1

A guzheng egy ősi, citerához hasonló kínai hangszer, amely hosszú múltra tekinthet vissza. Már a Qin(Csin)-dinasztia alatt (i.e.221-i.e.207) megjelent, ezért Qin citerának is nevezik. A guzheng fontos helyen áll a kínai népi hangszerek között, segítségével nagyon szép és elegáns zene játszható. A guzheng a pengetős hangszerek közé tartozik. Bár ránézésre a guzheng nagyon hasonlít a magyar citerához, közelebbről megnézve a két hangszer nagy különbözőséget mutat. Vajon a magyar közönség hogyan fogadja a guzhengen játszó kínai együttes muzsikáját?

Februárban a kizárólag nőkből álló Dongfang zenei együttes Magyarországra látogatott. Budapesten és Debrecenben is tartottak előadást, és mindkét helyen nagy sikert arattak. A Dongfang, azaz Kelet együttes profi zenészekből áll, és az elmúlt években a Kínai Kulturális Minisztérium küldöttségében több országot is felkerestek, ahol előadást tartottak külföldi állami vezetők részére. Az elmúlt 10 évben az együttés három alkalommal is Magyarországra látogatott. 2005-ben a Dongfang együttes részt vett a Budapesti Nemzetközi Művészeti Fesztiválon, ahol rangos díjban is részesült. Az együttes vezetője, Wang Tianyi elmondta, hogy a magyar hallgatók szeretik a guzhenget.

„A helyi emberek elmondták nekünk, hogy szerintük a guzheng egy nagyon rejtélyes hangú hangszer, és nagyon szép a hangja. Mondták, hogy nagyon tetszik, és szeretnék elsajátítatni a guzheng technikáját tőlünk."

Mi a guzheng？Ez egy citerához hasonló kínai pengetős hangszer. Mi a különbség a kínai guzheng és magyar citera között? Az egyik legnagyobb különbség az, hogy a guzhengnek több akkordja van: régen tízenhárom, jelenleg pedig huszonegy akkord van a guzhengen. Az emberek szeretik a guzhenget, elsősorban azért, mert a guzheng maga nagyon szép és elegáns hangja van. A másik ok pedig az, hogy az elmúlt ezer évben számtalan mester tudása gyűlt össze, és rengeteg szép szerzeményt írtak guzhengre. A Dongfang együttes guzheng-játéka nagyon kedvező fogadtatásra lelt Budapesten. Az együttes saját technikát fejlesztett ki, amelynek keretében ez az ősi kínai hangszer zongorakíséretben szólal meg. A zongora ismerős hangja segítségével a nyugati emberek is könnyebben megkedvelhetik a guzheng zenéjét. Wang Dongwan guzheng művész elmondta, hogy az együttes előadása nagy sikert aratott Magyarországon.

„Az előadás után sok néző jött oda hozzánk. Azt mondták, hogy annyira jól összeolvad a guzheng és a zongora hangja, hogy nem tudták megkülönböztetni, hogy melyik hang melyik hangszerből jött. Ez egy új előadói módszer, amivel a nyugati hallgatók jobban és egyszerűbben meg tudnak ismerkedni a kínai guzhenggel."

A Dongfang együttes számos országban lépett már fel, és ezen utazások során Wang Tianyi, a zenekar vezetője sok dalt írt. Olaszországi fellépésük alkalmával Wang úr Velencében gondolán utazott, ekkor írta a Velence estéje című dalt guzhengre és zongorára. Jiang Miao elmondta, hogy a 2005-ös magyarországi út során Wang úr megírta a Budapest tavasza című művét is.

„Már háromszor már jártunk Magyarországon, ezért elmondhatjuk, hogy elég jól ismerjük már az országot. Még a budapesti éghajlat is hasonló a pekingiéhez. Amikor 2005-ben elsőször jártunk Magyarországon, éppen kezdett tavaszodni, egy tavaszi művészeti fesztiválon vettünk részt. Mindannyiunkban az a vélemény alakult ki, hogy a magyar táj nagyon szép. Miután hazatértünk, Wang úr kottára vetette a Budapest tavasza című művét, amihez az ihletet ez az utazás adta."

