Mi a környezeti egészségmegőrzés? A levegő, a víz, a napfény, a talaj, a növények, a lakás, az emberi és társadalmi tényezők közösen alakítják ki azokat a külső feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi élethez és munkához. A kínai hagyományos filozófiában az ember és a természet közötti kapcsolat szerves egység. A kellemes lakókörnyezet biztosíthatja a munka és az élet normális rendjét, és elősegítheti a hosszú életet, valamint kedvező a nemzet fellendüléséhez. Ellenkező esetben viszont nemcsak károsíthatja az egészséget, hanem hosszú távú potenciális veszélyeket hordozhat, és veszélyeztetheti az utódokat is, ha nem jól kezeljük az élet során, az életmód okán keletkezett káros anyagokat. Az epidemiológiai tanulmányok kimutatták, hogy a betegségek 70–90%-a kapcsolódik a környezethez. Ha hosszú életet akarunk élni, akkor harmonikus kapcsolatot kell létrehoznunk és fenntartanunk a külső környezettel.

1. Természeti környezet és egészség

Az ősi kínainak nagy hangsúlyt fektettek az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatra, és úgy gondolták, hogy minden életnek megvan a neki megfelelő legjobb környezete és körülménye. A kínai fengsuj olyan gondolatrendszer és művészet, amely megmutatja, hogy miként lehet ilyen környezetet keresni. A fengsuj hangsúlyozza, hogy az ember és a természet harmonikusan élhetnek egymás mellett.

A hagyományos kínai orvoslás szerint a természet minősége közvetlen hatást gyakorol életünk hosszúságára. Ezért nemcsak arra kell törekedni, hogy alkalmazkodjunk a természeti környezet változásához, hanem annak átalakításában is részt kell vennünk, és olyan környezetet kell kialakítanunk, amely javíthatja az egészségünket és csökkentheti a megbetegedés esélyét.

A Huangdi belgyógyászati könyve szerint azok az emberek lesznek hosszú életűek, akik friss levegőn, hideg hegyekben élnek, a szennyezett levegőben, alacsonyan fekvő területeken élőknek viszont rövid lesz az életük. Sun Simiao neves kínai orvos a Kész ajánlás az értékes orvosi receptekről című könyvében megjegyezte, hogy a nyugodt élet szempontjából az a megfelelő környezet, ahol a ház mögött hegy, előtte folyó van, a levegő friss, a föld termékeny, a tavasz pedig tiszta. A kínai templomokat és az uralkodói palotákat már ősi idők óta hegyekben, szigeteken és erdő melletti gyönyörű helyeken építették. Ebből is tudhatjuk, hogy az ősi kínaiak külön elvek alapján nagy figyelemmel végezték az egészségmegőrzés szempontjából hasznos helyek kiválasztását.

Milyen a hosszú életre alkalmas természeti környezet? Az ősi és mai elméletek alapján az alábbi feltételeket sorolhatjuk fel: tiszta és elegendő víz, friss levegő, megfelelő mennyiségű napfény, jó növényzet és szép táj. Az ilyen természeti környezet nemcsak az emberek alapvető anyagi szükségleteit elégíti ki, hanem megfelel a lelki követelményeknek is, sőt összehangolja a különböző nemzetiségeket és szokásokat.

De mostanában egyre több az olyan kedvezőtlen természeti tényező, amelyek veszélyeztetik az életünket. A víz, a levegő, a talaj nélkülözhetetlen összetevői az életünknek. Ha egészségesen akarunk élni ezen a földön, akkor gondosan kell kiválasztanunk a megfelelő természeti környezetet, illetve védelmi intézkedések meghozatalára is szükség van.

2. Lakókörnyezet és egészség

Életünk több mint felét a lakásban töltjük, tehát fontos az egészségmegőrzés szempontjából kedvező lakást választani. Hogyan alakítsunk ki kényelmes és nyugodt lakókörnyezetet? A kívánt lakókörnyezetről az alábbi három szempont alapján gondoskodhatunk:

2.1. A lakás helyének meghatározása

A lakás lehetőleg legyen hegy és folyó mellett. Télen a hegyen növő fák útját állhatják az erős homokviharnak, lelassíthatják a hideg légáramlást. Nyáron pedig a sűrű erdő csökkentheti a napsugárzás hatását, kellemesebbé teheti a nagy meleget. Az erdei madarak hangja szebbé teszi az életünket. A folyó kényelmessé teszi az otthoni vízellátást, a tiszta tavasz párássá teszi a levegőt, és jó hatással van az egészségünkre.

2.2. A lakóhely tájolása

A lakás helyével összefügg a lakás tájolása. Az északi féltekén élők számára a legjobb, ha a lakás délre néz, mert az ilyen irányú fekvés elősegítheti a szobahőmérséklet szabályozását. Télen északnyugati szelek szoktak fújni, ha északi irányra néz a ház ajtaja, akkor azon befúj a szél. Nyáron a délkeleti szél a leggyakoribb, ez kiszellőzteti a lakást és enyhíti a meleget.

A másik előnye a délre néző tájolásnak a nagyobb természetes fény. Egész évben délre látható a nap. A forró nyáron csökken a nap és a lakás déli fala közötti szög nagysága, így kevesebb napsütés éri a falakat és az ablakokat. Mindezek miatt hűvösebb lesz a lakásban.

Télen viszont teljesen más a helyzet. Ekkor azt szeretnénk, ha több napfény érkezne kívülről. Télen a nap nagyobb szöget zár be a lakás déli falával, vagyis jobban és valamivel hosszabb ideig világítja meg a lakás belsejét.

2.3. Helyi feltételek alapján történő tervezés

A lakás tervezésekor figyelembe kell venni a helyi időjárást, szokásokat és anyagi feltételeket, pl. Észak-Kínában kevés az esővíz, ezért kicsi a háztetők lejtése, Dél-Kínában viszont sok az eső ezért a tetők meredekek, hogy megvédjék a házakat a nedvességtől.

A falvastagság tervezésekor az északkeleten élő kínaiak általában a vastag, téglafalú lakást szeretik a hosszú hideg tél miatt. Az olyan hagyományos lakhelyek, mint például az Észak-Shaanxi lakóbarlang, a vándorló nomádok jurtája, valamint a délnyugat-kínai bambuszház az adott terület különleges éghajlati és földrajzi jellemzőit tükrözik.