A bagoly arca lapos, a két szeme az arc elülső részéről magasodik, a nagyobb, tágabb kép észlelése érdekében forgatnia kell a fejét. Mindezeknek köszönhetően elképzelhetetlenül rugalmas a nyaka. Az ősiek a nyakrészek betegségeinek gyógyítása végett praktikusan a bagoly testhelyzetétől tanulták a nyak forgatását, mozgatását.

Konkrétan, lépésről lépésre a következő módszereket lehet megtanulni.

Először a két kezét tegye hátra a feje mögé, a tíz ujját fűzze össze, a két tenyerét tartsa felfelé. Aztán lassan emelje fel a fejét, fölfelé egyenesítse ki a két kart, közben feszítse ki a mellkasát, a középső hátgerinc iránya felé mozgassa a két lapockacsontot, utána lassan-lassan szívja be a levegőt.

A második lépés: lassan hajtsa le a fejét, lazítsa el a két vállát és a két karját, közben nem változik az összefűzött tíz ujj helyzete, a hátizmot viszont lazítsa el. Ez olyan érzés, mintha levenné a terhet a hátáról. Az egész hátgerinc ellazulásával párhuzamosan lassan fújja ki a levegőt.

Végezetül lassan forgassa bal felé a fejét addig, ameddig csak lehet. A szem a távolba néz. A két kar ebben a helyzetben marad néhány másodpercig, majd a hát mögött meglazíthatja a két kart. A mozgássort követően ugyanígy fordítsa jobb felé is a fejét.