultúra és Társadalom | Sport | Tudomány
[Nyitott kapuk] A kínai-magyar kulturális és művészeti cserekapcsolatok 2013-ban
2014-03-28 13:11:03
CRI






„Hol vannak a barátaink? Itt vannak, Magyarországon!" – így zendül a kínai gyerekdallam, idézte Li Keqiang kínai miniszterelnök 2012-es magyarországi látogatása során, a kínai és a magyar nép közötti szoros barátság és a kulturális cserekapcsolatok hosszú múltjának dicséretére. Bár nyolcezer kilométernyi távolság van Kína és Magyarország között, a két ország és nép közti kulturális cserekapcsolat azonban soha nem szakadt meg. 2013-ban megalakult Kína és közép- és kelet-európai országok együttműködési rendszere, és ennek keretében észrevehetően egyre szorosabbá vált a kínai-magyar kulturális, oktatási és művészeti cserekapcsolat, miközben a két nép is egyre jobban megismerte egymást.

A Guangxi Akrobatikus Társulat Magyarországon

2013 elején a kínai Kulturális Minisztérium és a Külügyminisztérium közösen tavaszünnepi rendezvényt kezdeményezett azzal a céllal, hogy megmutathassák a kínai művészetet a külföldi közönségeknek. A Guangxi Akrobatikus Társulat és a Guangxi Ének- és Tánctársulat Európában ritkán látható cirkuszművészetet, Kína kisebbségeinek zenéit és táncait mutatták be. Így például az akrobatikus társulat által előadott Korcsolyázás a kerekasztalon, a Balett a vállon és a Szórakoztató majom, valamint a Fürtös fák című duett és a miao nemzetiségű Énekek a völgyek között táncelőadás óriási sikert aratott két alkalommal is a kazincbarcikai és a budapesti színházban, teltház mellett.

2013. május 14-én Pekingben tartották a kínai és közép- és kelet-európai országok együttműködési fórumát, amelyen Albánia, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és további 11 ország kulturális delegációja vett részt. Balog Zoltán magyar emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy Magyarországon gyakran látható kínai harcművészet, pekingi opera és más hagyományos kínai kulturális előadás, viszont itt Kínában még kevésbé ismerik a magyar kultúrát. Szerinte a kulturális cserekapcsolatnak kölcsönösnek kell lennie, így Magyarország is saját kultúrája bemutatására törekszik majd a jövőben a kínai közönség számára.

Magyar opera-produkció Tiencsinben

Jó tett helyébe jót várj, szól a kínai bölcsesség. Miután a kínai művészek Magyarországon jártak, a magyar művészek is egymást követően léptek fel a kínai színpadon egy-egy lenyűgöző előadással. Júliusban magyar operaénekesek – többek között Sümegi Eszter, Kálmándi Mihály, Bakonyi Anikó, Bódi Marianna – a kínai Központi Zeneakadémia opera szakán tanuló diákokból álló kórussal és a tiencsini szimfonikus zenekarral együtt adták elő a Rigoletto, A trubadúr és az Aida operákat a Tiancsini Nagyszínház Giuseppe Verdi Minifesztiválnak keretében. A fiatal kórusénekes Jiang Tao úgy véli, hogy nagyon profik a magyar művészek, mind a próbák folyamán, mind az előadások közben sokat tanult tőlük a mű és a szerep megértése, és a karmesterrel való együttműködés tekintetében. E három produkció bemutatása nemcsak méltóképpen emlékezik meg Verdi születésének 200. évfordulójáról, hanem kivételesen jó európai művészeti élményt is hozott a tiencsini közönségnek.

