Október 1-jén van a kínai nemzeti ünnep. A hónap 1-jétől 7-éig tartó hétnapos munkaszünetet aranyhétnek nevezik. Ennek során sok kínai vidékre utazik, ami mind az idegenforgalmi szektor, mind a belső fogyasztás számára egyaránt óriási üzleti lehetőséget jelent. De az utóbbi években, különösen azóta, hogy 2012-ben az egész országon belül ingyenes lett az autópálya az aranyhéten, az aranyhét fokozatosan dugóhétre változott, hiszen egyre többen utaznak a hétnapos munkaszünetet felhasználva.

Li Yang, a Kínai Közlekedési Minisztérium szóvivője október 7-én kifejtette, hogy az előzetes statisztikai adatok szerint a legutóbbi hétnapos szünetben országszerte a közutakon összesen 630 millióan utaztak, naponta körülbelül 90 millióan voltak az utakon. Ez a szám 5%-kal növekedett az előző évihez képest, tette hozzá a szóvivő.

Értesülések szerint a 2014-es aranyhét közlekedési csúcs idején a különböző kínai közlekedési szervek összesen 860 ezer busszal és 21 ezer hajóval szállították az utasokat. Li Yang tájékoztatott a következőkről is:

„Az idei aranyhét közlekedési helyzetének három sajátossága van: az első, hogy egyre több turista személygépkocsival kirándult vidékre. A második, hogy a közepes és a rövidebb távú utazások, például a 3-5 napos utak érdekelték leginkább a kínai turistákat. A harmadik, hogy a hétnapos munkaszünet első és utolsó napja volt a legforgalmasabb."

A közlekedés mellett az aranyhét másik problémája az volt, hogy több kínai kulturális nevezetségnél és természeti látványosságnál jelentősen megemelték a belépőjegyek árait.

Jünnan tartományba utazva sokan felkeresik Lijiang ősi várost. Idén a városra érvényes belépőjegy drágább lett. Ezzel kapcsolatban Cheng Hong, az ősi várost irányító bizottság felelőse így nyilatkozott:

„Az ősi város vállalati adójára és gazdasági nyereségére tekintettel a látnivaló belépőjegyének árát május 10-étől kezdve az eredeti 105 jüanről a jelenlegi 130 jüanre emeltük."

Lijiang ősi város mellett a közelmúltban a közismert kantoni Danxia-hegynél a belépőjegy 160 jüanről 200 jüanre drágult. És ezzel még nincs vége. A Jiangsu tartománybeli Suzhou kertjeibe, a Jünnan tartománybeli Dali ősi városba, Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület Weizhou szigetére is többe kerülnek a belépőjegyek.

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia Idegenforgalmi Kutatóintézete által kiadott legfrissebb statisztikai adatok szerint a különböző kínai idegenforgalmi látványosságok belépőjegyeinek 53%-a száz jüannél drágább. A kínai turisták ezzel kapcsolatos reakciói széles skálán mozognak. Nézzünk néhány véleményt:

„Úgy érezzük, hogy már nem tudjuk vállalni az egyre magasabb jegyárakat."

„A turisztikai látványosságoknál jelenleg már túl sok az üzleti elem, ezáltal eltűntek a jellegzetességeik."

„Habár mindig emelkednek a belépőjegyek árai, de ha szép a látnivaló, akkor érdemes odamenni."

A turisták túlnyomó része természetesen ellenzi a jegyárak emelkedését. Azonban a turisztikai látványosságok irányítói mindig azért panaszkodnak, mert nő a munkavállalók bére, fokozatosan tökéletesíteniük kell a létesítményeket, továbbá a helyi kormányzatok támogatásai ellenére sincs elég pénzük.

A kínai kormány vonatkozó szabályai szerint az idegenforgalmi látványosságoknál három évnél gyakrabban nem szabad növelni a jegyárakat. Emiatt azonban számos látványosságnál minden harmadik évben biztosan megemelik a belépők árait, ami nagy társadalmi vitát váltott ki.

Liu Simin, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Idegenforgalmi Kutatóintézetének professzora a kérdéssel kapcsolatban a következőket mondta:

„Az idegenforgalmi látványosságoknak ésszerű árrendszert kell létrehozniuk, ugyanakkor nyilvánosságra kell hozniuk a pénzügyi adataikat, hogy a turisták bizonyos mértékben megértsék és elfogadják a jegyárak emelkedését."

Megfigyelők rámutattak arra is, hogy a különböző kínai idegenforgalmi látványosságok túlságosan függnek a jegyáraktól. Ez nem szerencsés, a turisztikai szektor átfogó fejlesztésére van szükség, hogy a jegyárakon alapuló gazdaságot fokozatosan a szektorgazdaság váltsa fel.