Az együttes már háromszor járt Magyarországon, valamint világszerte is több előadást tartottak, így már megszokták az európai konyhát. Jiang elmondta, hogy szerinte a magyar és a kínai ételek több szempontból is hasonlóak. Mindkettő sok paprikát és sertéshúst használ. Jiang elmondta, hogy Budapest nagyon szép, és nagyon szereti ezt a várost.

„Nagyon szép kilátás nyílik a Duna pártjáról. Nagyon tetszik a parlament és a Vár a Halászbástyával és a Mátyás templommal. Nem gondoltam volna, hogy este még szebb a kilátás. Hajóval utaztunk a Dunán, és csodálatos volt, ahogy a modern lámpafény a történelmi épületekre vetült."

Wang Tianyi, az együttes vezetője egy cikkben úgy fogalmazott, hogy a párizsi épületek általában fehérek, vagy más nyugodt színűek, mint egy kislány, a budapesti épületeken viszont főleg a fekete és a barna dominál, férfias karaktert adva a városnak. Wang elmondta, hogy bár a városban nincs felhőkarcoló, minden épület nagyon nagy és hosszú múltra tekinthet vissza. Szerinte az egész város egy nagy nevezetesség és kulturális ereklye.

Mostani látogatása során a Dongfang együttes Budapesten és Debrecenben is fellépett. A tavalyi év végén is felkereste az együttes Magyarországot, és néhány más európai országot is. Magyarországon Budapesten és Győrben jártak. Bár a kínai városokhoz képest a magyar városok túl kicsinek tűnnek, azok stílusát azonban mindenki nagyon szerette az együttes tagjai közül. Tapasztalataik szerint a helyi hallgatók is nagyon kedvesek, akik nyitottak és első látásra megszeretik a guzhenget. A guzheng egy ősi hangszer, és minden guzheng dal egy ősi kínai történetet idéz fel. Bár a külföldiek túlnyomó többsége nem ismeri ezeket a történeteket, a guzheng hangja által keltett érzések azonban univerzálisak. Jiang Miao elmondta:

„Budapesten játszottuk a Wujiangbeige című dalt. A Wujiang jelentése Fekete-folyó, ez egy folyó neve. A beige pedig szomorú dalt jelent, tehát egy Fekete-folyó mellett játszódó szomorú történetről van szó. A történet szerint a császár elveszti a háborút, a folyó partján pedig körbeveszi az ellenség serege. A császár, mielőtt öngyilkosságot követne el, elbúcsúzik a feleségétől. Ezt a pillanatot örökíti meg e dal. A magyar hallgatók nem ismerték ezt a történetet, de a zenéből számukra is egyértelmű volt, hogy ez egy szomorú szerelmes dal. Az előadás után odajött hozzám egy néző, és elmondta, hogy annyira szomorú volt ez a dal, hogy eleredtek a könnyei."

A Dongfang együttes magyarországi koncertjein magyar vonatkozású dalokat is játszottak, például Brahms Magyar táncok című zongoraművét. A magyar közönség nagy tetszéssel fogadta a közismert magyaros dallamok viszonthallását guzhengről. Wang Tianyi elmondta, hogy a jövőben guzheng művészeket fog Magyarországra küldeni, hogy tanítványokat fogadjanak az országban, mert meglátása szerint a magyar embereknek nagyon tetszik a guzheng. Wang hozzátette, hogy együtt fog működni a magyar zenei felsőoktatással és táncegyüttesekkel, elősegítendő a két ország közötti kulturális cserekapcsolatok fejlődését.

„Mostani utunk során ellátogattunk a Zeneakadémiára és találkoztunk az egyik debreceni táncegyüttessel is, mindannyian nagyon profi művészek. Azt tervezzük, hogy a jövőben kínai fellépésre hívjuk a táncegyüttest, valamint Magyarországra küldünk majd guzheng tanárokat."