A xiaoshu (小暑) az említett 24 évszakjelölő közül sorrendben a tizenegyedik szoláris periódus. A kínai szó magyar fordítása: „kis forróság". A xiashu szóból a xiao jelentése: kicsi. A shu szó pedig azt jelenti, hogy „forróság, forró időjárás". A két szó együtt tehát azt jelenti, hogy „kisebb forróság", az ezután következő, azaz tizenkettedik szoláris periódus lesz ugyanis majd a dashu, vagyis „nagy forróság". Érdekes, hogy az említett két évszakjelölőnek a tizedik szoláris periódussal, a nyári napfordulóval együtt külön elnevezése is van: sanfu, azaz „a három legmelegebb időszak" néven is emlegetik ezt a június 21-e körül kezdődő és augusztus 7-e környékén befejeződő három szoláris periódust.
De most még csak a forróság kellős közepén járunk, a becsapósan kis forróságnak nevezett megközelítőleg két hétben. Akárcsak a többi szoláris periódus esetében, most is elmondható, hogy ebben az időszakban is más a hőmérséklet, mint az ezt megelőzőben és az utána következőben. Még melegebb lesz, mint korábban, de még mindig nem annyira, mint, nevéhez méltóan, a dashu, azaz „nagy forróság" szoláris periódus idején.
A xiaoshu periódus akkor kezdődik, amikor a nap az égi hosszúság 105. fokára ér, ami a Gergely-naptár szerinti július 21-e körüli időpontot jelent. A xiaoshu évszakjelző vége július 22-e körül van, ekkor a nap az égi hosszúság 120. fokát éri el.
Dél-Kínában a napi átlaghőmérséklet a „kis forróság" idején 26 Celsius-fok körül van, a folyóvölgyek területén pedig elérheti a 30 Celsius-fokot is. Ugyanakkor Kínai északnyugati fennsíkjának északi részén még akár havat is lehet ilyenkor találni. De zúzmarát mindenképpen.
A xiaoshu két hete után Kína legnagyobb részén megkezdődik az esős időszak. A gabona ilyenkor gyorsan nő. Az ország néhány területén, például Dél-Kína nyugati részén ez a monszun időszaka, ezért ilyenkor ott gyakoriak a zivatarok, a villámlások, sőt a jégesők is, ezek nyomán pedig előfordulnak olyan természeti katasztrófák, mint az árvizek és földcsuszamlások. Ugyanakkor Dél-Kína keleti részein ilyenkor nem ritka a szárazság, azaz Kínában gyakran egyszerre kell küzdeni az aszállyal és az árvízzel. Mindenesetre a kínai mezőgazdaság számára különösen kritikus időszaknak számít a xiaoshu szoláris periódus, ha az éves gabonatermés tragikusan alakul, akkor annak általában ez az időszak az okozója.
A kínai népi meteorológiai megfigyelés szerint ha xiaoshu idején déli a szél, akkor dashu idején nem lesz eső; ha xiaoshu idején sok a mennydörgés, akkor dashu idején árvíz lesz.
A xiaoshu az az időszak, amikor a test yang qije a legerősebbnek számít. (A yang a yin és yang ellentétpárban a férfi princípium, a qi, magyarosan csi pedig a test belső energiája.) Egy kínai mondás szerint a tavasz és a nyár táplálja a yangot. Ez a kínaiak szemében azt is jelenti, hogy az embereknek a tavaszi és nyári hónapokban igyekezni kell a munka és a pihenés egyensúlyát megteremteni, amivel védeni tudják a test yang qijét.
A热在三伏, re zai sanfu, azaz „forróság a három rejtettnél" kifejezés is magyarázatra szorul. A sanfu jelentése három tíznapos forró periódus, kánikula, de a fu valóban tulajdonképpen azt jelenti, hogy „rejtett, rejtőzködő". A magyarázat szerint a xiaoshu szoláris periódus idején a nagy meleg miatt ajánlatosabb az árnyékban vagy valamilyen fedett helyen elrejtőzve lenni.
Van egy másik idetartozó pekingi mondás is, mégpedig az ebben a szoláris periódusban fogyasztásra ajánlott ételekkel kapcsolatban: „头伏饺子 / 二伏面，/ 三伏烙饼摊鸡蛋" toufu jiaozi / erfu mian / sanfu laobing tan jidan. A „kis forróság" idején a kínai konyha azon fogásait ajánlatos enni, amelyek „csökkentik a forróságot". A három tíznapos szakaszból az elsőben, a mondás szerint az első fu idején a jiaozi nevű kínai húsos táskát, a második fu idején tésztalevest, a harmadik fu idején pedig tojásos lepényt hasznos enni. Ezek az ételek ugyanis megizzasztják a testet, és a verejtékkel együtt távoznak a szervezetből a méreg- és salakanyagok.
De persze nem csak az iménti három ételt ajánlja a népi bölcsesség fogyasztásra a nagy meleg időszakában. Zabkása, árpából készült étel, lótuszlevél, illetve különböző babfajtákból készült levesek is kerülhetnek ilyenkor az asztalra.
