A Yinchuan-alföldön sok út fut párhuzamosan a Helan-hegységgel. Ha gyorsan haladó autóból nézzük a Helan-hegységet, akkor az mintha életre kelne, olyan lesz, mint amikor egy gyönyörű ménest hajtanak a látóhatáron. A látvány láttán eszünkbe juthat a Tang-dinasztia idejéből való lejegyzés, amely a Helan-hegység elnevezését magyarázza. Eszerint az északi emberek (ősi nemzetiségek) a szép lovat „helan"-nak hívták, ezért kapta a hegység is ezt a nevet.

A Helan-hegység nagy részén nem nő semmilyen növény. Télen a hegyen fújó szél olyan éles, mint ha kés vágna az arcunkba, amitől még a könny is a szemünkbe fagy. Habár a Helan-hegység elhagyatott, de sok kincse van, amiből a hegy lábánál élő emberek is részesednek.

A Helan-hegység középső és északi részén bőven található Taixi szén. Ilyen szén csak a Helan-hegységben van, és az egész világon is kevés az ilyen kiváló minőségű antracit. A Helan-hegységben a szénen kívül még bányásznak kvarcot, diabázt, agyagot, vasércet, foszfátot és más érceket is. Ezek az ércek Kínának fontos stratégiai erőforrásai, ugyanakkor a mindennapok életét nem befolyásolják.

A Ninghszia-Huj Autonóm Terület specialitásai között van a goji bogyó, az édesgyökér, a Helan-kő, a Tan bárány és a cianobaktériumok közé tartozó Nostoc commune var. Flagelliforme. Ezeket összefoglaló néven „öt kincs"-nek hívják, a színeik alapján pedig piros, sárga, kék, fehér és fekete kincsek. Mind az öt kincs a Helan-hegységről vagy a hegy hordalékkúpjáról származik.

A 8000 évvel ezelőtt kezdődött és 3000 évvel ezelőtt végződött időszakban a Helan-hegység területén enyhe és párás volt a klíma. Akkoriban a hegyeket sűrű erdők borították, a hegység lábánál dús fű nőtt, keletre és nyugatra pedig hatalmas füves puszták nyúltak. A Helan-hegység akkori környezete és a mai között ég és föld a különbség.

A Ming-dinasztia elején a Helan-hegységen még nagy területű erdők voltak, a Ming-dinasztia közepe után a háborúk és más emberi tevékenységek okozta pusztítások miatt a Helan-hegység növényzete súlyosan sérült. A mai Helan-hegységen már nagyon kevés a növényzet, csak a hegység közép szakaszán található még 211 négyzetkilométer nagyságú fás terület, amely a kínai száraz terület erdei ökoszisztémájának tipikus példája lett.

Mára a Helan-hegység két oldalán teljesen különböző földrajzi környezet alakult ki. A Yinchuan-alföld keleti részének pusztáin gazdag, termékeny a föld, bőven nő itt búza, rizs és gyümölcsök is teremnek. A hegység nyugati oldalán pedig a Tengri-sivatag található, amely összeköti az Ulan Buh- és a Badain Jaran-sivatagokat, amelyek az Alxa-sivatag fontos részét képezik. Az Alxa-sivatagban a mozgó homokdombok, a félig mozgó homokdombok és a sűrű homokbuckák a legfőbb látványosságok. Az Alxa-sivatag okolható a kínai homokviharokért is. Ez Kína második legnagyobb sivatagi területe.

A Helan-hegységnek 46 nagyobb és kisebb hegycsúcsa van, amelyek közül 20 több mint 3000 méter magas. A Helan-hegység legmagasabb csúcsa a hegység középső szakaszán található, ez a 3556 méter magas Oboogeda-csúcs, amely több mint 2000 méterrel magasodik a Yinchuan-alföld fölé. A Helan-hegységnél gyakran fúj erős szél, évente kb. 50 nap van kisebb-nagyobb szélvihar, amelyek felkavarják a homokot, majd az egész Helan-hegység sárga homokkal terítik be. A Helan-hegység északi-déli irányban több mint 200 kilométer hosszú, és 2500 négyzetkilométer területet véd meg a káros széltől. A Helan-hegység megakadályozza az Alxa-sivatag homokjának délre és keletre jutását, és ezzel lassítja a Yinchuan-alföld termelőföldjeinek és legelőinek elsivatagosodását. A hatalmas hegy hatékony védelmet nyújt az északnyugatról érkező magas légköri hideg ellen, ugyanakkor megakadályozza a párás és nedves délkeleti monszun nyugatra jutását. A Helan-hegység közép szakaszán fekvő sűrű növényzet enyhíti a talajeróziót és csökkenti a hegyi árvizek gyakoriságát, vagyis védi a vizet és javítja a klímát. A Helan-hegység tehát a Yinchuan-alföld valódi „zöld akadálya", ökológiai biztonságának védelmezője.

Habár a Helan-hegység nem olyan szép, mint a dél-kínai hegyek a maguk buja növényzetével és vizeivel, messziről nézve éppenséggel szürke és barna színű, ugyanakkor van nagy területű fenyőerdeje, amelyben kínai fenyő és qinghaii lucfenyő is található. A hegységben néhány fenyő átmérője meghaladja a 30 centimétert. A Helan-hegységben még nő rezgő nyárfa, boróka, nyírfa, hegyi fűzfa, szürke szil és más fafajták is. A Helan-hegység legmagasabb csúcsa körüli területet 65 százalékban erdő borítja. Itt található a Helan-hegység természeti ökoszisztémájának a java.

Habár száraz területen fekszik, de a Helan-hegység összeköti a mérsékelt égövi füves pusztát és a sivatagot. Egyszerre található meg itt az észak-kínai erdei növényzet, a belső-mongóliai füves vegetáció, az Alxa-sivatag növényzete és a Qinghai–tibeti-fennsík alpesi növényzete. Számos növényfajta nő itt: erdei bokrok, a fában ritka füves pusztai, illetve füves pusztai növények, sivatagi növények, továbbá réti és termesztett növények. A körülötte található területtel összehasonlítva a Helan-hegység ökológiai sziget, a száraz területű biodiverzitás kincsesbányája, ritka állatok és növények menedéke.

A Helan-hegységben 218 gerinces faj él, köztük 115 madár- és 51 emlősfaj, amelyek a mérsékelt égövi pusztai, erdei pusztai és félsivatagi állatok közé tartoznak.

A Helan-hegységhez való viszonyulás jól mutatja az emberiség ökológiai lelkiismeretét. Az új Kína megalapítása után elsőként létrehozott természetvédelmi területek között volt a Helan-hegység is. Ha megvédjük a Helan-hegységet, azzal megőrizzük a száraz terület állati és növényi erőforrásainak alapját is.