utazas

1972-ben egy kisebb katonai repülőtér építése során számos agyagdarabot találtak Yinchuan nyugati részén. Agyagdarabokra lelni nem nagy különlegesség, de az már érdekes, hogy ezeknek az agyagdaraboknak némelyikére furcsa írásjegyeket véstek. Bár első látásra az írás kínainak tűnt, de a munkások közül senki se tudta elolvasni. Az építési cég rögtön értesítette a Ningxia Múzeumot. A hívásra megérkezett régészek egy régi sírkamrát ástak ki a helyszínen. A szakemberek ezt követően nagyobb területen kutattak a Yinchuantól kb. 30 kilométerre nyugatra fekvő sivatagban. Találtak több magas, piramis alakú dombot. Mindegyik dombot más építmények, például kőfalak vették körül. Hamarosan arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a dombok valójában a Nyugati Xia-dinasztia császári sírjai. Az 53 négyzetkilométeres területen összesen 9 császári sírt és 253 uralkodói sírhoz tartozó mellékkamrát találtak, amelyek az egyik legnagyobb, a föld felett levő épületeket legjobban megőrző uralkodói temetőt jelentik.

Ezer évvel ezelőtt a Nyugati Xia-dinasztia civilizációja hirtelen tűnt el a történelem színpadáról, most viszont ismét megjelent az emberek szeme előtt. Ugyanakkor az ásatások óta is bőven vannak titkai a Nyugati Xia-dinasztia uralkodói temetőjének, hiszen a hiányos történelmi dokumentumok miatt máig sem sikerült felderíteni, hogy valójában kik fekszenek ezekben a sírkamrákban. Néhány évvel ezelőtt a szakemberek pontos térképet készítettek a temetőről. Megdöbbenve vették észre, hogy a 9 császári sír elhelyezkedése pontosan olyan, mint a Göncölszekér hét csillagáé. Az uralkodói sír mellékkamráit is csillagképek szerint építették. Vajon milyen titkokat rejtenek ezek a sírok?

A Nyugati Xia-dinasztia császári sírjai a hagyományos kínai építészeti szabályok szerint épültek, tehát van észak-dél tengelyük, illetve a tengely bal és jobb oldalán arányosan helyezkednek el a sírkamrák. Összességében nézve az egész temető téglalap alakú. Az építmények döngölt földből, téglából és fából készültek, ami jól mutatja a dangxiang nemzetiség példátlan innovációját a kínai építőművészet történetében. Szilárd és praktikus szerkezetük miatt máig fennmaradtak a sírkamrák. Ugyanakkor az északnyugati szelet részben megállító Helan-hegység természetes védelemként szolgál a síroknak, ami igazolja a „jó lehetőségek, kedvező földrajzi elhelyezkedés" kínai gondolatot. Csodálatos, hogy a sírok és a köröttük levő építmények mind a Helan-hegység védelmében húzódnak meg. De miért csak a sírok maradnak fenn, más építmények miért tűntek el? Ezek mind megfejtendő rejtélyek.

A Helan-hegységnél található dangxiang nemzetiség eredetileg nomád életmódot folytatott. A Nyugati Xia-dinasztia császári sírjai körül sok jó minőségű legelő is található. De miért nincsen egyetlen szál fű sem az uralkodói sírokon? Van olyan vélemény, hogy a sírok döngölt földből készültek, amelyen nincs rés a fű magjának és növekedésének. De lehet-e a föld keményebb a kőnél is? Mindenki tudja, hogy egy kő repedésébe véletlenül odakerült magból is nőhet ki fű. Lehetetlen, hogy a sírok építésekor használt döngölt földön egyetlen kis rés se legyen. Vannak régészek, akik úgy vélik, hogy először párolták a döngölt földet, amivel megsemmisítették a fű növekedéséhez szükséges tápanyagokat, majd pedig ebből a földből építették a sírkamrákat. Ezért nem marad meg a fű a falakon. De ez a vélemény felveti a követő kérdést: a párolás hatása tényleg több ezer évig megmaradhat? Még ha ez igaz is, a nagy szél akkor is hord földet a sírokra, amelyben aztán megélhetnének a fűmagok. A szél hordta földet pedig senki sem párolta, a magok mégsem tudnak benne kihajtani?

Ha megállunk Helan-hegység lejtőjén, és távolról nézzük a Nyugati Xia-dinasztia császári sírjait, akkor észrevehetjük, hogy a temető körül a varjú- és verébcsapatok néha-néha megállnak a csupasz köveken vagy száradt ágakon. De a sírokon sose láthatunk madarakat. Kína északnyugati területe gyéren lakott, ezért nem csoda, hogy a madarak, különösen a verebek és varjak összegyűlnek a néptelen vidéken. A varjak nyugodtan rászállhatnak a tehenek és kecskék hátára. A verebek pedig gyakran egy egész kiszáradt fát elfoglalnak. De vajon miért nem szállnak a császári sírokra? Vannak, akik azt gondolják, hogy a csupasz földön nincs a madarak számára ehető fűmag. De valószínűleg az ugyanolyan csupasz köveken és elhalt ágakon sincsen. Lehet, hogy a madarak is tudnak a császári sírokról, ezért nem merik megsérteni? Ez igen hihetetlennek tűnik.

A kínai temetkezési kultúra szerint a császári sírok időrendi vagy rangbeli sorrend alapján délről észak felé húzódnak. A Nyugati Xia-dinasztia császári temetőnél is így van ez, de a különböző sírok elhelyezkedése igen furcsa, olyan, mintha előre eltervezték volna. Madártávlatból a kilenc császári sír fekvése pontosan olyan, mint a Göncölszekér hét csillagáé. De ha a kilenc uralkodói sírból csak nyolcat vizsgálunk, akkor viszont olyan, mint egy bagua diagram. Vannak kutatók, akik úgy vélik, hogy a sírkamrák a fengshui elvei szerint vannak kialakítva. De a Nyugat Xia-dinasztiában összesen kilenc császár uralkodott 200 éven át, ki tudta előre jósolni, hogy kilenc uralkodó lesz? Emellett a dangxiang nemzetiség az ősi qiang nemzetiség egyik ága volt, kultúrájukban nincs történelmi nyoma annak, hogy különösebb jelentőséget tekintettek volna a baguának vagy a fengshuinak. Sem a régészek, sem a történészek nem tudják megmagyarázni a császári sírok elhelyezkedésének titkait.

A Nyugati Xia-dinasztia hátrahagyott rejtélyeinek megfejtéséhez semmilyen kulcsot sem lehet találni a Dangxiang könyvében és a Nyugati Xia könyvében. Csak az elhagyott építmények, a kiásott kulturális ereklyék, illetve a részben fennmaradt szent könyvek segítségével kereshetik ennek az ősi dinasztiának a nyomait. Ma a Nyugati Xia-dinasztia múzeumában látható értékes kulturális ereklyék mutatják ennek a hajdani birodalomnak a fényét és ragyogását.