1

Suranyi Gábor jelenleg a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetemen tanul, miután júliusban ösztöndíjat kapott az ELTE Konfuciusz Intézettől. Kínába érkezése előtt építész szakon végezett Magyarországon. Kína iránti kíváncsisága miatt három évig tanult kínaiul, majd munkahelyét hátrahagyva Pekingbe jött, ezzel régi álma teljesült be.

A két ország közötti nagy távúság miatt családja, különösen nagymamája nagyon aggódik. Viszont az egyetem nagyon jó környezetet biztosít a barátkozni vágyó külföldi diákok számára, hiszen itt tanítják a legtöbb nyelvet Kínában, és tele van a kampusz külföldiekkel.

1961 óta, mióta magyarul is lehet tanulni a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetemen, nagyon jó dolga van a magyar ösztöndíjasoknak, mert így egyszerűen tudnak barátkozni, és úgynevezett yuban (语伴) kapcsolatot létrehozni a magyarul tanuló kínai diákokkal. A yuban azt jelenti, hogy nyelvtanuló-társ, a yubanok egymást tanítják saját anyanyelvükre. Nemcsak a tanteremben tanulnak együtt, hanem közös kirándulásokat, utazásokat és programokat is terveznek. Ez bizony nagyon segít a nyelvtanulásban. Gábor nyelvi társa egy Kati nevű kínai lány, aki harmadéves a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem magyar szakán.

Mielőtt Kínába jött, Gábor már három éve tanult kínaiul. Így Pekingbe érkezve nem ütközött nagy problémákba hétköznapi életében, például étteremben rendeléskor vagy piaci vásárláskor. Nyelvi társa segítségének hála gyorsan fejlődik nyelvtudása, és már vásárolni is elkezdett a kínai honlapokon. A Facebook, Twitter és Youtube azonban nem elérhetők Kínában, ami gondot okozott számára is. Végül mégis arra jutott, hogy ha jobban akar tanulni, akkor mindent kell úgy csinálnia, mint kínai embereknek. Twitter helyett Weibót, instant üzenetekre pedig QQ-t használ. Gábor jelenleg elégedett pekingi életével, mert sok barátja van. Építészként nagyon szereti a pekingi épületeket, és ösztöndíjasként úgy találta, hogy a pekingi emberek nagyon barátságosak a külföldiek irányába.

Gábor szerint a kínai konyha nagyon különbözik attól, mint amit a budapesti kínai büfékben megszokhatott. Adatai szerint több mint négyszáz helyen kaphatunk kínai ételeket Budapesten, de ezek főleg büfék, ahol csak gyorsételeket készítenek. Amikor a budapesti Konfuciusz Intézetbe járt, ottani tanárával kínai étterembe is ellátogattak, azonban a hely nem tett rájuk mély benyomást. Gábor Pekingben tapasztalta meg, hogy a kínai ételek teljesen különböznek az otthoniaktól, rengeteg fűszerezési és elkészítési mód van. Gábor szerint a kínai és a magyar konyha abban hasonló, hogy mindkettő csípős. Ezen kívül azt is nagyon érdekesnek találta, hogy Európával ellentétben, Kínában mindig nagyon zajosak az éttermek.

Kínában úgy tartják, hogy az élet négy legfontosabb része a táplálkozás, a ruházkodás, a lakhatás és a közlekedés. Gábor nem nagyon vásárolgat ruhákat, a kampuszon lakik és ott is eszik. Ezen kívül a pekingi közlekedéssel is meg van elégedve. A budapesti metróhoz képest a pekingi nagyon korán, már este tizenegykor bezár. Azonban a pekingi metróban sem találkozott nagyobb tömeggel, mint Budapesten a reggeli csúcsidőben. A metrón kívül az is tetszik neki, hogy a pekingi utcaszerkezet rácsos, tehát egyenes észak-déli és kelet-nyugati utcákból áll, így könnyű tájékozódni. Mielőtt a városba indul, az interneten megnézi a térképet és leírja a hasznos megállók neveit.

Gábor még csak néhány hónapja van Kínában, így továbbra is olyan izgalmasnak találja itteni életét, mint mikor megérkezett. A nagy időeltolódás viszont kicsit zavarja, mert így nem könnyű családjával és otthoni barátaival a kapcsolattartás, de kínai barátainak hála egyre jobban érzi magát Pekingben. Pekingi ételeket eszik, és helyi szoftvereket használ. Gábor elmondta, hogy nagyon szeret itt és nagyon értékesnek tartja ezt az egy évet Pekingben.