>>[Régi mitoszok]

Shanrang, a békés trónátadás

Kína hosszú történelme folyamán a trón rendszerint apáról fiúra szállt. Viszont eleinte nem így volt. A "Vízszabályozó Gun és Yu" című történetben már beszéltünk az uralkodó Yaoról és Shunról, akik mindig kiváló képességű embernek adták át az uralkodói széket.
Yao volt az első uralkodó. Amikor idősnek érezte magát az országláshoz, összehívta az ország bölcseit és a törzsek vezéreit, hogy megtanácskozzák, ki vegye át a trónt. Az egyik törzs vezére Danzhut, Yao fiát javasolta, mert okosnak és nagylelkűnek tartotta. Erre nemet mondott Yao, az uralkodó: "azért, mert Danzhu hirtelen természetű, nem tűri az ellenvéleményeket". Előlépett egy másik törzs vezére, aki Gong Gongot ajánlotta. Gong Gong igen értett a vízügyekhez. Erre Yao megint fejét rázta: „Gong Gong ügyes ember, szépen érvel, csak nála az a baj, hogy a látszólagos tisztelete mögött rejtélyes gondolatai vannak. Ilyen egyéniség nem alkalmas uralkodónak." A tanácskozás eredménytelenül zárult.
Egy bizonyos idő elteltével Yao megint összehívta a tanácskozást. Ez alkalommal több törzs vezére és sok bölcs is egy Shun nevű fiatalembert ajánlott az uralkodónak. Yao ezt mondta: "Hallottam valamit erről a fiatalemberről, de mondjatok valami konkrétabbat, hogy alaposabban megismerhessük". Erre az öregek a következőket mondták el:
Shunnak ostoba apja, kegyetlen mostohaanyja és durva öccse van, mégis békés családi viszonyt tudott maga körül kialakítani.
Yao feleségül adta hát két lányát Shunnak, rengeteg búza, egy sereg juh és marha volt a hozományuk. Erre a mostohaanyját elöntötte az epe. Egy nap, amikor Shun a gabonaraktár tetején foglalatoskodott, a mostoha unszolására mostohatestvére felgyújtotta a raktárt. Shun nem találta a létrát, amelyen felmászott a gabonaraktárra, mert azt a mostohaanyja korábban elvitte onnan. Shun azonban gonosz rokonai legnagyobb csodálkozására két napvédő sapkát fogva biztonságosan leszállt a földre.
A következő alkalommal az ostoba apa lépett elő azzal, hogy ásson Shun egy kutat. Kútásás közben az apa és Xiang, az öcs követ és földet öntött a kútba. Nem sikerült tervük ez alkalommal sem, mert Shun előre menekülő csatornát ásott magának.
Több hasonló eset után Shun továbbra is szeretettel és barátsággal viselkedett családtagjaival, tettét megbánta az apja, mostohája és öccse is.
Yao, az uralkodó még néhány éven keresztül különböző oldalairól vizsgálta Shunt, aki mindig kiválóan cselekedett. Végül Yao úgy döntött, hogy Shunnak adja az uralkodói trónt. A kínai történelemben ezt a trónátadási formát shanrangnak nevezték.
Mikor Shun megöregedett, vissza akarta adni a trónt Danzhunak, Yao fiának, amihez nem járultak hozzá az ország bölcsei és a törzsek vezérei. Végül hasonló módszerrel, shanranggal adta tovább az uralkodást a vízszabályozó Yunek, aki szintén kiváló erélyekkel dicsekedhetett.
Kínában nem volt hatalmi harc a shanrangok idején, Yao, Shu és Yu uralkodása alatt. Mindenki békességben élt.