A kínai szoláris naptárban 24 periódusra osztottak egy évet. Ezeket a periódusokat évszakjelzőknek vagy szoláris periódusoknak is lehet magyarítani, de a lényeg az, hogy máig nagy szerepük van a parasztok egész év során végzett munkáinak beosztásában, de hasonlóan fontosak az egészséges életmód kialakításában is.

A xiaoman (小满) az említett 24 évszakjelölő közül sorrendben a nyolcadik szoláris periódus. A kínai szó magyar fordítása: „gabonaérés", habár a kínai szó két szótagja valójában egészen mást jelent. A xiaoman szóból a xiao jelentése ugyanis: kicsi. A man szó pedig azt jelenti, hogy „tele". A két szó együtt tehát valójában azt jelenti, hogy „kicsit tele", amit úgy kell érteni, hogy „sok a gabona" vagy „tele van gabonával" – innen már érthető a magyar „gabonaérés" elnevezés, ami ugyan nem szó szerinti, de pontos fordítás, hiszen tulajdonképpen arról van szó, hogy a kalász van tele gabonával, de még nincsen learatva. Dél-Kínában egyébként máshogy magyarázzák a „kis tele" jelentését. Itt nem a kalászokra értik, hogy megduzzadnak, hanem a folyókra, víztározókra, amelyek a korábbi száraz időszak után a gyakori esők miatt most bőven kapnak utánpótlást.

A xiaoman periódus akkor kezdődik, amikor a nap az égi hosszúság 60. fokára ér, ami a Gergely-naptár szerinti május 21-e körüli időpontot jelent. A xiaoman évszakjelző vége június 5-e körül van, ekkor a nap az égi hosszúság 75. fokát éri el.

Ebben az időszakban melegebb lesz, bár még nagy hőmérsékleti különbségek vannak a napok között. Főleg azért, mert gyakoriak az esők, márpedig eső után csökken a levegő hőmérséklete. Ugyanakkor ekkortól kezdve jelentősen csökken a hőmérsékleti különbség Kína északi és déli részei között.

Xiaoman idején a sok nedvesség miatt nagy a nyirkosság, ezért vigyázni kell a reumatikus betegségekkel! A másik egészségügyi tanács „gabonaérés" idejére: könnyen szerez az ember Kínában ilyenkor bőrbetegséget.

A hagyományos kínai gyógyászat szerint mindig törekedni kell a jin és jang egyensúlyára, de talán az év egyik időszakában sem olyan fontos tanács ez, mint a xiaoman szoláris periódus idején. Ilyenkor ajánlatos későn lefeküdni, viszont korán felkelni. Minthogy el kell kerülni az ebben a szoláris periódusban különösen könnyen előforduló magas vérnyomást, ezért ügyelni kell az érzelmek kontrollálására. A kínai népi bölcsesség szerint ilyenkor különösen jó, ha valaki kínai sakkot játszik, elballag a közeli tóra horgászni, illetve a kalligráfia is megnyugtatja a háborgó kedélyeket. A fentebb javallott korai kelés után ennél intenzívebb mozgás is engedélyezett: sétálni, kocogni, tajcsi gyakorlatokat végezni ez a legmegfelelőbb napszak.

A megnőtt hőmérséklet miatt ilyenkor mindenki jobban kívánja a hideg italokat, amelyek viszont veszélyeket rejtenek magukban, hiszen hasfájást, hasmenést és más betegségeket is okozhatnak. Ez fokozottan érvényes a gyermekekre és az idősebbekre, akiknek mindenképpen el kell kerülni a hideg italok fogyasztását.

Olyan ételeket kell ilyenkor fogyasztani, amelyek pótolják mindazokat az anyagokat, mikroelemeket és sókat, amelyek a meleg következtében fellépő sok izzadás miatt távoznak a szervezetből. A legfontosabb a friss zöldségek fogyasztása, különösen az uborka, a sárgarépa, a paradicsom, a jam gyökér és a görögdinnye javallott. Húst is lehet enni, de inkább csak szárnyast, főleg a kacsa ajánlott. No meg halakat, például pontyot.

Xiaoman a keserűbb gyógynövények beérésének ideje, a nagyobb napsütés, és a Jangce vidékén ekkor már 35 Celsius-fokot elérő hőmérséklet miatt pedig sok helyen a füvek elvesztik szép zöld színüket, és elszáradnak.

Ugyanakkor a rizst hagyományosan meg éppen ebben a szoláris periódusban szokták kipalántázni. Az év megelőző időszakában általában kevés eső esik Kínában, a xiaoman szoláris periódus idején azonban van bőven csapadék, márpedig a rizstermelés a csapadék mennyiségétől függ. Ha tehát xiaoman idején sok az eső, akkor lehet sok rizst palántázni, mert lesz bőven víz a növekedésükhöz. Míg ha ilyenkor kevés eső esik, akkor nem érdemes sok rizst palántázni, hiszen nem lesz elég víz a rizstermesztéshez. Nem is csoda, hogy Kínában úgy tartják, a víz egyenlő az élelemmel.

Ami a többi gabonát illeti, a parasztok hagyományosan ekkor kezdtek védekezni a termény kártevői ellen, de a xiaoman szoláris periódus idején gyakori meleg szél, a hirtelen viharok és a hirtelen széllökések is káros hatással vannak a termésre. A meleg szél miatt például felgyorsul a növény „anyagcseréje", túlságosan hamar beérik a gabona, túl gyorsan kiszáradnak a gabonaszemek, a sekély sikértartalmat ezek után már említeni sem kell. Ha nem védekeznének a xiaoman kedvezőtlen időjárása ellen, akkor 5-10 százalékkal, de súlyosabb esetben akár 30 százalékkal is csökkenhet a betakarított gabona mennyisége. A hagyományos védekezés a növények nedvesség-visszatartó képességének növelését volt hivatott növelni. Erre a célra hamut, illetve olajat kevertek a vízbe, és az ilyen vízzel szórták be a növényeket. Ha mód volt rá, akkor nitrogénnal és foszfáttal dúsították a növények táptalaját.