A kínai szoláris naptár 24 szakaszra osztja fel az évet. Ezeket a szakaszokat évszakjelzőknek vagy szoláris periódusoknak is lehet magyarítani, de a lényeg az, hogy máig nagy szerepük van az év során végzett paraszti munkák beosztásában, de hasonlóan fontosak a városi ember számára is, mégpedig az egészséges életmód kialakítása miatt.

A hanlu (寒露) az említett 24 évszakjelölő közül sorrendben a tizenhetedik szoláris periódus. A kínai elnevezés magyar fordítása: „hideg harmat". A hanlu szó lu eleme a tizenötödik szoláris periódus elnevezéséből már ismerős lehet, hiszen a bailu (白露) magyar fordítása: „fehér harmat". A hanlu második szótaga ugyanez a harmat jelentésű „lu". A han szó pedig azt jelenti, hogy „hideg".

A hanlu, azaz hideg harmat akkor kezdődik, amikor a nap az égi hosszúság 195. fokára ér, ami a Gergely-naptár szerinti október 8-a körüli időpontot jelent. A hanlu szoláris periódus vége általában október 23-ra esik, akkor a nap az égi hosszúság 210. fokát éri el.

Amíg tehát a bailu, fehér harmat idején még csak megjelent a hideg idő előhírnöke, addig két szoláris periódussal később már itt az újabb hidegfokozat, amit az is jelez, hogy a harmat az előzőnél is hidegebb lesz októbernek ebben a két hetében. A harmat lassan-lassan zúzmarává kezd változni.

A hanlu szoláris periódus idején a dél-kínai Nanling-hegység területén beköszönt a valódi ősz, ugyanakkor Északkelet- és Északnyugat-Kínában már a tél kopogtat az ajtón. A fővárosban, Pekingben a sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy a hideg harmat két hete alatt jön el az első őszi fagy. Az egész évben havas Qinghai–Tibeti-fennsíkot most nem számítva Északkelet-Kínában és Hszincsiang északi részén ebben a két hétben kezd el hullani a hó.

Hanlu, azaz hideg harmat idején Dél-Kína legnagyobb részén tovább csökken a hőmérséklet. A napi középhőmérséklet általában már 20 Celsius-fok alatt van, és még a Jangce folyó mentén is ritkán van melegebb ilyenkor 30 Celsius-foknál, a legalacsonyabb hőmérséklet viszont már a 10 Celsius-fokot sem éri el. Az északnyugati fennsíkon néhány mély völgy és alacsonyan fekvő terület kivételével a napi átlaghőmérséklet általában 10 Celsius-fok alatt marad. Ha mindenképpen ragaszkodunk a négy évszakos felosztáshoz, akkor azt kell mondanunk, hogy ezeken a területeken már megérkezett a tél. Az itteni havas és fagyos táj ugyanis nem igazán hasonlít a dél-kínai őszi tájképre.

A hideg harmat két hete után Kína legtöbb része hideg anticiklon hatása alá kerül. Ezzel véget ér az esős időszak, kitisztul, napos lesz az égbolt, és ugyan az éjszakák hidegek, de a nappalok nem annyira. A legjobb időszak ez az őszi betakarításhoz. A viharok és villámlások már csak Kína néhány részén jellemzőek ilyenkor, például Jünnanban, Szecsuanban és Guizhouban. Észak-Kínában azonban az októberi csapadék mennyisége már csak fele a szeptemberinek, Északnyugat-Kínában pedig maximum 20 milliméter csapadékot látnak ilyenkor, ami már olyan kevés, hogy néha veszélyezteti a szántást, és a téli búza növekedését.

A hideg harmattól kezdődően csökken a hőmérséklet, ezért az influenzás esetek száma hirtelen megugrik. Az idős emberekre pedig még további betegségek is leselkednek, mint például a krónikus hörghurut, az asztma, a tüdőgyulladás, a szélhűdés és az érszakadás. A statisztikák azt mutatják, hogy ha a krónikus hörghurutban szenvedő betegek megfáznak, akkor akut asztmás rohamaik lesznek. Ezért mindent meg kell tenni azért, hogy elkerüljük a megfázást. Vagyis az időjárással, mint mindig, most is vigyázni kell. Főleg természetesen az időseknek kell odafigyelniük arra, hogy miket csinálnak a nap folyamán. Nem szabad túlságosan megerőltetni magukat, és az egészségük védelme érdekében elegendő időt kell szánniuk a pihenésre.

A szoláris periódusokat ötnapos szakaszokra, úgynevezett pentádokra osztották fel. Ezeknek a pentádoknak sokszor igencsak költői, de legalábbis érdekes neveket adtak. A hanlu, hideg harmat két hetének három ötnapos szakaszáról mindkét állítás elmondható.

Az első pentád neve: „A vendég vadlibák megérkeznek". A vándorló vadlibák egy része már nyáron elkezdi a költözést, ezeket vendéglátóknak nevezi a népi bölcsesség Kínában. A később vándorútra kelő vadlibák pedig a vendégek. Ugyanakkor ennek az első ötnapos szakasznak az elnevezését úgy is lehet értelmezni, hogy „a vadlibák megérkeznek a vízpartra".

A második pentád neve egészen enigmatikus: „a verebek bemennek az óceánba, és kagylóvá változnak".

A hanlu utolsó 5 napjának pedig ez a neve: „a krizantémok sárgán virulnak". Ez szintén nem rossz elnevezés, főleg ha valaki már látott ősszel virágba boruló krizantémokat. A krizantém ugyanis azon kevés virágok egyike, amelyek ősszel virágoznak.