Fuzhou város neve Magyarországon Fucsou alakban szintén jól ismert, sőt a kung-fu filmekből akár még a Foochow elnevezés is ismerősen csenghet. Fuzhou Fujian tartomány székhelye. A tartomány Kína délkeleti tengerparti vidékén fekszik, és természetesen ugyancsak tengerparti Fuzhou is. Vagyis kikötővárosról van szó, bár tengeri kikötője, Mawei kicsit messzebb található a turisták által kedvelt helyektől, vagyis a tulajdonképpeni Fuzhoutól.

De a tenger mellett sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Min-folyó itt folyik a tengerbe, hiszen minél több vize van egy városnak, annál érdekesebb a látkép. Ebből a szempontból a fuzhouiak mindig is jól teljesítettek, hiszen a tenger és a folyó sem volt számukra elég, a Jin-dinasztia idején, a 3. században két mesterséges tavat is építettek a városban. És akkor még nem is szóltunk arról, hogy a városnak termálvizei is vannak. A termálforrások nem Fuzhouban fakadnak, viszont mégsem kell értük elhagyni a város területét, mivel csővezetékeken eljuttatják őket a 14 helyi fürdőbe.

Sőt, nem is csak a fürdőkbe, hanem a jobb fuzhoui szállodákban is részünk lehet a kénes termálvíz áldásaiban, hiszen a szállodák kötelező masszázsszalonjai mellett Fuzhouban nagyon sok helyen kérhetünk ízületi vagy bőrbetegségre jó gyógyvizes kezelést.

Ha pedig sétálni szeretnénk a városban, akkor a bőség zavarával küzdünk. A vásárlóutcákat nem kell bemutatni, kis túlzással minden utca az ugyanis. De idegenforgalmi nevezetességből is annyi van, hogy pusztán a felsorolásuk órákba telne. Nézzük az egyik legbiztosabb választást.

Fuzhouban található a Sanfang-Qixiang, vagyis Három Sikátor és Hét Köz nevű negyed. Azért mehetünk biztosra ezzel a választással, mert a 40 hektáros terület nemcsak a tartomány, hanem egész Kína legnagyobb, jó állapotban megőrzött történelmi kerülete. Mégpedig olyan autentikus kerület, amelyben régi lakóházak találhatók.

A Három Sikátor és Hét Közben a Déli utca jelenti a negyed tengelyét, ettől nyugatra húzódott az eredeti Három Sikátor, keletre pedig a Hét Köz. A területnek ez a felépítése a Tang- (618-907) és a Song-dinsztia (960-1279) idején alakult ki. A szűk utcákban a Ming- és a Qing-dinasztia idején tehetős emberek házainak százai épültek. Ma ezekből összesen 159 épület maradt meg jó állapotban. A kerületet „a Ming- és a Qing-dinasztia építészeti múzeuma" néven is emlegetik.

A Sanfang-Qixiang házait régen használt nagy téglákból húzták fel, díszítésükre pedig tengeri kagylókat használtak.

Több híres ember is lakott a negyedben, köztük politikusok, katonai vezetők, írók és költők.

Mára már egy sikátor és két köz eltűnt, és bár a kerület elnevezése megmaradt, a valóságban csak két sikátor és öt köz maradt meg a Három Sikátor és Hét Köz negyedben. De az most mindegy is, hogy két sikátor vagy három, öt köz vagy hét, az biztos, hogy mindenképpen nagy élményben lesz részük a kerületet felkeresőknek.