E heti adásunkban a magyar-kínai kétoldalú katonai kapcsolatokra helyezzük a hangsúlyt.

Katonai szakértők is jó ideje hívják föl a figyelmünket számos, magyar-kínai viszonylatban kölcsönösen lehetőséget kínáló területre. Ilyen a két ország közötti stratégiai eszmecsere a haderőreformról, hadiipari konverzióban való részvétel, a leszerelő katonák átképzése civil területre, katonai környezetvédelmi beruházások, katonai egészségügy, vagy épp az oktatási együttműködés.

Magyarországon a Honvédelem Napját május 21-én ünnepeljük. Ebből az alkalomból adott katonai fogadást Kína pekingi magyar nagykövetsége. A fogadás előtt Kisvári Tamás alezredessel, a pekingi Magyar Nagykövetség véderő-, katonai es légügyi attaséjával beszélgettem.

Egyre több vendég érkezik

Volt Magyarországon is a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg megalapításának egyik évfordulója alkalmából egy fogadás, most pedig itt a Magyar Honvédelem napja apropóján vagyunk a pekingi nagykövetségen. Mióta ilyen erősek a kínai-magyar katonadiplomáciai kapcsolatok?

A kínai-magyar diplomáciai kapcsolatok kialakulása közvetlenül a Kínai Népköztársaság megalapítása utánra datálódik: 1950-ben nyitott attaséhivatalt a Kínai Népköztársaság Budapesten, míg 1956-ban nyitott a Magyar Honvédelmi Minisztérium katonai attaséhivatalt Pekingben; azóta is folyamatos mindkét attaséhivatalnak a működése. Természetesen napjainkban a Kínai Népköztársasággal folytatott katonai kapcsolataink más jellegűek, mint '89-et megelőzően, mivel kétoldali kapcsolataink alakításánál figyelembe kell vennünk, hogy Magyarország egy polgári demokrácia lett; '99 óta a NATO szövetségi rendszer tagjai vagyunk, 2004-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, emiatt a kapcsolataink rendelkeznek egy multilaterális vetülettel is: tehát amikor egy magyar katonai vezető Kínába látogat, akkor nem csak Magyarországot képviseli, hanem a NATO szövetségi rendszert és az Európai Unió tagállamát is képviseli.

Vendéglátók és vendégek

A kínai haderő alapításának évfordulója augusztus 1-jére tehető, míg a Magyar Honvédség megalakulása május 21-jére. Ennek alkalmából rendezünk most fogadást a nagykövetségen; a rendezvényeken másik ország honvédelmi minisztériuma általában magas szinten képviselteti magát. Meghívtuk körülbelül száz attaséhivatal képviselőit, illetve természetesen az egyéb minisztériumokból azokat az alacsonyabb szintű vezetőket, akik együttműködnek nagykövetségünkkel.

Egy 2013 áprilisában megjelent honvédelmi miniszteri utasítás megjelölte a szakértői szintű együttműködés kiszélesítését Kínával is. Mit gondol, ez hogyan befolyásolja majd a két honvédelmi tárca mindennapjait?

A Hende miniszter úr feladatszabásából is egyértelműen kiderül, hogy a kétoldalú együttműködésnek mindig is azt a célt kellene szolgálnia, hogy a magyar haderő minél hatékonyabban láthassa el feladatatát, és ehhez a lehetőség szerint minél kevesebb költségvetési forrást használjon fel. A magyar kormány politikájában fontos szerepet szán a Kínai Népköztársaságnak, amely elsősorban gazdasági területen való együttműködést feltételez, ezzel párhuzamosan fejleszteni kell a politikai, a kulturális, és az oktatási együttműködést is, aminek keretében kínai hallgatók - kínai katonatisztek - Magyarországon tanulnak magyar nyelvet, illetve a Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Tisztképző karán vesznek részt katonai képzésen. Általában két kínai katonatiszt tanul Magyarországon, míg ennek viszonzásaként a Magyar Honvédség is lehetőséget kapott magyar katonatisztek kínai oktatási intézményekbe való küldésére, illetve a napokban volt lehetőségem egy előadást tartani kínai katonai középvezetőknek a Magyar Honvédség logisztikai rendszerének működéséről, illetve ennek keretében bemutattam a teljes magyar haderőt. Mind a szakértői delegációk, mind az ilyenfajta előadások nagyban hozzájárulnak a két ország közötti bizalomerősítéshez, és ezzel - azt hiszem, hogy - jó példával járunk elöl a NATO- és az EU- országok között is, akik szintén mind arra törekednek, hogy Kínával a lehető legjobb kapcsolatokat ápolják.