Interjú Bódi Mariannával (baloldalon) és Bakonyi Anikóval (középen)

A magyar művészek már a Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztivál törzsvendégeivé váltak. Két évvel ezelőtt, amikor a Liszt Ferenc Kamarazenekar a Fesztiválon játszott, a sanghaji közönség körében népszerűvé vált a magyar zene. Az idei év novemberében a budapesti Művészetek Palotája és a Sanghaji Nagyszínház közös produkciójában készülő Attila című opera a Sanghaji Nagyszínházban debütált. Mint Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója elmondta, az Attila Verdi egyik olyan remekműve, amit méltatlanul keveset játszanak a világban, de a kínaiak és a magyarok számára ez a színdarab egyaránt rendkívüli jelentőséggel bír. Ez alkalommal a magyar művészek saját történelmi alakjaikat formálták meg – hiszen a magyaroknak van néminemű rokonsága a hunokkal. Bár az olasz nyelvű dalszöveget a közönség nagy része nem érthette, de mivel a történelem miatt a kínaiak is többé-kevésbé ismerik a hunokat, így a nagy tapsból tudjuk, hogy igen pompásan sikerült az előadás.

Attila - a kínai-magyar koprodukció a Sanghaji Nemzetközi Művészeti Fesztiválon

Az Attila volt az egyik legfontosabb eseménye a művészeti fesztivál második felének, azonban az első felében is szerepelt egy magyar társulat: a 100 Tagú Cigányzenekar. A koncert repertoárjában Liszt Ferenc Magyar rapszódiája, és Johannes Brahms Magyar táncainak dallamai szerepeltek, amik viszonylag népszerűbbek a kínai zeneszeretők körében, de a hagyományos csárdással és cigányzenével is megismertették a közönséget. Annyira lelkesen ünnepelte őket a sanghaji közönség, hogy vastapssal háromszor is visszahívta a színpadra a zenekart. Buffó Rigó Sándor, a Cigányzenekar művészeti vezetője büszkén említette, hogy mindenütt azzal érnek el sikert, hogy ők szívből játszanak, és ezt a közönség nagyon megérzi. „Ez a fajta zene, amit mi kotta nélkül játszunk, ezt nagyon nagy dolognak tartja a közönség. Abban különbözünk még a szimfonikus zenekaroktól, hogy nincsenek rézfúvósaink, trombita vagy kürt. Debussy, Liszt Ferenc és a többiek mind kifejtették, hogy micsoda nagy kincse ez a cigányzene a magyar népnek, és meg kellene ezt becsülni." – mondta Buffó. Egy Yu Xiaoxian nevű idős sanghaji férfi teljesen ősz édesanyjával nézte a koncertet. Szerinte csodálatos volt a cigányzene, de a zenében gyönyörködve kicsit el is gondolkodott azon. Elmondta, hogy a zenekar által előadott klasszikus művekből szomorkás, az autentikusan játszott vidám darabokból viszont kissé keserédes érzés sugárzott. Igaz a mondás: a zene nem ismer határokat. A népek közti kulturális cserekapcsolatnak talán még szüksége van tolmácsolásra, de ha művészetről, különösen ha zenéről van szó, akkor közös nyelv nélkül is könnyen megértik egymást az emberek.

Lendvai Csócsi József és a 100 Tagú Cigányzenekar 

Ami a nyelvet illeti, semmiképpen sem hagyhatjuk ki a magyarországi „kínai lázat". Mint a kínai kultúra népszerűsítésének frontja, a Konfuciusz Intézetek a külföldiek elsőszámú választása, ha a kínai nyelv vagy kultúra tanulásáról van szó. Augusztus 23-án a Miskolci Egyetem és a Pekingi Vegyipari Egyetem (BUCT) együttműködése eredményeképp nyílt meg Magyarország harmadik Konfuciusz Intézete, a budapesti és a szegedi intézetek után. Chen Dongsheng, a Pekingi Vegyipari Egyetem alelnöke rádiónknak adott interjújában kifejtette: a fogadó egyetemnek meg kell felelnie a Konfuciusz intézetek kritériumainak, és illeszkednie kell a Vegyipari Egyetem profiljához. Például a Miskolci Egyetem hosszabb történelmi múltra tekinthet vissza, mint a Vegyipari Egyetem, de a két egyetem profilja sok hasonlóságot mutat. Így ha nem alakíthatták volna meg a Konfuciusz Intézetet, akkor is rengeteg együttműködési lehetőség adódott volna e két egyetem között. Chen Dongsheng elmondta: reméli, hogy a közösen álapított Konfuciusz Intézet erős köteléket teremt a két egyetem között.

