Jelenleg a 16 közép- és kelet-európai országnak Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere Ázsiában. Ugyanakkor a 2012-es statisztikai adatok szerint ez a kereskedelmi volumen a Kína-EU kereskedelem mindössze tizede. A gazdasági, kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fejlesztésének egyik fontos részét képezi Kína részvétele a kelet- és közép-európai országok infrastrukturális beruházásaiban. Li Keqiang kínai miniszterelnök a bukaresti találkozó első munkanapján Orbán Viktor magyar, és Ivica Dacic szerb miniszterelnökkel együtt jelentette be, hogy közösen korszerűsítik a Budapest-Belgrád közötti vasútvonalat. Li Jun, a Kínai Modern Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének KKE térséggel foglalkozó szakértője úgy vélte, hogy a magyar-szerb vasúti projektben Kínának egyrészt módja nyílik vasúti termékeit exportálni, másrészt hozzájárul a Kína és a térség országai közötti áruszállítási csatornák fejlődéséhez. Mint elmondta: „Egyrészt elősegíti a kínai vasúti termékek exportját, kihasználva a fölös kínai termelési kapacitást, és emeli a kínai ipari termékek és technológiák színvonalát. Másrészt pedig javítja a KKE térség áruszállítási képességét, hozzájárulva az Ázsia és Európa között létrejövő új selyemút építéséhez."

Liu Zuokui, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója szintén úgy véli, hogy a Budapest-Belgrád közötti vasúti projekt egy példamutató együttműködési program lehet, amellyel a kínai gyorsvasút-technológia először jutna el a KKE térségbe. Ez egyszerre járna politikai és gazdasági haszonnal. Dr. Matura Tamás ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország logisztikailag fontos helyen fekszik, a Budapest-Belgrád közötti korszerű, új vasútvonal pedig mélyreható hatást gyakorolna a térségre logisztikai és gazdasági szempontból. Mint elmondta: „Magyarország földrajzi szempontból egy nagyon jó helyen fekszik. A logisztikai helyzete Magyarország nagyon jó. Azt mondhatjuk, hogy Magyarország Közép-Európában az egyik legfontosabb útkereszteződésen fekszik. Ha megnézzük a térképet, akkor látszik az, hogy akár Kelet-, akár Nyugat-Balkánról az Észak- és Nyugat-Európába vezető útvonalak, illetve a Kelet-Európából, Ukrajnából vagy Oroszországból vezető útvonalak is, elkerülhetetlenül Magyarországon vezetnek keresztül. Ennek megfelelően Magyarország érdeke a közlekedési infrastruktúra fejlesztésre. Amennyiben mondjuk Szerbiából, esetleg Romániából egy ilyen nagysebességű, nagy kapacitású vasútvonal keresztezné Magyarországot, az a magyar gazdaságnak igen jót tenne, és egyébként a térség integrációját is elősegítené."

Az idén szeptember elején Xi Jinping kínai államelnök látogatást tett négy kelet-ázsiai országban, amely során szorgalmazta, hogy közösen hozzák létre az „új Selyemút gazdasági övezetét". Valójában a Chongqingből induló, Kínát Xinjiangban elhagyva Közép-Ázsián, Kelet- és Közép-Európán keresztül végül a németországi Duisburgba vezető vasútvonal már 2011 óta létezik. Li Keqiang a Sanghaji Együttműködési Szervezet miniszterelnöki értekezletén szintén felszólított arra, hogy a tagországok minél korábban könnyítsék meg a közlekedést, a kínai gyorsvasút-technológiát kihasználva pedig hozzanak létre egy új logisztikai útvonalat Kelet- és Közép-Ázsia valamint Európa között.

Jelenleg az EU már 9. éve Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, Kína pedig 10. éve az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere. Tavaly a Kína-EU külkereskedelmi forgalom 567,2 milliárd dollár volt. Idén márciustól az új kínai vezetés újabb törekvéseket tett a Kína-EU kapcsolatok fejlesztéséért. Középtávú fejlődési tervet dolgoztak ki, amely a következő öt-tíz évben a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének vezérfonala lesz. A magas szintű kapcsolatok is élénkek voltak a két fél között. Áprilisban Pekingbe látogatott Francois Hollande francia elnök, és novemberben a 16. Kína-EU vezetői találkozóra is sor került Pekingben. December elején Kínába látogatott David Cameron brit miniszterelnök. Mindegyik európai ország szeretné megerősíteni kapcsolatait Kínával. Li Jun, a Kínai Modern Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének KKE térséggel foglalkozó szakértője úgy véli, hogy a közép- és kelet-európai kapcsolatok megerősítése az új kínai vezetés külpolitikai irányvonalát tükrözi. Mint elmondta: „A nyugat-európai országokhoz képest a közép- és kelet-európai országokat még új piacnak tartja Kína, ahol nagy fejlődési lehetőség kínálkozik. Jelenleg a nyugat-európai országok még válságban vannak, így lehetőség kínálkozik Kína számára, hogy bejusson a keleti országok piacára. Egyes kínai vállalatok a KKE országokon keresztül juthatnak be az egységes európai piacra. Korábban Kína csak a nagyhatalmakat, a fejlődő és a szomszédos országokat tartotta fontosnak, Közép- és Kelet-Európára pedig nem jutott elég figyelem. Most pótolják e hiányt, és így egy fenntartható, kiegyensúlyozottabb Kína-Európa viszony alakulhat ki."