tippek |
A mangzhong érkezése jelzi a gabonák, például az árpa és a búza érését, így ez egy igen mozgalmas időszak a földművesek számára.
Az évszakjelölőket évezredekkel ezelőtt alkották meg, hogy segítsék a mezőgazdasági termelést. Ezen időbeosztás azonban tovább él a kínai kultúrában, és az év egy-egy időszakához speciális ételek, kulturális események és egészségmegőrzési tanácsok kapcsolódnak.
Következzen hét olyan dolog, amit eddig talán nem tudott a mangzhong idejéről:
A korábbi évszakjelölőkhöz képest több csapadék hullik mangzhong alatt. A Jangce középső és alsó folyásánál beköszönt a szilvás esőzés időszaka. Júniusban és júliusban gyakori esőkkel járó, szinte folytonos felhős ég borul a vidékre. Ez egybeesik a szilva érésével, innen ered az időszak neve. A szilvás esőzés időszaka nagyon alkalmas a rizs-, zöldség- és gyümölcstermesztésre. 
A palántavédést jelentő anmiao egy hagyományos földműves ünnep Anhui tartomány déli részén, aminek gyökerei a Ming-dinasztia (1368-1644) elejére nyúlnak vissza. Minden évben a mangzhong beköszöntével áldozatot mutatnak be a jó termésért. Az emberek különböző fajta kenyereket készítenek búzalisztből, és zöldséglevekkel színezik őket. Ezeket a kenyereket áldozatként mutatják be a jó termés és az emberek épsége érdekében.
Az ősi Kínában a holdhónap második napján ünnepelték a virág istennő érkezését. Az emberek a mangzhong idején áldozati szertartásokat mutattak be, hogy így köszönjenek el a növényeket éltető istennőtől, és kifejezzék hálájukat.
Ma ez a szokás Kína legnagyobb részén már kihalt. Az ünnep mozgalmasságáról és fokozott hangulatáról Cao Xueqin klasszikus regényének, A vörös szoba álmának 27. fejezetében is olvashatunk. 
A délkeleti Guizhou tartomány dong kisebbségének fiataljai sárbirkózást tartanak mangzhong idején. Ezen a napon friss házasok, jó barátaik társaságában, rizst ültetnek. Munka közben sárral dobálják meg egymást. A nap végén akit a legtöbben dobáltak meg sárral, az bizonyul a legnépszerűbbnek.
Dél-Kínában májusban és júniusban érik a szilva. Egy legenda szerint Cao Cao és Liu Bei, a három királyság időszakának (220-280) két központi alakja hősökről társalgott, miközben zöld szilvát főztek.
A zöld szilva egy sor létfontosságú nyomelemet és ásványi anyagot tartalmaz. Segít a vér tisztításában, csökkenti a lipidek szintjét a vérben, elűzi a fáradtságot és vonzóbb külsőt ad. Azonban a zöld szilva még rendkívül fanyar, ezért fogyasztása előtt meg kell főzni. A mangzhong alatt kerüljük a zsíros vagy erősen fűszerezett ételeket – ezt az egészségmegőrzési tanácsot adta Sun Simiao, a Tang-dinasztia gyógynövényszakértője több mint ezer évvel ezelőtt.
Általánosságban, ilyenkor leginkább zöldségeket, valamint rizstől és búzától különböző gabonákat tanácsos fogyasztani, amelyek csökkentik a vérnyomást és a koleszterinszintet. A mangzhong alatt kevesebb bárány- és disznóhús, erős paprika, hagyma és gyömbér fogyasztását javasolják azoknak, akik gyakran érzik magukat nagyon szomjasnak vagy fáradtnak.
A mangzhong alatt nagyon forró az időjárás, ezért a hűsítő hatású zöldségek és gyümölcsök evését javasolják.
Az egyik legjobb választás a balzsam körte. Rendkívül lédús, és úgy tartják róla, hogy gyógyító hatása is van, ami segít a magas vérnyomással és a magas vércukorszinttel küzdőknek.
A többi ajánlott étel között van a paradicsom, az uborka, a padlizsán, a zeller, a spárga, a görögdinnye és az eper. A kínai hagyományos orvoslás elmélete szerint ezek a zöldségek és gyümölcsök mind hideg természetűek, amelyek segítenek elűzni a testben felhalmozódott forróságot és segítik az emésztést.
A 24 évszakjelzőt az alapján állapítják meg, hogy a nap melyik csillagképben jár. Kezdetben csak Kínában használták e rendszert, azonban ma már a világ számos pontján követőkre talált. Több ezer évvel ezelőtt az évszakjelzőket a mezőgazdasági termelés segítésére hozták létre Kínában. Az egyes évszakjelzőkhöz kapcsolódó ünnepek, különleges ételek, családi összejövetelek vagy akár egészségtippek jól tükrözik Kína kulturális és történelmi gazdagságát.
(China Daily)
