2004-ben megalapították az első Konfuciusz Intézetet, hogy megismertethessék a kínai kultúrát az érdeklődőkkel. Bár az elmúlt tíz évben az intézet sok nehézséggel találkozott, Kína fejlődésével párhuzamosan a Konfuciusz Intézetet is egyre inkább elfogadták és megszerették a kínaiul tanuló külföldiek. 2013 végéig a világ 120 országában már 440 intézet működött; ezek közül Magyarországon három is van.

2013. augusztus 24-én a Miskolci Egyetem, a Pekingi Vegyipari Egyetem és a kínai Országos Nyelvoktatási Tanács (Hanban) együttműködésének köszönhetően jött létre a harmadik Konfuciusz Intézet Magyarországon. A Miskolci Egyetem Konfuciusz Intézete különbözik a többitől, hiszen nemcsak a kínai kultúrával és a nyelvvel ismertet meg, hanem a helyi gazdasági fejlődést is elősegíti.

A Miskolci Egyetem Miskolcon, a Magyarország második legnagyobb városában van. Az egyetem 270 éves múlttal rendelkezik, és híres a műszaki képzéséről, ami hasonlít a Pekingi Vegyipari Egyetemhez.

2012-ben a Miskolci Egyetem rektora Kínába látogatott, hogy a Pekingi Vegypari Egyetemmel aláírja a Konfuciusz Intézet létrehozásához szükséges papírokat. Mint Chen Dongsheng, a kínai egyetem rektor-helyettese egy interjúban elmondta:

„A Miskolci Egyetem sokkal hosszabb múltra tekint vissza, mint a mi egyetemünk, ennek ellenére sok minden közös a két intézményben, ilyenek például a tantárgyak és a tantervek. A két iskola között sok cserelehetőség is lesz, ezért reméljük, hogy az intézet hídként köti majd össze a két felet."

Nem könnyű dolog Konfuciusz Intézetet alapítani, különösen egy vegyipari egyetem számára. A Pekingi Vegyipari Egyetem az intézet megnyitásának kérelmezését megelőzően a kínai Oktatási Minisztériumtól is engedélyt kért a kínai nyelvoktatási szak elindítására. A Vegyipari Egyetem műszaki egyetemként folyamatosan arra törekszik, hogy a nemzetközi együttműködésekben a kínai vegyipari vállalatokat is segítse.

A külföldi látogatások során vált világossá az egyetem oktatói számára, hogy a két ország kulturális különbségei miatt a kínai vállalkozásoknak szervezeti nehézségekkel kell szembenézniük, amelyekre a Konfuciusz Intézet létrehozásában találtak megoldást.

„Egy vegyipari egyetemnek nem könnyű Konfuciusz Intézetet létrehozni, de a saját stílusunk lehetőségének kiépítését látjuk benne, hiszen a mi intézetünk teljesen más, mint a többi. Ezért kezdetben úgy döntöttünk, hogy tanulmányozzuk az 500 legnagyobb kínai cég külföldi befektetéseinek helyzetét, hogy a Konfuciusz Intézet megalakítását a külföldön működő kínai cégek fejlődéséhez alakíthassuk."

2011-ben Yantai Wanhua, az ázsiai csendes-óceáni térség legnagyobb MDI gyártója felvásárolta a BorsodChemet 1,23 milliárd euróért, így 96 százalékos tulajdonos lett a magyar cégben. Ez a tranzakció volt Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb befektetése. Wanhua kínai vegyipari vállalatvezetőként hatalmas beruházással rendelkezik Magyarországon, és jó kapcsolatot ápol a Miskolci Egyetemmel és a Pekingi Vegyipari Egyetemmel. A Konfuciusz Intézet létrehozásában Wanhuának is van része: ő harmadik partnerként 7,5 millió forinttal támogatta a projektet, ezért ez a különleges intézet a Miskolci Egyetem hallgatói mellett még a Wanhua magyar alkalmazottai igényeihez is igazodott: számukra nyelvtanfolyamokat is indított. Az efféle együttműködés nem csak a kínai cégek tengerentúli elismeréséhez járul hozzá, hanem az iskola és a vállalatok közti együttműködések elmélyítéséhez is.

„A Wanhuával hosszú távú az együttműködésünk, ami mind a három félnek előnyös. Azt is reméljük, hogy az alkalmazottak felvételekor a Wanhua több figyelmet fordít majd azokra a diplomásokra, akik a Miskolci Egyetemet végezték. Ez a Konfuciusz Intézetek fenntartható fejlődése szempontjából is előnyös."

A Miskolci Egyetem Konfuciusz Intézetének tanácsát a két egyetem közösen hozta létre, és az intézet fejlesztésén is közösen dolgoznak.

A Vegyipari Egyetem nagy figyelmet fordított erre az intézetre, mivel ez az első olyan Konfuciusz Intézet, amelynek létrehozását külföldi egyetemmel együtt kezdeményezték. A Vegyipari Egyetem nevezte ki az intézet kínai dékánját és kínai tanárait illetve önkénteseit, anyagilag pedig a Hanban és a Vegyipari Egyetem támogatja azt. Chen Dongsheng, a Vegyipari Egyetem rektor-helyettese szerint az intézet nemcsak a kínai nyelv terjesztésében játszik szerepet, hanem más belföldi egyetemekhez hasonlóan hosszú távon is segíti a diákokat.

„A Miskolci Egyetemen sok olyan diák van, aki alkalmas a Wanhua-BorsodChem munkájában való részvételre. Ezért mindannyian reméljük, hogy ezek a diákok még az érettségi előtt elsajátítják a kínai nyelvet, és így versenyképesebbek lesznek másoknál.

Nem azt tartjuk fontosnak, hogy mennyi diák tanult nálunk kínaiul, hanem azt, hogy megfelelnek-e a helyi gazdasági fejlődés támasztotta igényeknek."

Chen reméli, hogy ez az intézet a jövőben nemcsak a Pekingi Vegyipari Egyetem egyik Magyarországra néző ablaka lesz, hanem fontos szerepet is játszik majd a két ország kulturális és gazdasági együttműködéseiben.

„Ez az intézet a kínai nyelv és kultúra elterjesztésére szolgáló platform. Ezenkívül nagy hatással van a helyi gazdasági és társadalmi fejlődésre is. Meg vagyok győződve róla, hogy a Konfuciusz Intézet révén a két fél kapcsolatok mélyülnek majd."

Az intézetben jelenleg egy kínai és egy magyar dékán, két kínai tanár, három kínai önkéntes és egy titkár van. Minden a terv szerint halad. A 2013-as év őszi szemeszterében az itteni kínai nyelvet tanuló magyar diákok száma már elérte a 86-ot. Vannak köztük a Miskolci Egyetem hallgatói közül, illetve vannak egyetemi alkalmazottak, a helyi középiskola diákjai illetve a Wanhua-BorsodChem alkalmazottjai közül is.

Bízunk benne, hogy közeljövőben egyre több magyar diák dolgozhat a kínai vállalatnál, ami reményeink szerint hozzájárul a két ország gazdasági és kulturális fejlődéséhez.