November 26-án Bukarestben tartották Kína és Kelet- és Közép-Európa (KKE) vezetőinek csúcstalálkozóját, amelyen a bukaresti akcióprogramot is közzétették. A bukaresti akcióprogram politikai, gazdasági és kulturális területen teremti meg a Kína és Kelet- és Közép-Európa közötti együttműködések alapját. Célja tovább mélyíteni a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, megerősíteni a kölcsönös befektetéseket, és egyensúlyba hozni a kereskedelmi mérleget a fenntartható és tartós együttműködés érdekében Kína és Kelet- és Közép-Európa között.

A bukaresti akcióprogramban meghatározták, hogy évente tartanak csúcstalálkozót, így jobban felügyelhetik az együttműködések eredményeit, és tökéletesíthetik, javíthatják az együttműködések irányát, továbbá középtávú együttműködési tervet dolgoznak ki. Li Jun, a Kínai Modern Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének KKE térséggel foglalkozó szakértője a bukaresti akcióprogramot úgy minősítette, mint ami meghatározza Kína és Kelet- és Közép-Európa együttműködéseinek részletes tartalmát, és amelyen keresztül jobban megvalósíthatják a különbőző együttműködési terveket. Mint elmondta: „Kína és Kelet- és Közép-Európa országai között hagyományosan baráti a kapcsolat. Jelenleg Kína Lengyelországgal és Szerbiával stratégiai együttműködési partnerségi, Romániával átfogó együttműködési partnerségi, Horvátországgal pedig baráti együttműködési partnerségi szintű kapcsolattal rendelkezik. A bukaresti akcióprogram egy éves csúcstalálkozó-mechanizmust hozott létre, amely szilárd politikai alapot teremtett Kína és a KKE régió között."

November 25-én több rangos közép- és kelet-európai sajtóorgánum is közölte Li Keqiang kínai miniszterelnök Üdvözlet a messzi folyókon és hegyeken túlról – Kína és a közép- és kelet-európai országok vezetői találkozójának alkalmából című írását.

A kínai miniszterelnök szavai szerint bármilyen messze is van Kína Közép- és Kelet-Európától, a kínaiak és a térség lakóinak szíve mégis összefonódik. Az ország megalapításakor a közép- és kelet európai államok elsőként ismerték el hivatalosan is a Kínai Népköztársaságot, amivel az új baráti együttműködésük is kezdetét vette. Az évek során mindig segítséget nyújtottak a legnagyobb szükség idején, természeti katasztrófák vagy éppen gazdasági nehézségek során. Ezt a mély barátságot Kína és Közép- és Kelet-Európa népei örökkön-örökké ápolni fogják. 2012 áprilisában Wen Jiabao, akkori kínai miniszterelnök részt vett a Kína és Kelet- és Közép-Európa közötti első vezetői találkozón, ezzel vette kezdetét az együttműködés. Az év szeptemberében hivatalosan is létrehozták a Kína–KKE együttműködési titkárságot a kínai Külügyminisztériumban. Két év alatt a Kína–KKE együttműködési mechanizmus keretében sok programot tartottak, például idén júliusban Chongqingban a Kína–KKE helyi kormányzatok vezetői konferenciáját, amelyen nemcsak politikusok, hanem több mint 600 vállalkozó is részt vett. Ez jól mutatja, hogy az idén márciusban hivatalba lépett Li Keqiang miniszterelnök szintén fontosnak tartja a Kína–KKE együttműködési mechanizmust. Dr. Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint Li Keqiang miniszterelnök bukaresti útja mélyreható hatást gyakorol Kína és a régió kapcsolataira. Mint elmodnta: „Li Keqiang egyébként nem először jár a régiónkban. Tavaly, 2012-ben még miniszterelnök-helyettesként Budapesten járt és folytatott tárgyalásokat. Azt is mondhatjuk, hogy régi ismerősként, régi barátként fogadtuk itt Közép-Európában Li Keqiangot. Azt hiszem, hogy ha ez a rendezvény-sorozat folytatódik, tehát, ha jövőre is megrendezésére kerül valamelyik közép-európai országban a kínai–közép-európai miniszterelnöki találkozó, akkor egy igazán sikeres együttműködési sorozatról beszélhetünk majd. Én azt gondolom, hogy Magyarország számára Kínával a mezőgazdasági együttműködés nagyon fontos lehet. Egyébként ez Kína számára is igen fontos lehet, hiszen Magyarország egy nagyon nagy mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező ország. A magyar mezőgazdasági termékek kiváló minőségűek, nemcsak hogy megfelelnek, hanem sokszor jobbak is, mint az európai sztenderdek, mint az európai követelmények. Kínában mindenközben pedig a növekvő életszínvonalnak köszönhetően egyre nagyobb igény van a jó minőségű, környezettudatos, és főleg biztonságos élelmiszerforrásra. Tehát Magyarország részéről egy erős exportlehetőség lehetne Kína, ami egyben ugye a magyar kereskedelmi passzívumot csökkenhetné."

