A Hongkongi Holnap nevű alapítvány által a kínai városok versenyképességéről szóló beszámolóról rendezett sajtóértekezletet július 29-én tartották Hongkongban. Ezen nyilvánosságra hozták a kínai városok versenyképességének 2014-es listáját. Eszerint a kínai szárazföldi városok és Hongkong közötti különbség fokozatosan csökkent, a kínai szárazföld városainak versenyképessége megerősödött.

Hongkong, mint az ázsiai–csendes-óceáni térség monetáris, kereskedelmi, turisztikai és távközlési központja a kínai városok vonzóképességének 2014-es listáján a hatodik helyen áll, ám 2013-ban Hongkong még az ötödik helyen volt a listán. Ezzel kapcsolatban He Zhirong, a Kínai Városok Versenyképességét Kutató Intézet vezetője azt mondta, hogy az utóbbi tíz esztendőben a társadalmi és a politikai tényezők hatására a hongkongi gazdaság növekedési üteme lassult. Ezzel párhuzamosan a kínai szárazföld gazdasága több éve gyors ütemű növekedést tart fenn, a különböző kínai városok versenyképessége is egyre erősebbé vált, különösen Sanghaj, Peking és Shenzhen gazdasági fellendülése fenyegeti bizonyos mértékben Hongkong nemzetközi státuszát.

He Zhirong rámutatott arra is, hogy az 1990-es években a hongkongi gazdaság 25%-át tette ki a kínai GDP-nek, de ma ez már 3-4%-ra csökkent. 2003-ban a hongkongi GDP ugyanakkora volt, mint a kantoni, ám 2010-ben a hongkongi GDP csupán a kantoni 33%-át tette ki. He Zhirong előrejelzése szerint 2015-ben a hongkongi GDP Sanghaj, Peking, Guangzhou, Shenzhen, Suzhou és Tiencsin után a hetedik helyen fog állni.

A hongkongi gazdaság jövőbeli fejlődésével kapcsolatban a kínai városok versenyképességéről szóló beszámoló rámutatott arra is, hogy Sanghaj otthont ad a BRICS bankjának, ami közvetlen befolyással lesz Hongkong nemzetközi pénzügyi központ státuszára. Emellett a Hongkong és a kínai szárazföld közötti társadalmi konfliktus is negatívan hat a kétoldalú együttműködésekre.

Értesülések szerint a kínai városok versenyképességének 2014-es listája a Kínai Városok Versenyképességét Kutató Intézet által kidolgozott értékelési rendszer alapján, különböző szakemberek és tudósok kutatásait figyelembe véve került összeállításra.

A következő négy tényező, a gazdaság, a társadalom, a környezet és a kultúra szempontjából kiindulva 34 kínai tartomány 358 járási szintnél magasabb besorolású közigazgatási egysége közül Kanton, Jiangsu, Shandong, Zhejiang tartomány és Sanghaj az első öt helyen áll, továbbá Hongkong, Tajvan, Peking, Tiencsin és Liaoning tartomány foglalja el a hatodiktól a tizedik helyeket.

A kínai városok versenyképességének listája mellett a sajtóértekezleten még nyilvánosságra hozták a kínai városok kereskedelmi versenyképességének listáját, a kínai városok tudományos és műszaki versenyképességének listáját, a legtisztább kínai városok listáját, a legbölcsebb kínai városok listáját, valamint a legszebb kínai járások listáját is.

Ni Pengfei, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia professzora kifejtette, a kínai városok versenyképességének 2014-es listájából azt látható, hogy Sanghajból, Jiangsu, Zhejing és Anhui tartományból már létrejött a világ legnagyobb gazdasági övezete. Ez a gazdasági övezet több mint 40 nagy és közepes kínai várost tartalmaz, amelyek mind a területük, mind a lakosságuk alapján egyaránt megelőzik New Yorkot, Tokiót, Párizst és Londont. Csupán 2013-ban a fönti négy térségből álló övezetben az ország GDP-jének 24,5%-a jött létre, mégpedig Kína területének csupán 3,58%-án. A következő 10-20 esztendőben a globális monetáris központ Kína felé mozog, a kínai gazdaság központja az ország középső és keleti részére kerül, mondta Ni Pengfei.