A dashu (大暑) az említett 24 évszakjelölő közül sorrendben a tizenkettedik szoláris periódus. A kínai szó magyar fordítása: „nagy forróság". A dashu szóból a da jelentése: nagy, bár esetünkben nyugodtan fordíthatjuk rettentő, elképzelhetetlen, kibírhatatlan, észvesztő, döglesztő, szaharai vagy valamilyen más túlzó szóval is. A shu szó pedig azt jelenti, hogy „forróság, forró időjárás". A két szó együtt tehát azt jelenti, hogy „nagy forróság". És nem is csak az ezt megelőző, azaz tizenegyedik szoláris periódus, a xiaoshu, vagyis „kis forróság" két hetéhez képest, hanem minden tekintetben. Ez az a meleg, amire Kínában maximum számítani lehet. Akinek pedig ez nem elég, az tényleg ölelje meg a kemencét, ahogy a magyar nép mondja, mert ennél a dashu melegénél melegebb nem lesz Kínában.
Érdekes, hogy az említett két évszakjelölőnek „kistestvérükkel" (legalábbis ami az elviselhetetlen forróságot jelenti), a tizedik szoláris periódussal, a nyári napfordulóval együtt külön elnevezése is van: sanfu, azaz „a három legmelegebb időszak" néven is emlegetik ezt a július 7-e körül kezdődő és augusztus 7-e környékén befejeződő három szoláris periódust.
A dashu tehát az év legforróbb két hete Kínában, ilyenkor az ország számos részén előfordul 40 Celsius-foknál is magasabb hőmérséklet. Dél-Kínában ebben a periódusban számlálják a legtöbb napfényes órát és a legnagyobb hőmérsékleteket. Dél-Kína nyugati részén ebben a két hétben esik a legtöbb eső, ekkor van a legtöbb villámlás, és ekkor legmagasabb a hőmérséklet is, bár ezen a területen ez „csak" 30 Celsius-foknál melegebbet jelent. Dél-Kína keleti részén is ekkor vannak a legmelegebbek, ami itt 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletet jelent.
Ebben az időszakban délutánonként gyakoriak a villámlások. Egy régi kínai mondás szerint pedig: „A keleti villámlások nem hoznak esőt, a nyugati (más változatban: déli) villámlások ugyanakkor azonnal meghozzák azt".
A dashu periódus akkor kezdődik, amikor a nap az égi hosszúság 120. fokára ér, ami a Gergely-naptár szerinti július 22-e körüli időpontot jelent. A dashu évszakjelző vége augusztus 7-e körül van, ekkor a nap az égi hosszúság 135. fokát éri el.
A kínai népi meteorológiai megfigyelés szerint ha xiaoshu idején déli a szél, akkor dashu idején nem lesz eső; ha xiaoshu idején sok a mennydörgés, akkor dashu idején árvíz lesz.
Egy másik nyárral kapcsolatos mondás szerint „Télen ne ülj kőre, nyáron ne ülj fára". A téli hideg kő nem igényel magyarázatot, de mi a baj a nyári fával. Nos, ilyenkor nagy az esély rá, hogy a fa korábban esővizet szívott magába, és amikor a nap rásüt, ez a felszívott nedvesség távozik a fából. Ha valaki ilyen fára ül rá, akkor azt kockáztatja, hogy valamilyen nedvesség okozta betegséget, például ízületi gyulladást kap. És ez még akkor is így van, ha a fa kívülről egyébként száraznak tűnik – figyelmeztet a hagyományos kínai bölcsesség. Ezért az idős kínai emberek nemigen szoktak fából készült kerti széken ücsörögni nyáron.
Az idősek és a legfiatalabbak vannak a legtöbb veszélynek kitéve dashu, nagy forróság idején. De mindenki másnak is ügyelni kell arra, hogy ne maradjon sokáig a tűző napon, hogy aludjon eleget, valamint hogy a szoba hőmérsékletét megfelelő szinten tartsa. Egészségügyi szempontból rendkívül fontos, hogy sok vizet igyunk, de a folyadékbevitel egyéb formáival, a levessel, a gyümölcslevekkel, nota bene a sörökkel sincs semmi baj.
A hagyományos kínai orvoslás úgy tanítja, hogy „Dong bing xia zhi", azaz a téli betegségek kikúrálására a nyár a legjobb időszak. Ha tehát krónikus hörghurutunk és/vagy, tüdőtágulásunk (emfizéme) és/vagy hasmenésünk és/vagy reumánk volt télen, akkor most már igazán ideje gyökerestül kiirtani a bajt.
Ami a mezőgazdaságot illeti, a magas hőmérséklet egy bizonyos fokig jó a növényeknek, de a dashu idején gyakori rettentő forróság már nem az. Dél-Kína nyugati részén, mint már volt róla szó, ilyenkor van a legtöbb eső, napsütés és a legmagasabb hőmérséklet, és ezek így együttesen már hasznosak a mezőgazdaság számára, csak éppenséggel gyakoriak az árvizek is. Ugyanakkor Dél-Kína keleti részén kevés az eső, ezért ott az aszály károsítja a termést.
A dashu szoláris periódus néhány területen egyébként a tücsökviadalokról is híres. Vidéken ilyenkor mindent betölt a tücskök, kabócák hangja, sok helyen pedig a tücsökviadalokon izguló embereké is.
