Iszfahán neve egy régies perzsa szóból ered, amelynek jelentése: hadsereg. Az ókorban a város katonai bázisként szolgált. Iszfahán Irán egyik legrégebbi városa, amely az időszámításunk előtti 4. és 5. században az Óperzsa Birodalom idején épült. A 11. és a 12. században Iszfahán a Nagyszeldzsuk Birodalom fővárosa volt.

A Szalfavidák idején élte fénykorát (1501-1736). A közlekedési csomópontnál gyűltek össze a világ különböző térségeiből érkező üzletemberek. Az országok más és más különlegességei itt mind megtalálhatók voltak.

Fejlett gazdaságának köszönhetően Iszfahánban több szép épület épült, köztük lakóépületek és mecsetek is. Ma már Iszfahán korántsem számít nemzetközi városnak, de akkor ez volt a világ központja.

A központjában fekvő Nags-e Dzsahán tér, vagy Imam tér 1612-ben épült. Hossza 510 méter, a szélessége 165 méter. Fénykorában a tér a világ második legnagyobb tere volt. Neve annyit tesz: „A világ képe".