Ezen kívül kapcsolatainknak van egy multilaterális vetülete is: ez az ENSZ keretein belül való közös munkálkodás a békéért. Jelenleg két misszióban vannak együtt magyar és kínai katonák: az egyik misszió Cipruson van, ahol jelenleg a műveletet egy kínai tábornok vezeti, ebben a műveletben hetvenhét magyar katona szolgál; 2003 óta vagyunk jelen ebben a műveletben. Nyugat-Szaharában vannak még együtt magyar katonai megfigyelők kínai katonákkal az ottani ENSZ-misszióban, és a missziónak a másik érdekessége - ami kapcsolódik valamelyest Kínához is - , hogy 2002 és 2004 között a misszió vezetését Száraz György vezérőrnagy úr látta el, aki egyébiránt a kilencvenes évek elején Pekingben volt katonai attasé.

Beszéljünk egy kicsit a díszelgőegységek külső jegyeiről! A Sándor-palota előtt álló katonáknak is nagyon különleges egyenruháik vannak, illetve itt ,Kínában is rengeteg díszruhát látni. Felfedezhetőek-e párhuzamok a külső jegyekben, és ha igen, akkor ezek honnan eredeztethetőek?

A legfontosabb azonosság, hogy minden haderő arra törekszik, hogy a díszelgőegységeik a legszebbek legyenek. Ők az adott haderő arca, tehát akikkel külföldi államfők találkoznak, akiket turisták látnak a Sándor-palota látogatásakor vagy a Parlament látogatásakor. A Magyar Honvédség néhány évvel ezelőtt a Vitézi-Szurmai Sándor Budapesti Helyőrség alárendeltségében lévő nemzeti díszegység keretében létrehozta a Honved Koronaőrséget először, majd később a Honvéd Palotaőrséget. Ezekbe a szervezetekbe csak a kiváló fizikai es testi adottságokkal rendelkező katonák kerülhetnek be: a kiképzettségük nagyon magasszintű, legalább két éve már a Honvédségnél kell, hogy szolgáljanak, tehát ezért szinte elitalakulatnak tekinthetjük ezt a koronaőrséget. Természetesen katonáink nagyon büszkék is arra, hogy ott szolgálhatnak ebben az alakulatban. Két alegységnek nagyon fontos feladata van: az egyik az államiság jelképének számító magyar koronázási ékszereket őrzi a Parlamentben, a másik alegységünk pedig a Sándor-palota előtt egy díszőrséget biztosít, ami természetesen turistalátványosság is, tehát az oda látogató turisták nagyon szeretik megnézni az őrségváltást. Naponta egyszer tartanak egy alaki bemutatót, ami nagy népszerűségnek örvend, de azt hiszem, hogy ez a világ nagyon sok fővárosában hasonlóképpen van. Ami az egyenruhájukat illeti, minden haderő próbál arra törekedni, hogy kifejezze a múltját, történelmét,hagyományait… Azért az őseink Ázsiából származnak, ezért azóta is nagyon büszkék vagyunk arra, hogy mi egy lovasnemzet vagyunk, és hát feltehetően az ázsiai kötődés miatt biztos vannak hasonlóságok a kínai haderő és a magyar haderő ilyen jellegű tevékenységében.

Színvilágban tudna említeni valamit, ami dominál mind a két típusú egyenruhában?

Minden haderőre jellemző, hogy a zöld illetve a barna szín szokott dominálni, illetve természetesen a fehér és a fekete; hát ezek jellemzők. A kínai haderő egyenruhájában a díszelgő alegységekben is megtalálhatók a három haderőnem katonái, tehát a szárazföldi haderő, a haditengerészet illetve a légierő, akik kötelességeiket természetesen más egyenruhában látják el. A mi díszelgő alegységünk egységes ruhában látja el a szolgálatát.

Ezt a színt, amit a divatvilág is átvett, és amit most ön is visel illendő "khakizöldnek" hívni?

Szerintem ez khakizöld, igen, és ez, amit most épp viselek a Honvédelem Napja mint nemzeti ünnepünk alkalmából , ez az úgynevezett kistársasági öltözet, ez az ünnepi öltözetünknek egyik variánsa.

(írta: K. E.)