A Konfuciusz intézetek sikerét látván, Magyarország is felfigyelt a magyar kultúra külföldi népszerűsítésének fontosságára. 2013. november 13-án megnyílt a Magyar Kulturális Intézet a Peking belvárosában található Galaxy SOHO iroda- és üzletközpontban. Az intézet megnyitóján Szijjártó Péter, a magyar kormány kínai kapcsolatokért felelős megbízottja beszédében hangsúlyozta, Magyarország az első közép-európai ország, amely önálló kulturális intézettel mutatkozhat be a kínai közönségnek. Szijjártó elmondta:

„Most még egy szinttel feljebb lépünk, a Kínai Népköztársaság kormánya és Magyarország kormánya ugyanis idén június 27-én egy nemzetközi megállapodást írt alá, ez a megállapodás pedig lehetővé tette, hogy létrejöjjön a pekingi Magyar Kulturális Központ. Mi, magyarok büszkék vagyunk arra, hogy harmadik európai uniós tagországaként kapunk lehetőséget egy önálló kulturális intézet megnyitására Pekingben, és büszkék vagyunk arra is, hogy első közép-európai országként mutathatjuk be, saját intézetben, egy önálló intézettel kultúránkat, méltó módon... az elmúlt 64 esztendőben rendkívül gazdag kulturális együttműködésre tekinthetünk vissza, és valószínűleg ez az egyik legfőbb oka annak, hogy a kapcsolataink ilyen erősek. Magyarország kormánya keleti nyitás néven egy külügyi és külgazdasági politikát folytat, amelynek egyik nagyon fontos alappillére, hogy Kínával stratégiai kapcsolatot építsük föl, és azt folyamatosan erősítsük is. Azonban azt is tudjuk, hogy két ország kapcsolata csak akkor lehet hosszú távon kiszámítható és eredményes, hogyha annak alapját az emberek közötti barátság, kölcsönös megértés és tisztelet jelenti."

A kulturális központ 440 négyzetméteren fekszik, és a körbefutó hatalmas ablakoknak köszönhetően fényárban úszik. Egy iroda, egy kávézó, egy könyvtár, egy előadóhely, egy moziterem és egy kiállítóhely is helyet kapott a központban, s várhatóan egy gyereksarkot is kialakítanak.

A kultúra a két ország köteléke, a gazdasági és politikai együttműködések alapja. A kínai-magyar kulturális és művészeti cserekapcsolat 2013-ban sok-sok eredményt ért el, és bízuk benne, hogy újabb csúcsra érhet a kulturális cserekapcsolat a jövő esztendőben a diplomáciai kapcsolatok felvételének 65. évfordulója alkalmából.

Vélemény
Hírek top10
Műsorok top10
Egészségtippek
Heti kínai vicc
• Az úrfi
Ketten vitatkoznak: ki a boldogabb, a nagyúr avagy az úrfi? Egyikük azt mondja, hogy a nagyúr a boldogabb, hiszen minden földi jóval rendelkezik, mindenkinek parancsolhat. A másik viszont azt állítja, hogy az ifjú úr a boldogabb, hiszen gond nélkül él, mindent készen kap, nem úgy mint az apja...
More>>
Nyelvlecke
Bemelegítés
Párbeszédek
Nyelvi Lábjegyzet
Kulturális tippek
Gyakorlatok
Turizmus
Világörökség
Táj-kép
Utazzunk a múzeumokba
MűsorvezetőkKapcsolat
E-mail: hun@cri.com.cn Tel: 86-10-6889-2124 Fax: 86-10-6889-2089
Címünk:
Hungarian Service, CRI-32 China Radio International P.O.Box 4216, BEIJING P.R.China 100040
© China Radio International.CRI. All Rights Reserved.
16A Shijingshan Road, Beijing, China