tippek |
A történelem során a nők helyzetét elsősorban a konfuciánus tanítások és egyéb társadalmi konvenciók határozták meg: az uralkodó parancsol alattvalóinak, apa a fiának, és férj a feleségének. A nők házasságkötés előtt apjuknak tartoztak engedelmességgel, azután pedig férjüknek, ha pedig megözvegyültek, akkor fiaiknak.
A feudális Kínában a nőknek nem volt beleszólásuk abba, hogy kivel kötnek házasságot, elvárták tőlük, hogy feltétel nélkül elfogadják a szüleik vagy fivéreik által elrendezett frigyet. A nők nem kezdeményezhettek válást, és férjük halála után újra sem házasodhattak. Bármilyen fiatalon is veszítették el férjüket, a nők életükben csak egyszer házasodhattak. Másrészt, férjük törvényesen magára hagyhatta őket, ha a feleség bűnösnek találtatott a következő hét bűn egyikében: nem tiszteli férje szüleit, meddő, buja, féltékeny, visszataszító betegsége van, kotnyeles vagy lop.
Ilyen kiszolgáltatott helyzetben a nők nem is álmodhattak politikai vagy vezető gazdasági szerepről.
A kétezer évnyi feudalizmus során azonban volt egy időszak, amelyben a nők nagyobb szabadságot élveztek. Ez volt a 618 és 765 között fénykorát élő Tang-dinasztia időszaka.
Miután Taizong császár trónra lépett, a kínai politika, gazdaság és kultúra óriási fejlődésen ment keresztül. Erős volt a belső kohézió, miközben más civilizációk spirituális és materiális eredményeit is sikeresen tette magáévá a birodalom, tovább emelve fényét. Taizong és más tehetséges uralkodók egy sor olyan intézkedést hoztak, amelyek gazdagabbá tették a birodalmat, egyszersmind az emberek javát is szolgálták. Ezzel lefektették a Tang-dinasztia virágzásának alapját.
A Tang-dinasztia fénykorában a fejlett termelés és az erős gazdasági alapok megmutatkoztak a filozófiában, politikában, művészetben, a társadalmi etikában, és a nők társadalmi helyzetében is.
A Tang-dinasztia megalapítása után nem sokkal, a császári udvar újraosztotta a földeket, hogy ezzel segítse a gazdaság alapját jelentő földművelést. Földet nemcsak a férfi családfők kaptak, hanem az özvegyek is, sőt, ha eltartottjaik voltak, akkor még nagyobb föld is járt nekik. Ezáltal a nők gazdaságilag függetlenebbek lehettek.
A nők egyenlő félnek tekintése a Tang törvényekben is megjelenik. E korban a házastársak közös megegyezéssel elválhattak. Történelmi források szerint ekkoriban nem volt szokatlan a válás és az újraházasodás a nők körében sem. Dunhuangból egy Tang-dinasztiabeli válási irat is előkerült. Így szól: „Mivel nem tudunk harmóniában együtt élni, jobb, ha különválunk. Remélem, hogy a válás után feleségem olyan fiatal és gyönyörű lehet, mint korábban, és kívánom, hogy találjon egy megfelelőbb férjet. Remélem, hogy a válás nem szül majd utálatot köztünk a jövőben." Ez a válási levél nemcsak a nők házasságon belüli egyenlőségének állít tanúbizonyságot, de a Tang-kori emberek nyitottságának is.
A császári család nőtagjait sem kötötte a korábbi és későbbi szigorúság. Gaozong és Suzong császárok uralkodása között összesen 98 hercegnő élt, közülük 61 házasodott meg, 24-en kétszer is, sőt, négy hercegnő háromszor házasodott.
A Tang-dinasztia korában is nagy fontosságot tulajdonítottak az oktatásnak, és e korban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat és esélyt kaptak a tanulásban is. A rengeteg Tang-kori költő közül sok nő volt, legjelentősebb közülük Shangguan Wen'er volt. A nőket nem zárták el a történelmi, politikai és katonai tudományok elől sem. A dinasztia alapításakor Pingyang hercegnő személyesen is részt vett a csatákban, egy női különítmény vezetőjeként segítve apját, Gaozu császárt. Taiping hercegnő, Gaozong császár lánya, személyesen vezette két palotaforradalom leverését is.
A kötetlenebb társadalmi közegben, ahol önálló társadalmi státusz illette meg a nőket, a tanult Tang-kori nők nagyon különböztek a korábbi dinasztiák nőitől. Például annyi bort ihattak, amennyit csak tudtak, és senki sem szólta meg őket, ha a fogadókban hangosan énekeltek. Szabadon járhattak-kelhettek, és még lovaspólóban is összemérhették tudásukat a férfiakkal. A Tang-dinasztia alatt a nők függetlenül vehettek részt társadalmi eseményeken vagy kezdhettek üzletbe. Több nő még a politikában is nagy befolyásra tett szert. Erre természetesen a legjobb példa Zhangsun császárné, a kínai történelem egyik leghíresebb női alakja.