A bukaresti akcióprogram részletesen foglalkozik Kína és a KKE régió közötti kereskedelmi és gazdasági együttműködésekkel. Ezzel kapcsolatban bejelentették, hogy 2014-et Kína és a KKE régió befektetésösztönző évévé nyilvánították. Jövőre Kína és a KKE országok illetékes miniszterei a befektetések előmozdításáról tartanak majd értekezletet és a makrogazdasági politikákról szóló szemináriumot, illetve kínai befektetési fórumot és a KKE-i termékek exportcélú kiállítását is megtartják Kínában. Liu Zuokui, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európa Kutatóközpontjának Közép- és Kelet-európai Regionális Kutatóintézetének kutatója úgy véli, hogy az akcióprogram egyértelműen rámutat az együttműködő felek előnyeire, és hozzájárul a többoldalú, több területet felölelő együttműködések fejlesztéséhez. Mint elmondta: „Úgy vélem, hogy a bukaresti találkozón továbbra is Kína és a KKE régió saját előnyeit és különleges területeit hangsúlyozzák, például az infrastrukturális és a mezőgazdasági együttműködéssel, és a nukleáris energia terén való együttműködéssel, ami egy új területet jelent a Kína–KKE együttműködésekben. Emellett a kis- és középvállalatok közötti együttműködésekről és befektetésekről is esett szó. Az együttműködési lehetőségeket rejtő iparágakat nem egyből, hanem többéves együttműködés után találták meg."

2001-ben Kína és Közép- és Kelet-Európa 16 országa közötti kereskedelmi volumen 4,3 milliárd dollár volt. 2012-ben ez a szám 52,1 milliárdra emelkedett, amely évente átlagosan 27% fölötti növekedést jelent. A kereskedelem élénküléséhez nagyban hozzájárult, hogy az elmúlt években Kína több mint 100 kereskedelmi és gazdasági delegációt küldött a régió országaiba. Továbbá, az utóbbi években Kína Magyarországgal és Albániával valutacsere-egyezményt írt alá, Romániával pedig több mezőgazdasági szerződést is kötött, miközben a KKE országok infrastrukturális fejlesztéseiben is egyre nagyobb szerepet játszik Kína. Dr. Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet kutatója a Kína–KKE gazdasági és kereskedelmi együttműködésekről elmondta: „Én azt gondolom, hogy például Magyarország és Kína között már olyan jók a kulturális kapcsolatok, hogy ezt követne kell a gazdasági, kereskedelmi és befektetési együttműködések javulásának is. Kínában most rengeteg fölös pénz van, nagyon nagy Kína devizatartaléka. Ezeket a pénzeket Kínának be kell fektetnie, ahol tudja. Ezzel szemben Közép-Európában most az Európai Unió gyengélkedése és a gazdasági növekedés lassulása miatt szükség van erre a friss tőkére és lendületre. Ez azt jelenti, hogy a két fél között egy olyan együttműködési lehetőség tűnik fel, amit mind a két félnek érdemes kihasználnia. Kína nagyon jó befektetési lehetőségeket találhat Magyarországon és Közép-Európában, ahonnan technológiát és tudást vihet haza. Közép-Európa számára pedig remélhetőleg ezek a befektetések munkahelyet teremtenek és a gazdasági növekedést is elősegítik. A két régió között már erősen növekszik a befektetési és kereskedelmi kapcsolatok volumene. Ez még mindig elmarad attól a potenciától, azoktól a lehetőségektől, amiket el lehetne érni. Én azt gondolom, hogy mindkét fél vezetői felismerték, hogy ezen a téren még igen nagy lehetőségek és jövőbeli hasznok rejlenek mind a két oldal számára."